Bevezető, tartozékok

Ha valami jó, akkor azt nem kell megjavítani. Lehet azonban fejleszteni és ennek végrehajtási módját szerencsére minden gyártó másképp látja. Adott az Apple, amely évente dob piacra csak készüléket, de adott a Samsung, LG, HTC, Sony stb., akik viszont ennél jóval sűrűbben igyekeznek az orrunk elé tárni valamit. Már a Sonynál is megfigyelhető volt, hogy az Xperia S viszonylag rövid ideig tartó regnálása után inkább egy újabb terméket jelentettek be az Xperia SL személyében, mintsem az előbbin csiszoltak volna.

[+]

A HTC One X+ a Sonyhoz hasonlóan már a nevével is fémjelzi, hogy bizony itt sem egy piacot megreformáló készülékkel rukkoltak elő a tajvaniak, hanem az előd One X-nek egy ráncfelvarrott változatáról lesz szó. A kicsi kis plusz jel nem is okoz nagyobb változásokat, hiszen mindössze az órajelet és az akkumulátor méretét növelték, no meg itt már rögtön befigyel a Jelly Bean operációs rendszer is. Hogy ez miért jó egy gyártónak, az továbbra is nagy kérdés, főleg azt a tényt figyelembe véve, hogy az elődmodell számottevően olcsóbb, a One X+ pedig nem biztos, hogy megéri majd ezt a kis többlettudást.

[+]

A HTC One X+ készüléket a Speedshop adta kölcsön a gyári fehér, teljesen puritán és extrákat nélkülöző dobozban. A csomágolást a One sorozatnál már megszokott módon kell kibontani, ahol először maga az eszköz tárul elénk, alatta pedig a legszükségesebb tartozékok fekszenek. Három ilyen komponenst csomagol nekünk a tajvani gyártó, ez a töltőfej, a microUSB adatkábel és a még mindig csak közepes minőségűnek mondható headset.

Külső

A külsőt a One X-hez képest szinte semmiben nem formálták át. A 134,4 x 69,9 x 8,9 milliméteres méret megmaradt, azonban a tömeg 130 grammról 135 grammra nőtt. Természetesen ez mondhatni egyáltalán nem érezhető, ami annyiból mindenképpen örvendetes, hogy az előbbi tények az anyaghasználatnál is igazak, vagyis ennél a kütyünél is érezhetjük, hogy prémium matéria és felső kategóriához méltó összeszerelési minőség jellemzi a HTC újdonságát. A polikarbonát unibody ház egyébként rendkívül ellenálló, még erősebb külső hatások, vagy nyomkodás esetén is masszívan tartja magát, nem ad ki recsegő, idegesítő hangokat.

[+]

Az előlapon találjuk az egyik szembetűnő változást, amely a képernyő alatt található három érintésérzékeny vezérlőgombot érinti. A vissza, home és menü (alkalmazásváltó) ikonok ugyanis immáron fehér helyett piros színben tündökölnek, így sokunknak eszébe juthat a HTC Sensation és Sensation XE, ahol totálisan ugyanígy oldották meg a dolgot, így már másodjára lövi el ezt a patront (kivitelezést) a tajvani gyártó. A megjelenítő felett mindenesetre továbbra is ott ékeskedik a HTC felirat és az előlapi kamera, de a beszédhangszórót, valamint a lyukacsos felület mögé bújtatott információs LED-et is ide szerelték be. A kijelző továbbra is 4,7 inches Super-LCD 2, felbontása 1280 x 720 (312 pixel / inch), betekintési szöge és fényereje kiváló, vagyis kijelenthető, hogy még mindig ez az egyik legjobb képernyő a piacon.

[+]

Az oldalak ugyan kissé szögletesek, ám ettől még a telefon fogása kellemes marad, főleg az alig 9 milliméteres karcsúságnak köszönhetően. Mivel az egész készülékház szinte egybe van öntve, így egyáltalán nincsenek hézagok vagy rosszul összeillesztett részek. Körbeforgatva a masinát azt láthatjuk, hogy jobboldalon helyezkedik el a hangerőszabályzó billentyű, felül pedig a képernyő feloldására (és bekapcsolására) szolgáló gomb, a microSIM fogadására képes foglalat, valamint a 3,5 milliméteres jack aljzat terül el. A masina bal fele elég sivár, ám a microUSB csatlakozójához itt férhetünk hozzá.

