Bevezető, tartozékok

Az általunk 2015-ben eddig tesztelt mobilok közül az egyik legfontosabb a Meizu m1 note, több szempontból is. Ennek a legfőbb oka a phablet kínai kezdőára, hazájában ugyanis kevéssel 50 ezer forint alatt hozzá lehet jutni a Full HD-s, IGZO megjelenítős, 64 bites, nyolcmagos, 13 megapixeles kamerával és kéttónusú ledes villanóval felvértezett készülék 16 gigabájtos változatához. Ez a kombináció új szintre emeli az ár/érték versenyt, hiszen még a Xiaomi ajánlatait is sikerült túl-, pontosabban alul licitálni (egyébként nem meglepő a Mi Note-hoz hasonló névválasztás sem). A Meizu egyébként is az agresszív árképzéséről híres, és ezek után már meg sem lepődünk azon, hogy a fiatal gyártó húszmillió készülék értékesítésére számít 2015-ben, ami nyugodtan össze is jöhet.

[+]

Persze a kinti árcédulákat nem lehet összevetni az itthoniakkal, hiszen az adóterhekkel, a jogdíjakkal és a vámtételekkel hamar megugranak a magyarországi árak, mindenesetre jó hír, hogy az elmúlt hetekben a Meizu termékei is felbukkantak hazai forgalmazásban, egyelőre az MX4 formájában. Azt nem tudjuk megmondani, hogy az m1 note is eljut-e hivatalos formában, és ha igen, mikor és mennyiért, mindenesetre a Kínai Népköztársaságban annyira jól árazott a kütyü, hogy az ottani ár másfélszereséért is jó ajánlat lehet.

[+]

Továbbá, az m1 note a mellékelt chipset szempontjából is fontos eszköz, hiszen a nyolcmagos, 64 bites MediaTek MT6752 riválisához, a Qualcomm Snapdragon 615-höz hasonlóan olyan űrt kíván betölteni, amely tavaly a Snapdragon 400 és 801 teljesítménye között állt fent, és aminek köszönhetően több, százezer forint körüli készülék is az ideálisnál gyengébb hardverrel került forgalomba. A Mediateknek persze ott volt az MT6592-es chipsetje, ám ha jól teljesít, akkor az MT6752 lehet az a modul, amely igazán nagyot szól az olcsó, Full HD-s készülékek növekvő piacán, nem utolsósorban a Mali-T760-as GPU-nak köszönhetően.

[+]

Az m1 note - a Meizutól már megszokott módon - stílusos, fehér csomagolással került forgalomba, és már ahhoz is hozzászoktunk, hogy mindig akad egy kedves olvasónk, aki felajánlja a készülékét szerkesztőségünknek bevizsgálásra. Ezúttal is így jártunk a kínai szoftveres változattal, és ismét köszönjük a lehetőséget. A könyvszerűen kihajtható fedél alól ugyancsak ismerős látvány tárult elénk, a Meizu ugyanis szereti méretre vágott rekeszekben elhelyezni tartozékait, így a készülékvédő tokot, a 2 amperes, ázsiai szabványú töltőfejet, a microUSB kábelt, a SIM-tűt és rövid leírásokat. Ami hiányzik a dobozból, az a mikrofonos füles, no de valahol azért mégiscsak spórolni kellett, nem igaz?

Külső és kijelző

Ha a külső alapján ítélkeznénk, az m1 note-ot meglátva nem a „csúcskategória félpénzért” szlogen jutna az eszünkbe. Egyébként is, a mobilt túlméretezett iPhone 5C klónnak csúfolják, de azt látni kell, hogy egy ideje a Meizu a sarkainál és oldalainál ergonomikusra kerekített formatervet és a kör alakú, háttérvilágítással megáldott home gomb stílust követi, ami könnyen azonosíthatóvá teszi a márkát. Inkább a fényes műanyag kivitel az, ami kevésbé elegáns, az MX4 matt felülete szemre és fogásra kellemesebb volt.

