Bevezető, tartozékok
Az idei év végére kezd felpörögni a tablet piac. Az Apple iPad, majd a Galaxy Tab megjelenése és sikerei után boldog-boldogtalan igyekszik magának egy kicsit lecsípni a tortából. A BluePanther totál ismeretlen ezen a téren, hiszen a márka a PNA navigációk világából lehet ismerős. Most úgy érezték, bepróbálkoznak egy tablettel is, ami leginkább alacsony árával próbál majd vevőt szerezni magának.
Nos, engem is feltüzelt a dolog, hiszen tabletről még úgysem írtam, tehát valahol el kell kezdeni. Az első találkozás máris kissé viharosra sikerült, ugyanis kiderült, hibás példány került hozzánk. A kütyü kijelzője totál random módon reagált vagy nem reagált a megnyomásra, a szoftver pedig már szinte a használhatatlanságig lassú volt. A Speedshop volt olyan kedves, és a kiállított példányt bocsátotta rendelkezésemre, mivel az láthatóan jobban működött.
A színes, cipős doboz mintájára nyitható, tipikusan kínai feelinget árasztó csomagolás nagy mérete és súlya ellenére nincs dugig tömve. A készüléken felül egy hálózati töltő, egy adatkábel található benne, illetve meglepetésre kapunk egy autós tartót és egy szivargyújtós töltőt, ami mindenképp kedves gesztus. Ráadásként a tartó készülékre pattintható része egyben asztali tartóként is hasznosítható.
Külső
A Thunder elsőre úgy néz ki, mint valami Windows Mobile PDA, amit hosszában és széltében telenyomtak szteroiddal. Nem kicsi a cucc, főleg a hossza elég durva, mert a kijelző körül szép vastag keret van. Már az elején kicsi átverés van a dologban, mert a gombok, feliratok és úgy általában a formaterv alapján elsődlegesen álló használatot feltételeznénk. Pedig gyorsan meglátjuk, hogy ez nem igaz, alapvetően fekvő vagy úgy is mondhatnám, hogy klasszikus tablet nézetben működik. A nagyjából 60 ezer forintos árból következtetve ne várjunk fémborítást és hasonlókat, viszont a minőség így is elfogadható. A teljes burkolat matt, puha tapintású műanyagból van, amin legalább az ujjlenyomatokat nem gyűjti. Masszívan össze is van rakva, nem akar szétesni, nem lötyög semmi, ez a rész így rendben is van.
Az előlapon ezúttal is a kijelző a legszembetűnőbb jelenség. Egy 7 hüvelykes, rezisztív panelről van szó, ami… hát szóval nem épp csúcsminőségű. Mivel a felbontás 480x800 pixel, így már eleve nehéz lenne jó minőséget összehozni, de erre még rátesz a rezisztív megoldás. Az elsőnek kapott példányhoz képest sokkal jobban működött, ám egy Samsung Champ oda-vissza kenterbe vágja érzékenységben. Ráadásul néha random módon változott a nyomás erőssége, néha simításra is reagált, valamikor meg szinte ütni kellett, hogy történjen valami. Gombokból szépen jutott ide, négy önálló és egy ötirányú navigációs billentyű csoportosul rajta, ez utóbbi szerintem totál felesleges. A négy külön gomb az Android mobiloknál megszokott funkciókat látja el.
A hátlap eléggé semmilyen volna, ha a gyártó nem dobta volna fel egy kis poénnal. Ez nem más, mint egy jókora Android robot mintázatú rács, ami elsőre csak dísznek tűnik, másodjára hangszóró rácsnak, de a megoldást majd kicsit később elárulom. Amúgy van egy második rács is, ez rejti a hangszórót, persze a sík hátlap miatt csak kézben vagy fejjel lefelé fogjuk hallani, hogy mi szól. A Thunder nem szétszedhető, tehát az akku is beépített.