[+]

A hátlap a leírtakból kikövetkeztethetően nem leszedhető, így sajnos továbbra sem tudjuk cserélni az akkumulátort, de a microSD kártyával történő bővíthetőséget is elfelejthetjük. A borítás ennek ellenére gyönyörű. puha tapintású matt felülettel bír, így az ujjlenyomatok nem is látszanak meg rajta. A fő kamera itt dudorodik ki, melyhez egy piciny LED-es villanó is tartozik még. Alul találjuk a hangszórót, a Beats Audio feliratot, valamint a dokkolóhoz szükséges érzékelőket is.

Hardver, szoftverezettség

A HTC One X+ belsejében egy 40 nanométeres csíkszélességű, ARMv7 utasításkészlettel rendelkező 4+1 magos NVidia Tegra 3 dorombol, ahol a Cortex-A9 családba tartozó magok egyenként maximum 1,7 gigahertzen ketyegnek. A grafikus gyorsításért már a GeForce ULP 2 felel, RAM-ból pedig 1 gigabájtot kapunk. Ez utóbbi véleményem szerint egy kicsit elhibázott lépés, hiszen manapság már több, dupla ennyi RAM-al elérhető modell mutatkozik be, így a HTC ebbe is pakolhatott volna valami hasonlót az időtállóság reményében. A belső háttértár méretében azonban örömünket lelhetjük, ugyanis az eddigi 32 gigabájtos modell mellé a 64 gigabájtos verzió is palettára került, így már biztosan nem fogunk szűkölködni a tárhelyben.

A pontszámokat elemezve azt látjatjuk, hogy az új rendszernek és a megemelt órajelnek köszönhetően a One X+ immáron jóval túlmutat mind az elődön, mind a Samsung Galaxy S3-on, ráadásul az ASUS Padfone 2-ben dübörgő Snapdragon S4 Prótól sem marad el – a Linpacket kivéve – számottevően. Sajnos azonban ezek a pontszámok hiába szépek, maga a rendszer sebessége bőven hagy némi kívánnivalót maga után. Kiakasztó, hogy míg a Windows Phone 8-nak és az iOS-nek két mag is elegendő az akadásmentes működéshez, addig a HTC One X+ által futtatott Android Jelly Bean a négy plusz egy magon is szaggat. Már főoldalak áttekintése esetén is laggol a telefon, de ez a menübe lépésnél és az értesítési függöny lehúzásakor is gyakori dolog, tehát egyáltalán nem mondható, hogy nagy számítási igényű feladatokat kritizálunk.

Nagy kérdés természetesen, hogy az a kis plusz jel mennyit jelent a valóságban a "sima" One X-hez képest. Nos, a fenti videóból nagyon sok minden kitűnik, mely után talán egy kicsit csalódottak is lehetünk. A kisebb számítási igényű feladatoknál, valamint az egyszerűbb játékoknál látszik a One X+ készülék előnye, azonban a grafikailag fejlett gémet nézve már korántsem ilyen rózsás a helyzet, ráadásul még a textúrák sem töltődtek be rendesen, a napi átlag felhasználó pedig eleve nem fog számottevő sebességkülönbséget érezni a két telefon között. Látszik a fejlesztés, ám egy ilyen korszerű hardvernél ez már aligha nyom bármit a latba.

