- Milyen hagyományos (nem okos-) telefont vegyek?
- MIUI / HyperOS topik
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Android szakmai topik
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- MG4 menetpróba
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- Samsung Galaxy Watch4 és Watch4 Classic - próbawearzió
- Netfone
Hirdetés
-
Robotkart irányított a majom a kínai Neuralink agyi chipjével
it A mindezt lehetővé tévő Neucybert a Neuralink kínai riválisa, a Beijing Xinzhida Neurotechnology fejlesztette ki.
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
gp Továbbra is szeptemberi premierrel számolnak a fejlesztők, reméljük több halasztásra már nem kell számítanunk.
-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
Ba cy lus
őstag
válasz Mathiask #101710 üzenetére
Pont a Black Sabbathnak volt néhány albuma, amiknek az első CD-s kiadása pocsék volt az LP-hez képest, aztán az egyik remastered CD-verzió már elkezdte megközelíteni. De olyanra is tudnék példát mondani, ami eredetileg digitális, Atheist - Unquestionable Presence. Kijött több remaster, az utolsó közülük már nem a loudness war jegyében született, és az is a legjobb. Lehet jól is csinálni.
[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
válasz HUNNIA1920 #101856 üzenetére
Nem ugyanaz a kettő?
-
Ba cy lus
őstag
válasz HUNNIA1920 #101864 üzenetére
Használt lemezből is vannak nagyon jó állapotúak. Gyakran tartósabb anyagra is nyomták ezeket, mint a mostaniakat. A régi, USA nyomású Pink Floyd lemezem (használtan vásároltam) le nem cserélném egyetlen új kiadványra sem.
-
Ba cy lus
őstag
válasz Mathiask #101891 üzenetére
Azért ez így nem teljesen igaz, amit a képszerkesztőkről írsz. A raw szerkesztés nem feltétlen arról szól, hogy valami valóságon túlit, "színes-szagosat" alkosson az ember. Itt simán arról van szó, hogy a váz hívja elő a képet (jpeg, illetve a raw-ba beágyazott előnézeti jpeg, a raw-nak magának valójában nincs "alapnézete"), vagy te az utómunka során. Utómunka sokak számára arról szól, hogy jobban közelítsék azt, ahogy a valóságban látták. Hatékonyabb zajcsökkentést alkalmazzanak, több részletet kihozzanak a képből, jobb dinamikatartományt. A régi Nikon D200-am képein tetemeset (még a maga korában is pocsék jpeg feldolgozása volt a váznak), de még a D7100-am képein is rengeteget lehet javítani, nem olyan okos ám a váz, hogy tökéleteset alkosson.
[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
válasz Dorian #101963 üzenetére
Én ellenben sokszor átszámoltam 70-es, 80-as években gyártott, audiofil-szintnek számító cuccok akkori árát mostanira, abból nekem az jött le, hogy akkor tényleg jobb ár-érték arányú cuccokat csináltak, ha csak ezt a szintet tekintjük.
Ami szerintem itt a látszólagos ellentmondást okozza, az az, hogy most a kommersz szint árban sokkal jobban elválik, mint akkor: ez előtt 30-40-50 éve a kommersz piszkosul drága volt. A kommerszben sokkal jobb ár-érték arányú cuccokat csinálnak ma. A minőségi hangú cuccok ellenben nem követték ezt a trendet. Ma 5-10k-ért vesz legtöbb ember egy fejhallgatót. Ehhez képest az audiofil-szint valahol a Sennheiser HD600-nál kezdődik, ami már 100k, ez 10-20-szoros árkülönbség. 70-es, 80-as években ennyire nem vált el a szar a jótól.