Az oldalsó részekből az alja nem érdekes, mert itt nincs semmi. Balra találunk egy csatlakozót, ami a régi, nem szabványos Samsung megoldáshoz igen hasonló. Ez szolgál a töltésre és az USB csatlakozásra is. A másik oldalán van egy hangerőszabályzó és egy normál méretű USB port, ez jó. Felül egész zsúfolt a helyzet, itt a bekapcsoló, mellette két LED, amik a készenlétet, a töltést és a wifi állapotát jelzik. Aztán következik a 3,5 mm-es jack, egy microSD foglalat (még mindig TransFlash-nek hívják, úgy látszik, arrafelé megállt az idő), végül egy hangzatos RST nevű süllyesztett kapcsoló. Ez egy reset gomb, ami Windows Mobile emlékeket idéz fel, de mivel az akku nem kivehető, egy esetleges fagyásnál nincs más megoldás az újraélesztésre.
Hardver, szoftver
Amikor megpillantottam a dobozon, hogy Android 2.2, egészen megörültem. Elvégre még csak most jelentették be a 2.3-at, tehát tulajdonképpen a legfrissebb verzió van rajta. Ekkor még elkerülte a figyelmem a MID szócska, később rájöttem ennek lényegére. Aztán kiderült, miféle hardver szereltek a Thunderbe és a fejem fogtam. A Marvell (és nem Marwell, mint a dobozon…) PXA166 processzor a gyártó legkisebb ilyen hardvere és bár a 800 MHz bíztatóan hangzik, ne reméljünk csodát. A cucc vérgyenge és lassú, igaz, még nagyjából a használhatóság határán belül. Értem én, hogy legyen olcsó a tablet, de amint elkezdünk programokat feltenni, azonnal kibukik a régi és elavult architektúra. A proci mellé bepakoltak 256 MB RAM-ot, meg 2 GB ROM-ot is, viszont utóbbiból csak kb. 200 megabájt használható programok telepítésére, a többi csak háttértár.
A bekapcsoláskor egy vicces, igénytelen (elcsúszva összeillesztett) logó mutatja, itt bizony a Froyo muzsikál. Ez tényleg így is van, a főképernyő és a funkciók is stimmelnek, természetesen bizonyos dolgok hiányoznak (pl. a GSM modulhoz köthető beállítások). Főképernyőből ötöt kapunk, ezeket telepakolhatjuk widgetekkel, parancsikonokkal, amit csak szeretnénk. Itt nem, a főmenüben viszont kapunk extra tartalmakat.
Ezek sorban az APK Installer, E-Book, GPS settings, GPSviewer, L File Manager, L Task Manager, MobileBroadbandSetting, Screen Calibrator és WiFi Settings neveket kapták. Néhány közük csak bizonyos funkciók gyors elérése szolgál, a többiek neve is elég egyértelmű. Mindenképp jó pont, hogy a fájlkezelő és az APK installáló a belső tárhelyet, a memóriakártyát és az USB-n keresztül pendrive-ot is olvas.
Szintén az USB-hez kötődik a 3G kezelő program, ugyanis egy HSDPA modemet csatlakoztatva lehetőségünk van mobilhálózaton is internetezni. Gyárilag a T-Mobile beállításai vannak eltárolva, de lehet új profilokat is létrehozni. A többi funkció a szokásos Android módon működik, bár az eléggé érthetetlen, hogy például a naptár miért is hiányzik. Sebaj, ott a Market és lehet csemegézni ezerszám a programokból. A valóság kicsit más képet mutat, mivel az Androidnak egy módosított változata fut rajta, erre utal a MID szócska. Elsőre csak annyit veszünk észre, hogy a felső ikonsávban mindig ott figyel egy opció és egy vissza gomb. Ezeknek amúgy semmi értelme, hiszen a hardveres gombok között is megtaláljuk őket. Ám a Marketen szembesülünk vele, hogy valami nem stimmel. Az általam is használt és ismert programok jelentős részét egyszerűen nem találtam, se keresővel, se máshogy. A 2.2-es rendszernél már önállóan is frissíthető Gmail és YouTube kliensekből az utóbbi sima ügy volt, a Gmail-nél viszont jelezte a friss verziót, a telepítést meg hibaüzenettel megszakította.