A szoftver taglalása során – az előző bekezdés után – már senkit sem fog meglepni, hogy ezen a készüléken már gyárilag az Android 4.1.1 Jelly Bean teljesít szolgálatot, amely számos újdonsággal kecsegtet, ám ezekről már írtunk az Android 4.1 Jelly Bean rendszerbemutató cikkünkben. Főleg a Project Butter tudatában fájó dolog egyébként , hogy nem mindig folyamatos a rendszer sebessége, amelyen a Sense 4+ (és az "optimalizáltság") sem segít számottevően. A zárolt képernyőt mindenesetre egy kis karika feltolásával oldhatjuk fel, amelynek eredményeképpen a maximum hét lapból álló főoldalra jutunk. Az androidos fronton már megszokott módon szinte végtelen számú alkalmazásfelülettel és gyorsikonnal színesíthetjük felületünket, a menüben pedig dátum és név szerint is rendezhetjük programjaink rácsos kinézetét.

Ejtsünk néhány szót a készüléken gyárilag tálalt applikációkról, mert van belőlük bőven. A tradicionális programok közé tartozik a Gmail, YouTube, Twitter, Google+ kliensek, a böngésző, a Chrome, a feladatkezelő, a feladatok és feljegyzések, a navigáció, a levelezés, a hangrögzítő, a naptár (napi, heti, havi és eseménynézetet is tartalmaz, valamint teljes hónapos widgetként is kihelyezhető a főoldalra), a Play áruház, a részvények, az óra (ébresztő- és világóra funkcióval ellátva), a számológép, a térkép, a tükör (kvázi előlapi kamerát használva), valamint a zene- és videolejásztó. Az SMS-ek a már megszokott buborékos nézetben tálalódnak, kézbesítési jelentés a Jelly Bean rendszernél is adott.

Extra programokból is kapunk egy zsáknyit. A 7digital által zenéket vásárolhatunk meg, a Dropbox pedig online tárolási lehetőséget nyújt. A Facebook kliensen kívül már a chateléshez szükséges Messenger is elérhető, a Friend Streamen keresztül pedig a különféle közösségi élményeket gyűjthetjük össze. Van még Foxit Readerünk is, mellyel PDF fájlokat, plusz Polaris Office-unk, amivel pedig word egyéb irodai formátumokat tudunk megnyitni. A SoundHound segítségével megtudhatjuk, hogy mi az éppen hallgatott zenék előadója és címe, a TuneIn Radio keretében pedig online rádióműsorokat hallgathatunk az egész világból.

Multimédia, kamera

Az előlapi kamera 1,3 megapixeles felbontású képek rögzítésére és 720p-s videók felvételére képes. A hátlapi fotómodul azért ennél jóval előremutatóbb, hiszen itt képek esetén maximum 3264 x 2448 pixel felbontás (8 megapixel), videóknál pedig 1080p engedélyezett. A HTC-nél már bevált módszer, hogy egy felület van, amelyről egyszerre érhetjük el a fotózási és a filmezési funkciót, ráadásul a mozik megörökítése közben egy mozdulattal akár képeket s lőhetünk (ugyanúgy 8 MP-es felbontásban). Az előbbiekhez több beállítási lehetőség is tartozik. Vannak különböző hatások (torzulás, matrica, pontok, monó, vidék stb.), de akár kiválaszthatunk jeleneteket is (HDR, panoráma, csoportos kép). Külön fülünk van a további konfigurációkra, ahol a képarányt, a felbontást, az ISO értéket, a fehéregyensúlyt, valamint a kamerafelületet állíthatjuk be.

[+]

Mobilos körökben még mindig nem nevezhető rossznak a HTC üdvöskéje, ám azért nem is lehet maradéktalan az örömünk. A zajszűrő mechanizmus sajnos eléggé mossa a képeket, így a részletesség is gyakran odavész. A dinamikatartomány jó, egész jól eltalálja az optika a helyes irányt, így az égbolt is nagyon ritkán ég be. Ettől függetlenül a nagyobb fénykülönbségek képesek megzavarni az rendszert, így azoknál a részeknél a kromatikus aberráció is fellép. A videofelvételek minősége átlagos, nem kiemelkedő de egyáltalán nem is vészes, erről bárki meggyőződhet eme kékkel kiemelt linkre kattintva.