Mondok konkrét példát: Dynaco ST-70 100 dollár volt a 70-es évek első felében. Ez ma, ha minden igaz, 622 dollár. Ebayen nézegetve az ST70-et átlagban drágábbra jön ki, pedig ezek 40-50 éves cuccok. Újonnan ma ez a hangminőség nem 622 dollár. A25-ös hangfal akkori ára 85 dollár. Ez ma Ft-ban kb. 155 ezer Ft. Azt a hangminőséget viszont ma nem ebben az árkategóriában kell keresni, hanem ennek 2-3-szorosáért.[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
válasz dgyuri0123 #101969 üzenetére
1982-ből:
NAD 3020 - 218 USD, ez ma 595 USD, azaz 175k Ft. Lehet jönni a NAD C316-tal, hogy az csak 110k Ft, de az nem is az a hangminőség, még ha próbálják is manapság azt audiofil belépőnek beállítani.
Érdekességképp:
Beyerdynamic ET-1000S - 160 USD, ma ez kb.129k Ft-ban. A Beyer első, és egyetlen elektrosztatikus fejhallgatója. Ma a Tesla-driveres fejhallgatóik közül a legolcsóbb ennyi, a legdrágább meg ennek majd 3-szorosa, miközben a Tesla-driver valójában csak egy erősebb mágnest takar, nem pedig egy vadiúj technológiát. Ilyen árképzési stratégiával, mint ami manapság jellemzi a Beyert, ma 500k Ft körül lenne ugyanez. -
Ba cy lus
őstag
válasz Dorian #101973 üzenetére
Nem hiszem, hogy az úgy bármivel reálisabb képet ad ár-érték arányról. Hiszen régen a szar hangú cuccért is egy-kéthavi fizetést otthagyhattál. Akkor komolyan ez alapján mondjuk meg, hogy valaminek a múltból mennyire volt jó az ár-érték aránya?
Ha mai szintre átszámolom az árat, pl. egy kommersz egybehifi árát, az szerintem teljesen jól mutatja, hogy ma a kommerszben annál sokkal olcsóbban megkapod ugyanazt a hangminőséget. Ott ez igaz. Audiofil szinten meg legjobb esetben is egál.Örülök, hogy sikerült egy kvázi hifi manufaktúrát példaként hozni. (Plusz régi erősítőnél mindig kérdéses, milyen állapotban van.)
[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
válasz Dorian #101977 üzenetére
Szerintem az emberek egy adott korban úgy nézik az általános ár-érték arányt, hogy adott hangminőségnövekedésért mennyivel kell többet kifizetni (vagy, ha úgy tetszik, mennyivel kell érte többet robotolni), abból állapítja meg, hogy neki megéri-e. Adott évben, nem 20 év múlva.
Ahogy említettem, a kommersz, audiofil, high-end termékek között az árolló mostanra sokkal jobban kinyílt a 70-es, 80-as évekhez képest, sokkalta durvábban elszakadtak ezek egymástól. Tehát, ha így is nézzük, abból is az állapítható meg, hogy akkor sokkal jobb ár-érték arányú cuccokat csináltak a már audiofil-szintnek nevezhető termékek körében (kommersznél meg épp fordítva).[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
válasz Polllen #101983 üzenetére
Fel kellett volna? Ha tegyük fel, vacak állapotban is jobbnak hallom, szerintem nem kérdés, hogy rendesen karbantartva ez még inkább igaz. Ha rosszabbnak hallja az ember, akkor kérdéses, hogy jobb bőrben vajon már felér-e hozzá, esetleg túllépi, vagy úgy is elmarad.
#101985 Dorian:
De, ha meg így nézed, akkor a kommersz sem igazán volt ott a "hétköznapokban". Mégis volt az átlagembereknek automata mosógépe, porszívója, rádiója, még ha bele is gebedtek mai viszonyokhoz képest.[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
-
Ba cy lus
őstag
válasz mert_csokis #102477 üzenetére
Kérdés, min nevetsz? Ezen a buta általánosításon, hogy vintage hifi cucc = ronda?
-
Ba cy lus
őstag
Anno a Genius 5.1 3600 frontjait kötöttem először rá az első hifi láncom erősítőjére, a NAD C315-re: ledöbbentem, mennyit javult a hang. Pedig a C315 audiophile erősítők között, hát... én még belépőnek sem nevezném.