[+]

Méreteit tekintve az m1 note a kompakt phabletek kategóriájába tartozik, az 5,5 hüvelykes képátlóhoz mérten a 75,2 x 150,7 x 8,9 milliméteres paraméterek és a 145 grammos súly ugyanis nem vészes, sőt: aki az LG G3-at még egy kézzel elnavigálja, annak talán a Meizu kezelése is menni fog. A fogás kényelmes, a hátlap viszont csúszós. Ami nem látszik, de a remek konstrukcióért felel, az a hátlap alatt megbúvó, magnéziumötvözetből készült készülékváz.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Tényleg elképesztő, hogy ma már a középkategóriában is találkozni 1080 x 1920 pixeles megjelenítővel, az pedig plusz extra, ha ez az alacsony fogyasztású IGZO típusból való, Gorilla Glass 3-as védőüveggel. Szóval, a Meizu nem aprózta el a dolgot. A panel maximális fényereje jó, és bár a fehérei kissé hidegre kalibráltak, a színek és a kontrasztok rendben vannak. Kifogásunk inkább a betekintési szögekkel akadt, amelyek az átlagos IPS-panelek szintjét hozzák. Napfény alatt nem tökéletes a helyzet, de a fényvisszaverődést csökkentő réteg segít abban, hogy ilyenkor is lehessen látni valamennyit a tartalmakból. A képernyő legalján egyébként kiszúrtam némi alig észrevehető fényszivárgást, ehhez tényleg fürkésznem kellett a panelt, ezt mégis illik megemlíteni. Az érintésérzékeny felület pontosan veszi be az inputot, igaz, jómagam egy tizedmásodpercben mérhető fáziskésést érzékeltem az érintés és reagálás között, Legendd kolléga viszont nem.

[+]

A kijelző felett a beszélgetési hangszóró, az 5 megapixeles szelfikamera, a fénymérő és a közelségérzékelő kapott helyet. Alulra ugyebár csak egy kapacitív érintőgomb jutott, a Flyme OS ugyanis sajátos módon oldja meg a vissza és alkalmazásváltó funkciókat. Az értesítési LED kimaradt, de jó okkal: üzenet befutásakor a kör alakú home gomb villan fel vagányan – na tessék, ilyet az iPhone 5C nem tud. (A Nokia E71 viszont igen...) Oldalára fordítva a készüléket, balra a két hangerőszabályzó, jobbra pedig két microSIM-et fogadó tálca fedezhető fel. Az utóbbit a mellékelt tű segítségével lehet előhúzni. A konstrukció egyetlen gyenge pontja ezzel kapcsolatos: a tálca műanyag fedőeleme kissé lötyög. A bekapcsoló gomb felülre került, ami nem ideális, mégsem kell aggódni: a képernyő feloldását és annak lezárását az előlapon is elvégezhetjük. Felülre került a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, alulra pedig a microUSB port, mellette a mono multimédiás hangszóróval.

[+]

A hátlapra áttérve is optimisták maradhatunk: a 13 megapixeles kamerarendszert kéttónusú villanópár támogatja, amely kellemes extra a középkategóriában. Alul egy szerény márkafelirat és egy büszke „Designed by Meizu, made in China” szlogen zárja a sort, már ami a külsőségeket illeti. Én azt gondolom, az elől éjfekete, oldalt-hátul pedig sallangmentes, ívelt dizájn a maga nemében egyszerű és lényegre törő. A fényes festést hanyagoltam volna, mindenesetre a kék, zöld, rózsaszín és okkersárga színopciók fiatalosságot kölcsönözhetnek a méretes eszköznek.

Hardver és Flyme OS 4.2

Százezer forint alatti készülékből több fogy, mint annál drágábból, ezért rendkívül fontos, hogy ne csak a csúcskategóriában legyen elérhető a kijelzőt és a szoftveres felületet gond nélkül meghajtó rendszerchip, és ezért izgalmas a nyolc, 1,7 gigahertzre skálázott Cortex-A53-as magot tartalmazó MediaTek MT6752 felbukkanása. A 64 bites, ARMv8-as utasításkészletet futtató lapka grafikai fronton sem akar lemaradni, ezért a Mali-T760 kétmagos változatát kapta meg, rendszermemóriából pedig 2 gigabájtot LPDDR3-as variánsból. A belső tároló 16 gigabájton indul, bővítési lehetőség nélkül, és elérhető 32 gigabájtos változat is.

