Kamerák, multimédia
Furcsa kettősség jellemzi a Moto X Pure Edition kameráit: hardveresen igencsak erős a felhozatal (5 megapixeles előlapi kamera ledes villanóval, 21 megapixeles hátlapi modul PDAF-autofókusszul, F/2-es lencsével és dupla ledes villanóval), ám sajnos a nevéhez méltóan puritán a motorolás szoftver, és egyik camera2 API-ra épülő alkalmazással nem érhetők el a kézi beállítások. Ami problémás, mivel a gyári szoftver nem a legjobb. Az még okés, hogy balról előhúzva lehet a HDR-t, a vakut, kézi fókuszt, az expozíciót, a panorámát, az önkioldót és az alapbeállításokat kiválasztani. Az viszont nem, hogy nincs érintőfókusz, így az alapból középen csücsülő fókuszkört kell a kijelzőn odébb ráncigálni, ha egyéni pontra kívánunk élesíteni. Ez biztos jó móka 4,7 hüvelyken, de 5,7-en két kéz bevetését igényli, a beállítások elérésére úgyszintén. Kézi babrálásra mondjuk zéró opció akad, akár az érzékenységet, a záridőt, a fehéregyensúlyt vagy a mérési módot váltogatná az ember. Rácsvonalak sincsenek. Egyedül expozíciókorrekcióra van lehetőség a fókuszkör mellett húzogatva az ujjat.
Jók a kamerák, ám keveset tud a szoftver [+]
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Nappal vajmi keveset érezni a fenti hiányosságokból, mert a PDAF-fókusz gyors és pontos, a dinamikatartomány átlag feletti (a HDR akár automatán is hagyható, mert szintén gyors), a fehéregyensúly megbízható (bár hajlamos egy témáról némileg eltérő színharmóniával rögzíteni több képet), a vonalélesség pedig remek, csak a széleken mosódnak el minimálisan a tartalmak. Azért a legapróbb részletek leleplezik az utólagos zajmentesítést és élesítést, ami valamiért elengedhetetlen eleme a mai mobilos fotográfiának, pedig semmivel nem rosszabbak mondjuk a Lumia 950 XL képei csak azért, mert természetesen puhák, a szó lehető legjobb értelmében. Akárhogy is: nappal szuper fotók lőhetők, ami a szűk mélységélességgel lőtt makrókra is igaz, bár a fókuszkör tologatása ritka béna megoldás.
21 megapixeles kamera, dupla ledes villanó és Motorola logó – mondjuk az utóbbi ujjlenyomat-olvasóként is funkcionálhathat [+]
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Mint mindig, a nap horizont mögé bukásával jönnek elő a komolyabb hibák. Egyfelől, kézi módok nélkül az automatikára vagyunk utalva, az meg 1/17 másodpercnél nem rögzít hosszabban, így rendre magas érzékenységgel, komoly zajmentesítéssel és túlélesítéssel kénytelen kompenzálni a rendszer, erősen rontva azon a minőségen, amit egy AZ Camerával könnyedén ki lehetne hozni. A dupla LED fényereje mondjuk jó, ám mégsem segít a dolgon, ha pár méternél távolabbi a téma. Nem vészesek az elkészült képek Instagram méretben, a Motorolánál viszont mintha nem akarnák, hogy bárki a 21 megapixeles esti fotókba belenagyítson, akkor viszont nem kellene a „kristálytiszta képek, kevés fény mellett is” szlogent erőltetni. Videofelvétel legfeljebb 4K-ban lőhető 30 fpssel (akár HDR-ben, bár ilyenkor nincs mindig meg a 30 képkocka, egy példa), jó kép és hangminőséggel, itt egy normál klip. Emellett akad opció 720p-s lassított felvételre is, bár ez inkább tűnik felskálázott 480 sorosnak, mondjuk így is lehet látványos klipeket készíteni. Íme, egy 5 megapixeles előlapi kép, vaku mellett HDR itt is bevethető.
A Play Music mellé hangszínszabályzó is jár [+]
A Google Play Zene népszerű lejátszó, már csak azért is, mert rajta van a legtöbb új androidos készüléken, így a most tesztelt Moto X-en is. A keresőóriás számvásárlást és előfizetéses zeneleérést is biztosít, de azért saját állományainkat is meghajtja a szoftver, hacsak nem wma a kiterjesztés, mert ahhoz mondjuk egy BS Player beszerzése szükségeltetik. Alapvető hangszínszabályzó akad, FM-rádió viszont nem, és a videolejátszó sem egy nagy tudású versenyző. Az imént említett Áruházas szoftver viszont minden formátumot és kódolást meghajt, beleértve az AC3 hangot és a feliratokat, és a 4K videókkal is megbirkózik. Elég csak a Pure Edition sztereó előlapi hangszóróit meghallgatni, és érthetővé válik, hogy miért preferáljuk ezt a hátlapi mono megoldásokkal szemben: nemcsak hangerőben kiemelkedő a dolog, hanem minőségben is – ha a maximumnál 2-3 lépéssel lejjebb csavarjuk a kakaót, telt, mélyekkel megtámogatott, tiszta hangok áradnak ki a két csatornából. Jó, nincs a dolog a One M9 szintjén, de nincs is attól messze, a sztereó hangzás pedig jól jön a telefonos mozizásnál is. A fülesre menő hangminőséggel is elégedettek voltunk, semmilyen zajt vagy torzítást nem érzékeltünk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
