Bevezető
Amikor Barcelonában bemutatkozott a HTC idei szériája, a három tagot számláló készülékcsalád minden eleme tartogatott valami egyedit, vagy érdekeset. A bivalyerős One X és a kerámiaburkolattal vagánykodó One S mellett azonban szerintem sokak szívét megdobogtatta a One V is, amely nem elsősorban technikai adataival, hanem formatervével tudott meglepni mindenkit, hiszen a HTC visszanyúlt egyik korábbi androidos sikermodelljéhez, s a mára már ikonikus Legend formavilágát mentette át a 2012-es modelltrió legolcsóbb darabjához.
A Legend pedig a maga idejében frankó kis masina volt, a jellegzetes, alul felfelé csapott unibody készülékház miatt a mai napig összetéveszthetetlen bármivel, illetőleg a One V-vel ezért az avatatlan szem össze tudja keverni, pedig messziről kiszúrható az eltérés: az újdonság sokkal sötétebb árnyalatú burkolatot kapott. Mindenesetre én a magam részéről örömmel üdvözöltem, hogy szó szerint újraéleszti a HTC a legendás formatervet, de természetesen a mai kor elvárásainak megfelelő hardvert bújtattak az alumínium testbe.
A Speedshoptól kapott One V ettől még nem egy különösebben olcsó masina, 90 ezer forint körül juthatunk hozzá kártyafüggetlenül, ugyanakkor azt is érdemes róla tudni, hogy a belső inkább a tavalyi modellek szintjét hozza, persze ahol lehetett, ott megpróbáltak tolni az egészen a mérnökök. Ez most egy középkategóriás masina, prémium minőségű anyagokból összerakva, friss és ropogós 4.0-s Androiddal és a Sense felület kissé különös darabjával, amely ugyan szintén a 4.0-s verziószámot viseli, de nem teljesen ugyanaz, mint ami a nagyobb testvérekben dolgozik. Mérete, tudása és ára miatt nem érdemes a csúcsgépekhez hasonlítani, egy egyedi, stílusos, megbízhatóan működő telefont használtam az elmúlt napokban, amelynek legfőbb vonzereje, hogy a fenti tulajdonságok miatt könnyen megszerethető.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