[+]

Nos, hát az a helyzet, hogy teljesítmény üzemmódban a hardver nem kérdezett. Grafikailag valahol az Adreno 320 környékén szerepelt az IGP, az említett gyorsító annak idején számos Full HD-s csúcskészüléket meghajtott. A vegyes AnTuTu tesztben az m1 note valamivel a Snapdragon 800 szintje alatt gurított. A legérdekesebb (és leggyanúsabb) érték a Geekbench 3 többmagos tesztjében született, itt ugyanis a nyolc Cortex-A53 mag megdöntötte a Snapdragon 805 eredményeit is, és akkor még mindig csak a MediaTek középkategóriás megoldásáról beszélünk, ennél is erősebb lesz az MT6795. Mindez persze mit sem számít, ha a rendszersebesség az optimalizáláson elbukik, szerencsére azonban erről szó nincs, a Flyme OS az esetek 95%-ában tökéletesen gördülékeny, beleértve a vaskosabb honlapok böngészését. Egyedül a háttérfolyamatok során, illetve elvétve, itt-ott döccen meg a rendszer, ami a középkategóriában simán belefér. A játékok akadozások nélkül futnak, és az Asphalt 8 negyedórányi „gumiégetés”után sem melegítette fel túlságosan a készülékházat. Ha ez a 4G-t és GLONASS-t támogató lapka kerül az idei közép- és felső-középkategóriás készülékekbe, szerintem csalódásában senki nem fog inkább mikrohullámú sütőt vásárolni.

A Flyme OS (4.2-es verzió) annyira más, mint a többi, hogy amikor először megláttam, meg kellett kérdeznem: „akkor az MX4 most nem androidos?” De az, és a m1 note-ot a kézbe véve már régi ismerősként üdvözöltem a 4.4.4-es Androidon alapuló rendszert, és a szokatlan kezelőmódjait. Alulra ugyanis csak egy érintőgomb került, a vissza inputot vagy arról fölfele húzással, vagy a képernyő alján megjelenő kezelőikon segítségével lehet bevinni. Az alkalmazásváltó sáv a home gomb két oldaláról húzható fel, és az egyes appok is ilyen mozdulattal zárhatók be. A meizus szoftvereknél ez egyébként működőképes megoldás, mert az említett kezelősávon számos hasznos ikon megjelenik. Más appoknál viszont gyakran csak egy árva vissza jel található az említett részen, éppen ezért a Meizu ezen progik számára lehetővé teszi a sáv elrejtését. Az értesítési- és az átrendezhető kapcsolópanelt felülről lehet lehúzni, illetve lefele mozdulattal a főképernyőről bárhonnan. Ha itt aktiváljuk a Smart Touch funkciót, akkor a képernyőn megjelenik egy apró, mozgatható pötty, ami fölött vízszintesen végighúzva ujjunkat könnyedén válthatunk az alkalmazások között.

Felfele mozdulattal a gyorskereső hívható elő, amely a névjegyek és az alkalmazások mellett az interneten is kutakodik. Alkalmazásmenü nincs, minden app vagy widget az ABC jelölésű kezdőoldalakon kapott helyet. A Meizu is flat ikonstílust használ, csak kevésbé színeset, mint mondjuk az Android Lollipop. A világos hátterek és a vékony betűtípusok mindenesetre jól állnak a felületnek. Mindez a beállítások között a legnyilvánvalóbb, ami frappánsan oldja meg az egyes tételek rendezését: bal oldalon csak az ikonok látszanak, jobbra simítással viszont előhívhatók a beállítástípusok feliratai (akkumulátor, megjelenítő stb.) A Meizu is felkínál több népszerű gesztusvezérlési funkciót. A kétkoppos felébresztés már szinte alapkellék, és rendben működik, a képernyőzáron pedig függőleges felfele simítással is túl lehet jutni. A lezárás is egyszerű, csak hosszan nyomva kell tartani a home érintőgombot. A kamera is gyorsan elindítható kopp-kopp-balra simít mozdulattal.

Szoftverek

A meizus telefonkönyv elegáns, átlátható, és szinte már a Material Designhoz hasonlóan letisztult. A gyártó fiók mellett a Google-ös tételek és a SIM-ek névjegyei is gond nélkül behívhatók, illetve többféle módon szűrhetők és rendezhetők. Az SMS és email appok is rendben tették a dolgukat, a gyári billentyűzet viszont már kevésbé. A szokásos QWERTY karakterekkel nem volt gond, a magánhangzókat az ékezetekért hosszan megérintve viszont a felugró karaktersáv össze-vissza ugrált, úgyhogy lehúztam a Google billentyűzetét lollipopos témával, ami pont illett a Flyme OS-hez. Mint említettem, a Meizunak is van alkalmazásboltja, ahonnan a keresőikonra lépve a Play Áruház gyorsan beszerezhető, onnantól pedig a szokásos appjaink is gond nélkül felmennek.

