Menü, alapfunkciók
A 2,4 inches érintőképernyő 240x320 pixelen szállítja az információt, tényleg nem rossz. Bekapcsolás után meglepően kellemes muzsika csendül fel, nem az a harsány MIDI rettenet, mint egyik-másik korábbi büntetés esetén. Pillanatok alatt felbukkan a főmenü, s jön a totális döbbenet és a harsány röhögés kombinációja: egy az egyben iPhone koppintás a grafika, de még a hozzá kapcsolódó animációk is.
Az összesen 16 ikonra szabdalt funkcionalitás kapcsán itt ráadásul voltak annyira korrektek (?) a tervezők, hogy azokat a menüpontokat kihagyták, amiket a készülék nem képes kezelni, s rajzoltak hozzájuk iPhone-stílusban olyanokat, amikre alkalmas a telefon. Persze az igazán praktikus kényelmi extrák hiányoznak, nem látjuk az SMS ikon mellett, hogy hány olvasatlan üzenetünk van, s bár a főképernyőre kiírja a telefon, hogy nem fogadott hívásunk volt, ennek részleteit csak úgy ismerhetjük meg, ha bemászunk a tárcsázóba, lekérjük a híváslistát, és kiválasztjuk a nem fogadottak halmazát. Ehhez kapcsolódó idegesítő probléma, hogy a készülék csak azokat a hívókat és üzenetküldő partnereket képes névvel beazonosítani, akik teljes nemzetközi formátumban kerültek rögzítésre.
Az érintőképernyő az esetek 95%-ában felesleges, a menüben teljesen pöpec módon el lehet közlekedni pusztán a gombokkal. A bal alul látható zöld telefonkagyló dobja az embert a tárcsázóba, s látszik, hogy a kínaiak nem kukoricáztak (mivel a rizst jobban kedvelik), nem csak a főmenü, hanem sok helyen a belsőbb részek is az iPhone nyomán készültek. A tárcsázó alsó sorából jutunk névjegyzékbe, amely 500 férőhelyes, a bejegyzésekhez a szokásos alapszintű extra mezők csatolhatóak, néhány telefonszám, email, cég neve, csengőhang. A nevek között csak kezdőbetű alapján lehet keresni, s bár az érintőképernyő elvileg felkínálja a gördítés lehetőségét, ez igen darabos.
Az üzenetírásnál nagy a dilemma. SMS és MMS van, email nincs. Az üzenetkezelés grafikai megvalósítása ugyanolyan szövegbuborékos módon történik, mint az iPhone esetében, de itt nincsen „chat thread”, hanem csak a szerkesztőfelület köré rajzoltak szép gömböt a tervezők. Üzenetírás során választhatunk, hogy a felbukkanó QWERTY gombsort nyomkodjuk-e (csak ceruzával érdemes nekifogni), vagy pedig a normálisan billentyűket használjuk. Ez utóbbi nagyon lassú, tényleg köröket lehet verni a szoftverre. Szerencsére a T9 nem erőlteti ránk magát, úgyhogy – bár semmiképpen sem kényelmes a megoldás – nem fog belefájdulni a fejünk egy-két SMS létrehozásába.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
