Hirdetés

Aktív témák

  • tmscsaba

    tag

    válasz BBéci #22580 üzenetére

    Már csak azért sem szeretném ha bárki más kalibrálás címszó alatt állítgatná a tv-m mert akkor elvennék az én "játékom", ami alatt a beállítások lehetőségeinek a megismerését, annak logikai folyamatát és a valóban jó kép saját kezű elérésének élményét értem.

    Arra viszont tényleg kíváncsi lennék, hogy lenne-e ilyen az a kép szemre is, amit szubjektív érzés alapján magam látásához és saját elvárásomhoz állítottam. Talán igen. Persze valamilyen szabványnak biztos megfelelne.

    Ez olyan mint nálam nem probléma ha megveszem a lejárt szavatosságú csokoládét. Lehet, hogy rá van írva meddig kell jónak lenni, de a csoki belül nem feltétlen tudja, hogy neki ennyi idő alatt már meg kellett volna romlani. Szabványok léteznek, hogy legyen valami etalon amit alapnak tekinthetünk de ha attól kicsit eltér valami, attól még nem feltétlenül rosszabb és nem feltétlenül észrevehető.

    Egyébként egy kevés szín árnyalat eltolódás zavaró a legkevésbé, ha bele gondolunk, hogy a teljesen szélsőséges színhőmérséklet tartományt is milyen jól képes tolerálni a szemünk. Pl egy mesterséges megvilágítású helyiségből narancs színű hővédő szűrő fólia kis lyuknyi sérülésén kitekintve, a napfénnyel megvilágított környezetet egy erősen lilás, UV közeli plazma fénynek látjuk, ahol hiányzik a szűrő réteg. Láttam már ilyent és azóta nem tudom elfelejteni a látványt. Amikor kimegyünk, ugyanaz a fény a természetes fehér. Szóval a látásunk nagyon rugalmas tud lenni bizonyos helyzetekben.

    Ami inkább zavaró lehet, ha a fehértől a feketéig terjedő árnyalat skála durván nem lineáris. Amikor a fekete is szürke, vagy a kicsit szürkülő árnyalatok már feketébe mennek vagy a világosodók hirtelen kifehérednek Ezzel is kellett "játszani" elég sokat, hogy a fényerő. kontraszt és telítettség rendben, összhangban legyen egy elképzelhető valósággal, és ne csak egy felvétel alapján egyezzenek a dolgok.

    Beállítás közben az már önmagában nagy élmény, amikor a folyamat közben látom, érezem, hogy mit merre kell még módosítani, hogy egyre inkább a helyes érték felé közeledjen.
    "Kicsit ebből vissza veszek és arra ráadok." Szóval nagyon finoman "grammozni" kell vele, jusztírozgatni kell minden irányú kombinációt mire kialakul.

    Eleinte a kontrasztot fent hagytam és ahhoz igyekeztem fel húzni, beállítani minden mást. Utolsónak vettem lejjebb a szükséges mértékre, hogy az egyensúly lehetőleg a nagy fényerő mellett legyen meg.

    Az LCD háttér világító LED-jeinek a fényerejét is kicsivel lejjebb vettem. nem kell annak fullon járnia mert az úgy már zavaróan sok, viszont így 80-90%-on van még tartalék és kisebb áramon még lassabban is használódik.

    A "szakember" nálam nem feltétlen azt jelenti mint másnál.
    Régebben, még a húszas éveim előtt nagyon sokat csalódtam az ú.n. szakemberekben. Először arra gondoltam, na ő az Isten a szakmájában és tényleg mindent ismer a szakterületén. Végül sorra kiderült, hogy mindegyik pl. szervizes szakember egy-két konkrét készülék típust betanult és abban szerez egy fajta rutint, hogy már egy nyúlással javítja a típus hibákat, mert azok mindig is voltak és lesznek és azt lehet megtanulni leghamarabb. Ezek a tapasztalatok annál csapódnak le aki ezeket rendszeresen szervizeli és ez a gyakorlatban elég szűk terület, ahol egy átlag "szakember" gyakorlati ismereteket is szerez.

    Szóval nem attól lesz valaki jó szakember ha eljár az iskolába és sikeresen levizsgázik. Ahhoz jókora érzék és érdeklődés is kell a téma iránt. Ez minden szakmára igaz, még az orvosra is. Sokszor olyan tudatlanságokat és pongyolaságot fedezek fel úgynevezett szakembereknél, hogy komolyan meglepődök.

    Persze vannak nagyon profi és a technika szinte minden területére nyitott, egyre jobban fejlődő szakirányú képzettséggel, ismeretekkel bíró emberek. No ezt nevezik tényleg szakembernek! Ebből azért annyira nincs sok.

    Akinek nincs érzéke egy dologhoz, az hívjon képzett és gyakorlott embert és fizesse meg.
    Akinek viszont van, annak mindössze néhány napos (esetleg hetes) szórakoztató ismerkedést és logikai játékot jelent a dolog, mire el jut a jó megoldáshoz.

    Amikor elhoztam a boltból, azt az állapotot tényleg nem tudom minősíteni. Arra egy olyan szó volt jellemző, amit itt nem szívesen írnék le karácsony napján. Egyébként "f"-el kezdődik és "os" a vége.

    Egy televízió nem egy fegyver, ami ha kicsit mellé visz, akkor már a nyúl mellett süvít el a golyó (szegény nyuszi).

    Lényeg nagy vonalakban, hogy szemmel tökéletes legyen a kép, másra úgysem használjuk, hogy műszerrel kalibráltan hiteles legyen, mint pl. egy mérleg.

    Egy képet mutató eszközt be lehet állítani műszer nélkül, szemre is, habár biztosan nem mindenki képes rá, mert van aki egy perc, esetleg néhány óra után már feladja. Úgy tényleg nem lehet.

    Persze van akinek egészen máshoz van adottsága és érzéke. No szerintem annak kell a műszeres beállítás. Annak, akit nem is érdekel a menüben elérhető állítgatás lehetősége. Megvette és nézni akarja. Akkor tessék hívni az úgynevezett szakembert (akinek az a képesítése, és nem csak tanulta de valóban ért is hozzá). Aztán a tulaj később hozzá ne nyúljon a beállító menühöz a közvetlen felhasználóin kívül, mert azt sem tudja ilyen esetben, hogy mit csinál.

    Na meg MÉG annak fontos a műszeres kalibrálás, aki ezzel keresi a kenyerét. (Igaz, a kalibrálás inkább egy mérlegre lehet megfelelő kifejezés, ahol a berendezés nem tévedhet mert egészen kicsi, egyébként észrevehetetlen mértékben sem, mert ott a legkisebb eltérésnek is komoly következményei vannak.

    Boldog Karácsonyt mindenkinek ! :)

    [ Szerkesztve ]

Aktív témák