A Meizu mellékelt még kínai nyelvű témázót, időjárás appot és játékajánlót, a multimédiás lejátszók pedig ugyancsak idegen nyelven javasolnak megvásárolható tartalmakat, ám magyar nyelvű a menüjük. Nyilván, ha az m1 note egyszer hozzánk is eljut, lokalizálni kell majd a szoftveres csomagot. Magyar nyelvű eszközökből jár az óra, a valutaváltó, a számológép, a naptár, a jegyzetelő, rajzoló, a hangrögzítő, a súgó, az RSS olvasó, valamint a letöltés-, a SIM- és a frissítéskezelő. Hangasszisztensből kínai nyelv(ek)re hallgatót mellékeltek, de a Google Now gond nélkül feldobható. Remek a fájlkezelő, amely a beállításmenühöz hasonló elrendezést kapott fájltípusok és szolgáltatások (pl. felhőtárhely, USB OTG) szerint.

Ugyancsak piros pont jár a Biztonsági Központért, amely tárhelyfigyeléstől alkalmazásengedély-kezelésen át a mobilforgalom felügyeletéig számos fronton segítséget nyújt, és víruskeresésre is képes. Az alkalmazás ráadásul javaslatokat is tesz arra, hogy miként lehet erőforrásokat felszabadítani, de egyénileg is akad mód a készülék drákói szigorral végzett felügyeletére.

Nem rossz a Flyme OS böngészője sem, amely támogatja a Flash-tartalmak megjelenítését, amint a kiegészítő appot lekaptuk a Meizu áruházából. A szoftvernek nem okoz gondot több lap kezelése sem, emellett, az asztali elrendezés és a teljes képernyős megjelenítés kezeli a Google-ös könyvjelzőket, és inkognitómódot is felkínál. A legtöbb oldal akadozások nélkül görgethető, csak a legrosszabbul optimalizáltaknál lehet megakadásokba belefutni. A Flyme OS összességében rendben össze lett rakva, odafigyeltek a megjelenésre és az egységességre, és hasznos appból, funkcióból is akad jó pár. Nyilván hazai forgalmazásba már alapvetőnek várjuk a Play Áruház meglétét és a kínai alkalmazások eltüntetését.

Multimédia és kamera

Madarat tolláról, kamerát szoftveréről – jó, ez nem volt túl frappáns, viszont kamerafronton nagyjából ráérez a Meizu gondolatvilágára, és az m1 note szerencsére az MX4 remek alkalmazását is megörökölte. Hardveresen sem rossz a helyzet: az előlapra 5 megapixeles OmniVision, a hátlapra pedig 13 megapixeles Samsung szenzor került f/2,2 fényértékű, nagylátószögű lencsével és kéttónusú ledes villanópárral. A szoftver kezelése egyszerű: ez élőképen rendben és átlag feletti sebességgel működik az érintőfókusz, jobbra-balra simítással lehet váltani a kameramódok közül (auto, kézi, szép arc, panoráma, árnyalatgazdag, QR-kódolvasó, lassított felvétel). Exponálni, videofelvételt indítani és a kamerát megnyitni egy-egy nagy ikonnal tudunk, legalul pedig az effektek, a vaku, az előlapi kamera és a beállítások csalhatók elő. Az utóbbi ikonra kattintva a rácsvonalak, az időzítő, a HDR és a képméretek érhetők el.

A szoftveresen megdolgozott szelfikhez bőrsimítási, retusálási, bőrfehérítési és arcvékonyítási effektek is bevethetők – az alábbi képen én is sokkal szebb vagyok, mint a valóságban. A kézi módról érdemes részletesebben is beszélni, mert ez adja a szoftver igazi ízét. Gyakorlatilag minden állítható a záridőtől kezdve (1/5000 - 10 mp) az érzékenységen (ISO100 - 1600) és az expozíción át (+- 3 Fé) a kézi élességállításig, ami makróknál vagy sötét körülmények között jöhet jól. Egyedül a fehéregyensúly-állítás maradt ki, illetve hardveresen az optikai képstabilizátor, de még mindig a középkategóriáról beszélünk.