[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
Kérdés: ha a stúdiókban dinamikus hangszórójú dobozokat, fejhallgatókat használnak, a felvételt gyorsabb (tegyük fel, lineáris átvitelű) elektrosztatikuson (vagy ortodinamikuson) visszahallgatva szólhat-e úgy, ahogy a stúdióban elképzelték?
-
Ba cy lus
őstag
válasz Dißnäëß #112572 üzenetére
Az első bekezdés nem egészen világos. Persze képes lehet mindkettő 60, vagy akár 30 Hz-re is, a kérdés az, hogyan adja vissza. Feszesen vagy bőlére eresztve (nyilván a kettő között vannak fokozatok). Szóval arra gondolok, hogy az emberek a feszes mélyet általában kevesebbnek érzékelik. Lehet-e így jó a mélymennyiség egy elektrosztatikus hangfalon, ha a zenét a stúdióban kevésbé feszes mélyű hangdobozon visszahallgatva keverték?
[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
válasz VoidXs #116268 üzenetére
Nem. Ami nincs igazolva, annak még a hamis volta sincs ezáltal automatikusan igazolva. Ez matematikai logikai alapvetés. Tudom, a jog világában nem így van, de annak nem sok köze van tudományhoz.
Ez a nyitott, alázatos megközelítés, amit bkercso képvisel, a tudományos. Ti keveritek a tudományost a csőlátású mérnöki szemlélettel. Amivel semmi baj, de ne mondjuk már, hogy ez az áltudományos, önigazoló megközelítés 100%-osan tudományos. -
Ba cy lus
őstag
válasz VoidXs #116276 üzenetére
Az empirikus tapasztalat miért is nem tekinthető ténynek? Nem tudományosan, de hétköznapi értelemben amit hallunk, az tény. Egy hangfelvétel bíróságon felhasználható, valahogy senki nem vonja kétségbe, jól hallották-e. Persze a zene más, de az is erős csúsztatás, mikor minden, pusztán csak empirikus tapasztalatra kapásból rásütik, hogy placebo.
-
Ba cy lus
őstag
válasz lezso6 #116281 üzenetére
csupán a hallásodra támaszkodni simán lehet placebo.
Lehet. Ez is csak feltételezés. Ahogy az is, hogy a vakteszt mindig jó. Az is feltételezés, hogy a mérési módszerek kielégítőek, hogy hangminőséget tudunk mérni, nem csak paramétereket. Bkercso épp ezért tudós, mert ezeken a mérnöki dogmákon képes volt túlhaladni. Eközben az állítólagosan 100%-osan tudományos társaság ugyanolyan hívő, mint az elvakult "kábelezők". Hogy diagramokat használnak fel, az ezen mit sem változtat. Nem mindegy, hogy a tudomány cél, vagy csak eszköz az önámításra. Miért mondom ezt? Rengeteg kiváló mérsi eredményű, de a valósággal, jóval köszönővisonyban sem lévő erősítő van a piacon. Aztán vannak, akiknek elég, ha látnak róla néhány szép diagramot. Mi ez, ha nem hit? No és ha jó mérési eredmények tudatában hallgatok valamit, az nem ad helyt a placebonak? Ó, hát dehogynem. Elhiszi, hogy jó, mert méréseken jól szerepelt. Szóval nem, annyira nem különböző a két társaság, mint itt elő lett adva.
[ Szerkesztve ]
-
-
Ba cy lus
őstag
válasz VoidXs #116289 üzenetére
Igen, a vakteszt megbízható.
Bizonyítsd be, hogy az.
Hangminőséget tudunk mérni
Hát a tapasztalat ennek sajnos ellentmond. De nyugodtan hihetsz benne, aztán ha eléggé hiszel, a placebo segít.
