Az Európai Parlament tegnap – 378 igen és 197 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett – elfogadta a távközlési adatok megőrzéséről szóló törvényjavaslatot. A kompromisszumos szövegváltozat szerint a szolgáltatóknak Európa-szerte legalább fél, de legfeljebb két évig kell tárolnia a vezetékes és mobilhívások, valamint az internet-hozzáférések felhasználók azonosítására alkalmas adatait. Az egyes tagállamok kormányai a megszabott intervallumon belül maguk dönthetnek a megőrzési idő hosszáról.

A javaslat a kommunikáció tartalmának rögzítésére nem, csak a felhasználó azonosítására alkalmas adatok gyűjtésére terjed ki. Ezek közé tartozik a hívott telefonszám, a beszélgetés időtartama, mobilhívások esetén a cellainformációk, valamint az internetre való csatlakozás, az e-mailek és az internetes telefonhívások adatai. Mivel jeladásra vagy akár robbanószerkezetek aktiválására is használhatók, a nem fogadott hívásokra vonatkozó információkat is rögzítik.

A javaslat legfőbb támogatói – Nagy-Britanniával az élen – a terrorizmus elleni harc alappillérének tartják a törvény elfogadását. Annak sorsa azonban továbbra is bizonytalan. Az ír és szlovák kormány a szavazást követően azonnal jelezte kifogásait a döntéshozatal rendjével kapcsolatban, számos képviselő pedig a strasbourgi bírósághoz fordulna, mert úgy véli, hogy a javaslat nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével, mely szerint mindenkinek joga van arra, hogy magánszféráját tiszteletben tartsák. A távközlési vállalatok az adattárolással járó magas költségek miatt kritizálták a szabályozást.

Már ma is több tagországban – köztük Nagy-Britanniában és Magyarországon – van érvényben olyan szabályozás, amely előírja a többéves adatmegőrzést. Hazánkban a tavaly hatályba lépett elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (EHT) kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy a felhasználót azonosító adatokat három évig megőrizzék.