[+]

Az elkészült nappali fotók megbízható fehéregyensúlyról, remek részletgazdagságról, a szélek fele is éles lencserajzolatról és jó dinamikatartományról tanúskodnak, a nagy látószög pedig külön jó hír. Azért nem hibátlan a helyzet, a telítettség lehetne magasabb (bár az elmarasztalás inkább az időjárásnak szól), a középkategóriában mindenesetre ritkán lehet ennyire elégedetten csettinteni, bőven jut az albumba m1 note-tal lőtt kép. A lendület az esti fényviszonyokra is kitart, és ilyenkor jön jól igazán a sok kézi variálási lehetőség, így a záridőállítás, ami lehetővé teszi részletgazdag éjjeli képek lövését. Sötétben már nem olyan megbízható az autófókusz, de legalább ott a kézi élességállítás, hogy semmi se maradjon életlen. Ha pedig az orrunk hegyéig se látnánk, és a 10 másodperces záridő sem lenne elég, besegít a kéttónusú ledes villanó erős fénye, amely az emberi bőr természetes tónusait is megőrzi. A HDR mód nem rossz, de túlkompenzál és erős képzajjal jár, viszont esti körülmények között is sikerrel bevethető. Makró vonalon remek a helyzet, sok apró részlet megörökíthető, a témát pedig akár 5-6 centiméterre is megközelíthetjük. A kamerás felhozatalból egyedül az optikai képstabilizáció hiányzik, ami a Full HD-s videofelvételek rögzítésénél jól jött volna. A klipek egyébként sem hibátlanok: a részletgazdagság átlagos, amin szoftveres élesítéssel próbál a rendszer kompenzálni, a képkocka sebesség pedig ingadozó.

A Meizu zene- és videolejátszója összedolgozik a gyártó kínai alkalmazásboltjával, de nem kell megijedni a sok ismeretlen ajánlatot meglátva: alul a profilikonra lépve máris elénk tárulnak a készüléken vagy USB-n tárolt multimédiás fájlok, és a nyelv is magyar. A zeneállományok közül egyik népszerű formátum lejátszása sem okozott gondot, itt inkább a hangerőszabályzó hiánya volt kellemetlen, vagy csak én nem találtam meg. Az FM-rádió úgyszintén kimaradt. A videofájlok közül is mindent vitt a gyári szoftver 1080p-ig, AC3 hangot és feliratokat is beleértve, a 2k-s tesztvideó azonban el sem indult. Sebaj: egy MX Player megoldotta a dolgot akadás mentesen. Füles sajnos az m1 note-hoz nem jár, így a sajátunkat kell bedugni, és bánatunkra a készülék alján, könnyen eltakarható helyen lévő mono hangszóró sem sikerült emlékezetesre. A maximális hangerő erős közepes, a kiáradó hangok pedig tompák. Ez igazából az első komolyabb baki.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Adatkommunikációs fronton nincs ok a szégyenkezésre, az m1 note két microSIM kártyát fogad be dual standby technológiával, és a felhozatal csúcsát a Cat.4-es LTE modem képviseli, amely TD-LTE szabványból 2600, FDD-LTE esetében pedig 1800 és 2100 megahertzes frekvenciákat támogatja. A Telekom 4G hálózatát tudtam használni, hálózatkereséskor pedig a Telenor 4G-t is látta az eszköz. 3G-n 42 Mbit az elérhető maximális adatsebesség. A beszélgetési hangminőség jó, a hangszóró szépen szól, a másik oldalon viszont egy kissé digitálisan hallottak engem. WiFi-ből kétcsatornás 802.11a/b/g/n modul jár közepes érzékenységgel, hotspot, Direct és Display szabványokkal. Bluetoothból 4.0 a szabvány LE-vel, USB-ből pedig 2.0 MTP-vel és OTG-vel. Navigáláshoz a földi antennák és routerek, valamint a GPS-műholdak jelei mellett a specifikáció szerint a GLONASS-szatellitek szignálját is képes fogni a phablet, bár a GPS Test progi egyszerre csak 10-12 műholdat látott. A pozíciószerzés gyors volt, pár méteres tévedéssel, az A-GPS segített pontosítani. Az NFC és az infra kimaradt.