BÍrom, ahogy itt bkercsot becsméreltétek ketten is, miközben szakmailag többet tud és rakott le az asztalra, mint itt bárki, és közben a másik oldalt vádoltátok arcoskodással.[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
válasz VoidXs #116293 üzenetére
Nem csak nekem szól az rosszabbul. Csak hát én hallgattam is. Ami tutti alatt hallhatóan torzít, arról nekem senki nem fogja néhány kiragadott paraméterrel bizonyítani, hogy az jó. Nyilván, ha alaposabban megmérnénk azt az erősítőt, abból is látszana, hogy mégsem olyan jó. Ez a baj, hogy ez az alaposság eleve nincs is meg legtöbb esetben. Általában csak olyanoknál van meg, akik a hallásukat is használják. Ilyen bkercso, és ilyen volt DDL is.
-
-
Ba cy lus
őstag
válasz VoidXs #116296 üzenetére
A másik oldal hall valamit, és egóból rámondja, hogy márpedig ez így van.
Amit leírtam, az nem éppen erről szól. Hall valamit, és keres rá magyarázatot a mérésekben is. Nem pedig rásüti, hogy á, biztos csak placebo. Eleve nem is egyformán fogékonyak placebora az emberek, ebben sem lehet általánosítani. -
Ba cy lus
őstag
válasz VoidXs #116300 üzenetére
De most mit állítasz kábelekről? Hogy a 3-400 Ft-os noname vacak rca kábel is ugyanolyan jól szól, mint pl. egy 6-7k-s Roland? Nem mondtam drágát, de szerintem ezek között bárki hallja a különbséget. Többszázezres kábel engem nem érdekel, elvből sem adnék ki annyit egy drótra.
-
Ba cy lus
őstag
válasz VoidXs #116316 üzenetére
Miért nem olyat csinált, amit nem kell telepíteni?
De a PC-mre amúgy is csak egy tejfölös doboz van kötve. Anno én csináltam sok mp3 vs flac tesztet. Nem mentem át. Mondjuk soha nem is állítottam, hogy egy 320-as, jól kódolt mp3 és flac közt világmegváltó különbség van, mert nem is hallottam. A kábeleket viszont igen. Bár sokat nem tököltem velük, mert annyit azért nem hoznak, hogy nekem megérje. De anno volt itt szó pl. a tűzálló kábelről. Az egy vastag, tömör réz drót. És ott jött szóba a skin-hatás. Pl. azt szerintem lehet hallani.[ Szerkesztve ]
-
Ba cy lus
őstag
válasz VoidXs #116319 üzenetére
A formátumok közti különbség hatalmas, a kábelekhez képest milliószoros vagy még több nagyságrend.
Az lehet, de az más különbséget jelent mégis.
Ha saját teszten se hallod, miért gondolod azt, hogy te hallod a mérhetetlent, miközben a mobilod mikrofonja is megcsinája a tesztet max pontra? És ez csak az, ami nekünk van, a kutatók olyan műszereket használnak kábeltesztre, ami drágább, mint a legtöbb magyar lakás vagy ház. Azok is ugyanazt mondják.
Ebből látszik, hogy nem értetted meg, hogy nem erről írtam. Én azt írtam, hogy a hangminőséget nem tudjuk mérni. Csak paramétereket. Azt már nem írtam, hogy egy konkrét kiragadott paramétert a füllel jobban meg lehet mérni.
Míg te úgy hiszed, hogy tudunk hangminőséget mérni. És közben ignorálsz minden olyan tapasztalatot, ami ennek ellentmond. Hát ebből az életben nem lehet előrébb lépni. Ez vallás. Csak a másik oldalról. Közben meg elég nyilvánvaló, hogy annak lesz igaza, aki a fülére hallgat. Miért? Mert ha nem vagy elégedett azzal, amit hallasz, mi értelme zenét hallgatni?[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Milyen hagyományos (nem okos-) telefont vegyek?
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Peugeot, Citroën topik
- The First Descendant - Kizárólag PC-n lesz játszható a következő teszt
- Rendkívül ütőképesnek tűnik az újragondolt Apple tv
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Kerékpárosok, bringások ide!
- MIUI / HyperOS topik
- Motoros topic
- Trollok komolyan
- További aktív témák...