A multimédia leginkább a zenelejátszóra korlátozódik. Ez a standard Android változat, a zenéket leválogatva tudjuk böngészni, a háttérben futás eleve adott, extra funkciókat nem tud. A hátsó hangszóró meglepően jól és hangosan szól, teljes hangerőn már torzít, kicsit lejjebb véve viszont egész jó. Fülest gyárilag nem kapunk, a jack miatt miénk a választás lehetősége, hogy mivel használjuk. Az előlap sarkában ott van egy kamera is, ez a doboz szerint videohívásokhoz van. A VGA felbontás és a keresőben megjelenő kép minősége ezt igazolja is, csak szerintem a hardver pusztul meg a terheléstől. Adatátvitel a Thundernél a WiFi-re korlátozódik, ez működött. Helyileg ráköthetjük számítógépre USB-n, viszont ilyenkor az akku nem töltődik. A böngésző gyári, egész jól használható, multi-touch ugyebár nincs, viszont a dupla koppintás megy. Hiába 2.2, a flasht okosan kihagyták, hiszen ez a hardver kifeküdne tőle. Kapunk még GPS vevőt is, amit a Google Maps ki is használ. Ajánlják navigációra, ami a hatalmas képernyő és az autós tartó miatt tényleg jó is lenne. Csak épp ha a Google Maps sem frissíthető rajta (mert nem találjuk meg a Marketen), akkor kérdéses, hogy milyen navigációs programot tudnánk telepíteni rá és persze milyen sebességgel futna.
Összegzés
Az olcsó tabletekre szükség van, ez nem is kérdés, hiszen ha mobilokból is csak 100 ezer forintnál drágábbak léteznének, messze nem lenne ilyen elterjedt. A BluePanther nyilván nem az iPad vagy a Galaxy Tab ellenfele akar lenni, ám hozzájuk képest nagyjából harmadannyiba kerül. A gond ott van, hogy nem harmadannyira rossz, hanem kb. harmincszor. A gyenge minőségű kijelző, a rettentő gyenge és elavult hardver jól hazavágja az egész koncepciót. Ezeket csak halványan ellensúlyozza, hogy árához képest jól össze van rakva, meg hogy kapunk hozzá autós készletet is. A beépített USB jópofa dolog, ebben még előrébb is jár az említett két készülékhez képest. Ugyanakkor az adatcsatlakozó véletlenül sem szabványos, itt teljes az egyezés.
A legnagyobb probléma mégis az, hogy a módosított rendszer miatt rengeteg programtól elesünk, így hiába a 2.2-es verzió, tulajdonképpen semmilyen előnyét nem érezzük. A hátlapon lévő dekoráció lényege amúgy nem más, mint szellőző. Nem vicc, a Thunder még készenléti állapotban is melegszik. Nem lesz forró, de olyan érzésünk lehet, mint ha egy laptop lenne a kezünkben. Ja, ha kellően bemelegedett, akkor a kijelző elkezd becsíkozódni, igaz, ez már nem ront a képminőségén. Zenehallgatásra, internetezésre és e-mailre használható, másra viszont nem vagy csak alig. Így meg hiába az alig 60 ezer forintos ár, sajnos a nagyobb kijelzőt leszámítva jobban járunk egy normál androidos okostelefonnal. A másik lehetőség, hogy spórolunk a két említett tablet egyikére, mert egyelőre úgy néz ki, hogy csak ők ketten hozzák a valódi tablet érzést.
A bónusz az üzemidő, mivel a gyári adatok alapján 2x2400 mAh-s akkuja van, ami még a Galaxy Tabnál is erősebbnek ígérkezik. A valóság épp a fordítottja, az éjszakára kikapcsolt készülék simán veszít 10-12%-ot a töltöttségből, működés közben pedig totál össze-vissza ugrál az akku kapacitása, és úgy egyébként 3-4 óra alatt simán megfekszik wifizéssel. És miközben a Thunderből elhoztam a kicserélt példányt, érkezett egy másik tablet is hozzám. Na, az már tényleg maga a büntetés, de erről a következő cikkben olvashattok.
Rusi
A tesztkészülékeket a www.speedshop.hu biztosította, köszönjük! Vásárláshoz kérem, kattintson ide!
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