[+]

Az m1 note 3140 milliamperórás, Sony/ATL gyártású akkumulátort kapott, ami nagyjából megszokott telepméret phabletkategóriában, a Meizu mindenesetre megpróbál mindent bevetni az üzemidő maximalizálásra. Segít a nyolcmagos SoC takarékos alapműködése, a szoftveres optimalizáció és az IGZO megjelenítő. Ha mindez nem lenne elég, energiatakarékos opcióval vissza lehet fogni az antennák és a kijelző fogyasztását. Én nem tettem: az intenzív tesztelői nap végére, némi játékkal, fotózással, videózással, teljesítményteszteléssel és mindennapos használattal ötórás képernyőidőig jutottam, ami elég jó, kevésbé energiaéhes alkalmazásokat használva ennél is több kijöhet. Mindezt nagyjából másfél-kétnapos használatra fordítanám le, bár a készenléti fogyasztás szerény használat mellett rányomja a bélyegét az üzemidőre. Az egy töltésre jutó 13 órás böngészési idő remek, köszönhetően a PSR technológiának, amely akkor takarékoskodik igazán, ha a képernyőn nem mozog a megjelenített tartalom.

[+]

A Meizu piacrengető készüléknek szánta a m1 note-ot, és a Kínai Népköztársaságban az ötvenezer forintot alulról súroló árával az is, mivel gyakorlatilag egy csúcskészüléket kap a vásárló Samsung kamerával, Sony teleppel, Sharp IGZO FHD panellel, Gorilla Glass 3-as előlappal, magnézium ötvözetből készült készülékvázzal, jól egyberakott műanyag burkolattal, erős rendszerchippel és átgondolt, bár igencsak átformált androidos szoftverfelülettel. És akkor a dual SIM-es kivitelről és az itthon is működő 4G modemről még nem is beszéltünk. Persze, ha egyszer hivatalosan eljut hozzánk (az MX4 már kapható), az 5,5 hüvelykes mobil árcédulája az importköltségek, a vám, az adók és az Artisjus után már jó eséllyel hetessel vagy nyolcassal fog kezdődni, de még így is erős ajánlat lehet.

A tört magyarságú menüre persze ráfér majd a lokalizálás, a kínai appok cseréje pedig Play áruházasokra (bár akadnak a Meizu boltjában is érdekességek, így a Flash Player). A középszerű multimédiás hangszóróért kár, ami a készülék egyetlen fájó pontja, igaz az FM-rádió és a füles kispórolása sem örömhír. A kamera és remek szoftvere azonban simán kompenzál értük, ráadásul az üzemidő is jó, és bár a Flyme OS és kezelése némi megszokást igényel, a felület logikus, átgondolt és villámgyors. Külön elismerés jár a Mediatek zászlóshajókat megszorongató középkategóriás rendszerchipjének, az MT6752-t szívesen várjuk más eszközben is. Azt ki-ki maga döntse el, hogy a meizus formavilág és a fényes műanyag kivitel mennyire nyeri el a tetszését, egy phablethez képest a készülék mindenesetre komfortos és kompakt, az összehatás pedig abszolút pozitív, úgyhogy a Meizu m1 note-nak az itthon nem forgalmazott eszközök legerősebb plecsnijét tudom megadni.

Bone123

Meizu m1 note

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Meizu m1 note

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	150,7 x 75,2 x 8,9 milliméter
	Tömeg	145 gramm
	Színvariációk	Fehér, kék, zöld, sárga, rózsaszín
	SIM-foglalat	2 x microSIM (dual standby)
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1080 x 1920 pixel (403 ppi)
	Kijelző és készülékház védelme	Gorilla Glass 3
	Kijelző típusa	Sharp IGZO kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek MT6752
	Processzor típusa	1,7 GHz-es, nyolcmagos Cortex-A53
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-T760MP2
	RAM mérete	2 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	16/32 GB
	Memória bővíthetősége	nem bővíthető
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE 1800/2100 (FDD-LTE) / 2600 MHz (TD-LTE)
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA/ LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 150 Mbps
	LTE	Cat.4
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP)
	WiFi	802.11 a/b/g/n, dual band, WiFi hotspot, Display, Direct
	USB	microUSB 2.0 (MTP, OTG)
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.4.4 (KitKat)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Meizu Áruház, Biztonsági Központ, Játékközpont
	Multimédia
	Fő kamera	13 megapixel, autófókusz, dual-led segédfény
	Másodlagos kamera	5 megapixel
	Videófelvétel	1080p @ 30 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	3140 mAh-s lítium-ion
	Készenléti idő	n/a
	Beszélgetési idő	n/a
	Zenelejátszási idő	n/a
	Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor, takarékos üzemmód, gesztusvezérlés