[+]

A zenelejátszó alapesetben négyféle menüpontot kínál fel, ugyanis a saját, a SoundHound keresőben kért, a TuniIn Rádióban hallgatott, valamint a 7digital áruházban vásárolt dalokat érhetjük el a főoldalról. A saját zenéink ikonjának mögött többféleképpen rendezve találjuk a telefonra töltött muzsikáinkat, így azokat akár előadók, albumok (borítókkal), számok, műsorfüzetek, műfajok és mappák szerint is lejátszhatjuk. A számok lejátszása közben az albumokról kérhetünk részleteket, megoszthatjuk, vagy csengőhangként is beállíthatjuk azokat. Kihangosítva rendkívül jól szól az eszköz, mint ahogy fülesen át is kimondottan jó zenei élményben lehet részünk. A One X+ RDS-re képes FM-rádió modullal is rendelkezik, így megunt válogatásaink esetén akár erre is átválthatunk.

Továbbra is az a véleményem, hogy egy videolejátszónak egy ilyen méretű és minőségű kijelzőn van igazán értelme, főleg annak fényében, hogy a HTC már gyárilag támogatja a DivX, XviD, MP4, H.263, H.264, WMV formátumokat. Természetesen mind a 720p, mind a 1080p felbontású filmeket döcögés nélkül viszi a szoftver, s a kijelző 4,7"-es mérete már a szemnek is egészen kényelmes, még hosszabb mozizás esetén is.

Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Adatkommunikációs szempontból sem előre-, sem visszalépés nem történt. A One X+ is – az előddel megegyezően – rendelkezik kétcsatornás, DLNA-ra és internetmegosztásra képes, 802.11b/g/n szabványú WiFi modullal, valamint A2DP-t támogató 4.0-s Bluetooth chippel is. Nem maradhatott ki az A-GPS (GLONASS) egység sem, mely az adatkapcsolatunkat használva rendkívül gyorsan pozicionál. Mobilkommunikációs szempontból sem gyenge a masina, ugyan LTE nincs, ettől függetlenül letölteni 21 Mbps sebességgel tudunk, feltöltéskor pedig 5,76 Mbps engedélyezett. NFC chipet szintén tartalmaz a kütyü, így a későbbiekben majd egyszer hasznát vehetjük akár itthon is. Híváskor a hangminőség rendben van, mindkét beszédpartner gond nélkül és tisztán hallhatja a másik mondókáját. A microUSB csatlakozó MHL-re képes, így TV-n keresztül is élvezhetjük a telefon által megjelenítendő tartalmakat.

A böngésző egy high-end készüléknél nem okozhat csalódást, s ez a kijelentés jelen tesztalanyunk esetében is helytálló. A honlapok betöltési sebesség rendben van, a kétujjas nagyítás sem tudja megizzasztani a szoftvert. Az Android 4.1-től elvileg le kell mondanunk a Flash támogatásról, ám a böngészőben egy menüponton keresztül mégis kiválaszthatjuk a Flash Player engedélyezését (ilyenkor egyébként a rendszer figyelmeztet, hogy több eszközmemória és energia szükséges ehhez), így a Flash tartalmú szájtokat továbbra is örömmel böngészhetjük. Természetesen ha ránagyítunk a szövegre, akkor a sorok a képernyő szélességéhez igazodva rendeződnek. Könyvjelzőket egyszerűen tudunk tárolni, de az adott oldalt is lementetjük, ha később internetes kapcsolat nélkül szeretnénk azt elolvasni.

[+]

Az akkumulátor az a pont, ahol még előnyére változott a masina, hiszen az eddigi 1800 milliamperóra helyett immáron egy 2100 mAh-s tepsit pakoltak a készülékbe. Ez a gyári adatok szerint egy elég hosszadalmas, vagyis 13 óra 45 perces beszélgetési időre elegendő. Általában sántítanak a gyári adatok, s ez most sincs másképp, ám az bátran kijelenthető, hogy jobb az akku, mint az elődnél. Ugyan a Tegra 3 és az S-LCD 2 sem a túlzott energiahatékonyságáról híres, normál használattal könnyedén elérhető a másfél nap, visszafogott működéssel pedig két nap után fog csak megéhezni a cucc.

