Hirdetés

Aktív témák

  • greenity

    aktív tag

    Ez egy ilyen álmos nap. Álmok leírását látom magam előtt mindenhol. Én is elmesélem az enyémet, bár az enyém nem szép és nem jó, inkább szörnyű.

    A történethez hozzátartozik, hogy van Macinak egy exe, aki még mindig a baráti társaság tagja, nevezzünk most Mollinak, igazából illik hozzá a név.

    Mollival eleve fura viszonyunk volt az elmúlt 7 hónapban, talán 3-4 alkalommal találkoztunk, de nekem épp elég volt ahhoz, hogy ne kedveljem úgy igazán.

    Kezdjük az elején, az a nő, aki az én Macimat akár a múltban bántotta, az számomra sosem lesz kedves nőszemély. Pedig örülhetek annak, hogy nem jött össze köztük a dolog, mert különben most nem lehetnék Macival. Viszont ahogy Molli elbánt Macival, azt sosem fogom megbocsájtani neki, talán nem is kell.

    Szeptember végén úgy hozta a sors, hogy Maci bemutatott a barátainak. Tulajdonképpen a harmadik ember volt, akivel találkoztam a csapatból Molli. Első mondata hozzánk az volt, hogy milyen szép barátnője van a Macinak. A gond az, hogy nem hiszem, hogy komolyan mondta. Mindegy, megjöttek a többiek örültünk a találkozásnak, közben Mollinak hirtelen mindennel baja kezdett lenni, hol fázott, hol melege volt, stb. Nem is maradt végig, olyan 11 körül hazament, hát menjen, gondoltam.

    Utána sokáig nem is találkoztunk, majd decemberben leszerveztem egy forralt borozást, ahova véletlenül eljött, ott egészen jól viselte magát, bár az egyik sráccal folyton harcolt, de legyen ez az ő bajuk, jópofizott, puszi ide, puszi oda, én meg őszintén örültem, hogy legalább egy leszervezett eseményre odadugta az orrát. Nem volt sokat, és vasárnap mi is inkább mentünk haza utána lakótársammal, és Macival.

    A harmadik alkalom a szilveszter volt, egy jó barátunk tartotta, viszonylag sokan voltunk, ő már ott volt, mire mi hárman odaértünk, Maci, én és egy közelben lakó haver. Egész sokáig csatázott azzal a sráccal, akivel előző alkalommal is, én megkaptam Maci gépét, azért az egy elég profi tükrös cucc, én meg imádok fényképezni, már csak meg kéne tanulni. No de mindegy, még szólt is a Molli, hogy inkább adjam vissza Macinak, mert így nem lesz rólam kép...
    Kicsit később, olyan 9 körül megjöttek a többiek is, akkor már mi jól éreztük magunkat, táncoltunk a Macival meg a többiekkel, meg amúgy is jól voltunk. Ez volt talán az első alkalom, amikor nem figyeltünk arra, hogy társaságban vagyunk és egy kicsit talán többször bújtunk egymáshoz és csattantak el csókok, de hát szilveszterkor talán megengedhető. Molli egy idő után csak ült a kezében a fényképezőgéppel és csak volt és mintha duzzogott volna. Később visszanéztük a képeket, a 90%-ukon mi voltunk. Olyan éjfél előtt már könyörögtek neki a csajok hogy maradjon még, ne menjen haza az üres lakásba, mivel a pasija is bulizott valahol máshol. Később egy barátnőnk nekiállt piszkálni, hogy én tényleg szeretem-e Macit, és hogy ugye nem játszom vele, mire Molli nekiállt hisztizni, hogy nézzék meg a képeket, imádjuk egymást (ami egyébként így is van). Majd fél óra múlva azt mondta hogy nincs gyomra ehhez és hazament. Mindenkinek fura volt, de ez van.

    A negyedik találkozás rövid lett. Megbeszéltünk a csapattal egy sörözést, azt mondta jön, majd az előbb említett barátnővel negyed 12-kor meg is érkeztek, az amúgy éjfélkor záró helyre, morcoskodott és nem nagyon lehetett vele beszélni.

    Nagyjából ennyi tapasztalatom van a csajról, biztos lesz még több is.

    Ami az álmot illeti:
    A "törzshelyünkön" ülve Maci mellettem, Molli velünk szemben. Maci egyszer csak elengedi a kezem, átül Molli oldalára, itt éreztem, hogy valami nincs rendben. Majd azt mondja, hogy ő most szakít, mert nem szeret és nem is szeretett, csak Mollit akarta féltékennyé tenni, hogy visszamehessen hozzá. Itt tört össze a világom.

    A nagy helyzet az, hogy tudom és érzem, és látom, hogy Maci szeret, mégis nehezen nyugszom meg egy ilyen álom után. Ő is próbál megnyugtatni, majd este a közös pizzázás alkalmával talán megy.

    Ennyit az én álmomról mára.

    "Egy mosolynál jobb a több"

Aktív témák