Hardver és TouchWiz

Az Galaxy A7 két változatban kerül a piacra. A 3G-s az igen erős, nyolcmagos Exynos 5430-as SoC-t kapta a Mali-T628MP6-os IGP-vel, a 4G-s változat, amelyet a kezünkben tartunk, pedig az ugyancsak nyolcmagos Qualcomm Snapdragon 615-öt, az Adreno 405 grafikus képességeire támaszkodva. A négy 1,0 és négy 1,5 gigahertzes Cortex-A53-as processzormaggal felszerelt Qualcomm chipset már csak azért is érdekes, mert a Meizu m1 note-ban található MediaTek MT6752-ben ellenfelére akadt, úgyhogy igyekszünk a két 64 bites SoC teljesítményét összehasonlítani. A két Galaxy A7 variánsban közös a microSD kártyával bővíthető, 16 gigabájtos belső tároló és a 2 gigabájt RAM.

[+]

Az már a pontszámokból kiderül, hogy a processzoros teljesítményteszteken a MediaTek nyolcmagosáé az előny, persze a puszta és sokszor vitatható számoknál fontosabb a mindennapi teljesítmény. Nos, a Full HD-s m1 note-tal ezen a téren is elégedettebbek voltunk. Bár a Galaxy A7 touchwizes felülete javarészt gördülékeny, képernyőfeloldás után, alkalmazásváltáskor és komolyabb háttérfolyamatok során mégis találkozni meg-megakadásokkal, ami az készülék árszintjén már nehezen emészthető. A játékok sem futnak hibátlanul, a Real Racing 3 például érezhetően alacsonyabb fpst produkált mediatekes riválisánál. Az SoC mindenesetre jól kezelte a hőt, az A7 sosem melegedett fel túlzottan.

Az A7 a TouchWiz legfrissebb kitkatos verzióját kapta meg a Note 4-ből megismert felülettel, azaz felbukkantak a világosabb hátterek, az átláthatóbb menük és a kártyaszerűen pörgethető alkalmazásváltó. Nem maradt ki a többablakos mód és az oldalsó gombsor sem, az utóbbival a vissza, home és alkalmazásváltó funkciók a képernyőről is elérhetők. Ha kesztyűs kézzel szeretnénk bánni az A7-tel, az is megoldható az extra érzékenység bekapcsolásával.

A kezdőképernyőn 4 x 4-es az ikonkiosztás (ekkora kijelzőn az 5 x 5-ös megfelelőbb lett volna), ide lehet pakolni a widgeteket is, ha a kezdőoldal egy üres pontját hosszan megérintjük. A tálcára legfeljebb öt ikont tudunk feldobni. Az értesítési panel felülről húzható le öt gyorskapcsolóval, a fényerőcsúszkával és ikonokkal a többi kapcsolóhoz, a beállításokhoz, az S Keresőhöz és a vezetékmentes kapcsolatokhoz. A TouchWiz most már témázható, ami a kezdőoldal ikonjait és háttereit érinti, az A7 összesen három témát kapott.

A kétablakos módra visszatérve, a Note 4-hez hasonlóan alkalmazásokat most már az alkalmazásváltóból is egymás fölé dobhatunk, ebben egy apró ikon segít a jobb oldalon. A lebegőablakos mód is visszaköszön: a támogatott alkalmazásokat a képernyő jobb vagy bal felső sarkától lehúzva kisebbre méretezhetjük. A lebegő alkalmazások lecsukhatók, ilyenkor azok apró, mindig látható ikon formájában pihennek a képernyőn. Az 5,5 hüvelykes kijelző és a Full HD felbontás mellett kifejezetten hasznosak ezek a módok, csak éppen a teljesítményen érezni a hardver korlátait.

A TouchWiz extrái közé tartozik az intelligens képernyőzár, ami annyit tesz, hogy amíg a kijelzőre bambulunk és az előlapi kamera az arcunkat felismeri, a képernyő nem sötétedik el. A privát módot is érdemes megemlíteni, azt aktiválva ugyanis üzeneteket, névjegyeket, képeket és egyéb fájlokat is elrejthetünk a kíváncsiskodók elől. Ezek a tartalmak csak a védelemmel ellátott privát módba belépve tekinthetők meg, különben sem a galériában, sem az adott alkalmazásban nem tudunk azokhoz hozzáférni. Ez a mód akkor működne igazán gördülékenyen, ha az A7 is megkapta volna a Samsung ujjlenyomat-olvasóját.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!