[+]

Az előd (One X) sokaknak volt potenciális választás az erős hardver, a prémium minőségű külső és a gyönyörű kijelző miatt. Teljesítményben is bőven a konkurencia szintjén volt (és még most is ott van), elég csak elolvasni a Négymagos okostelefonok viadala című cikkünket. A HTC a legelsők között lépett be a négymagos telefonok világába, így a többi gyártónak volt ideje elemezni a helyzetet és tudták, hogy miket kellene még esetleg javítani. A tajvani gyártó most keretbe foglalta a történetet és nem az elődöt próbálták foltozgatni, hanem inkább – immáron másodjára – egy továbbfejlesztett modellel rukkoltak elő. A HTC One X+ mindenben előnyére változott, miközben megtartották a csodás megjelenítőt, az impozáns kinézetet, s a korrekt képeket produkáló kamerát. Kiváló lépés volt, hogy már gyárilag a Jelly Bean operál a kütyün, de az akku kapacitásának megnövelése is mindenképpen a One X+ felé billenti a mércét. Igazából megint el lehet azt a mondatot sütni, hogy "már eleve így kellett volna csinálni". Főleg úgy, hogy a One X+ ára nem éppen baráti, hiszen a nálunk járt 64 GB-os modellért függetlenül 190 ezer magyar forintért juthatunk hozzá, ami horribilis, s ennél már számos jobb ajánlat is létezik. A HTC One X már 110-120 ezer forint körül megkapható, de a Samsung Galaxy S III és a Sony Xperia T sem kerül lényegesen többe, az LG Optimus 4X HD új ára pedig már a 100 ezer forintot sem éri el. Ebből pedig egyértelműen az következik, hogy a HTC One X+ egyszerűen nem éri meg jelenleg az árát. Jók a módosítások, viszont közel sem érnek annyit, hogy több tíz ezer forintot ráfizessünk. Az biztos, hogy most lett tökéletes a One X sorozat, viszont érdemes várni még egy ideig a One X+ megvásárlásával, hiába tetszenek a javítgatások.

HTC One X+

Legendd

A tesztkészüléket a Speedshop biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikációk

HTC One X+

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	134,36 x 69,9 x 8,9 milliméter
	Tömeg	135 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér
	SIM-foglalat	microSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	4,7 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1280 x 720 pixel (312 ppi)
	Kijelző típusa	Kapacitív Super LCD 2
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	NVIDIA Tegra 3
	Processzor típusa	Cortex-A9 család, négy plusz egy magos, magonként maximum 1,7 GHz órajel
	Processzor csíkszélessége	40 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	GeForce ULP 2
	RAM mérete	1 GB LP-DDR2
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	32/64 GB
	Memória bővíthetősége	nincs
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 21 Mbps / 5,76 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (EDR+A2DP)
	WiFi	802.11a/b/g/n, tethering, DLNA, WiFi Direct
	USB	microUSB 2.0 MHL-támogatással
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 4.1.1
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	telepíthető
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	7digital, Átvitel, Car, Dropbox, Feladatkezelő, Feladatok, Feljegyzések, Filmszerkesztő, Friend Stream, Hangrögzítő, HTC Hub, Időjárás, Locations, Mutassd Meg, Polaris Office, PDF megjelenítő, Részvények, SoundHound, Teeter, Testreszabás, TuneIn Radio, Tükör, Watch, WiFi Hotspot, Zseblámpa
	Multimédia
	Fő kamera	8 megapixel, autofókusz, F/2.0 fényerő, 28 milliméteres lencse, BSI-szenzor, led vaku
	Másodlagos kamera	1,2 megapixel
	Videófelvétel	1920 x 1080 pixeles felbontás
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van - RDS
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2100 mAh
	Készenléti idő	360 óra
	Beszélgetési idő	12 óra 45 perc
	Egyebek
	3,5 mm-es jack, giroszenzor, fényérzékelő, közelségszenzor, digitális iránytű, gyorsulásérzékelő, MHL-port, beats audio hangprofil, MediaLink HD