Új hozzászólás Aktív témák

• #6214 #90088192 törölt tag pmonitor #6213

  Új Válasz 2021-04-16 13:21:53 #6214

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #90088192

  törölt tag

  válasz pmonitor #6213 üzenetére

  Mint lelkes amatőr, megkérdezhetem, miért is találták ki a GOTO utasítást?
  Mert ugye valami oka volt.
  Ahogy tudom, a ciklusok és elágazások egyidősek a GOTO val.

• #6216 jattila48 aktív tag pmonitor #6213

  Új Válasz 2021-04-16 14:10:46 #6216

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  jattila48

  aktív tag

  válasz pmonitor #6213 üzenetére

  A #6179 példa valóban jó, de dabadab kritikájában is van azért igazság, annál is inkább, hogy ennél az egyszerű szerkezetű példánál sokszor bonyolultabb a vezérlésszerkezet, amit nem lehet ilyen szépen struktúrálttá alakítani.
  Egyébként nem tudom mit nem értesz meg, senki nem mondta, hogy ha lehet és ésszerű, akkor ne struktúrált szerkezetet használj. Csak arról írtunk, hogy nem mindig célszerű erőltetni a dolgot. Van ahol igenis helyénvaló a goto használata (C hibakezelés), a mindenáron történő struktúrált kikerülése pedig kifejezetten antipattern. A késsel is megvághatod magad, mégis használod pl. kenyérszeletelésre, ellenben fogpiszkálónak valóban nem a legalkalmasabb. Csak erről beszéltünk. Hogy mit írt Dijkstra több mint 50 évvel ezelőtt, az csak egy dolog. Akkor még nem volt eseményvezérelt és objektumorintált programozás, nem léteztek grafikus UI-k, stb. Az akkori környezetben teljesen helyénvaló volt a szigorú struktúrált programozási elv, ami egyébként az assembly/Fortran nyelvek kényszerű használatából adódó programozási krízis megoldására született. Az általa leírt struktúrált programozási elveket/szerkezeteket automatikusan (sémaszerűen) meg lehetett valósítani assembly és fortran nyelveken természetesen goto-k használatával. Azonban a probléma ott volt, hogy (mivel a nyelvekben nem voltak struktúrált szerkezetek beépítve), sokszor elég ötletszerűen (túl intuitívan) alkalmazták a goto-t. Másrészt a memóriával is spórolni kellett, úgyhogy ha volt egy már egyszer megírt programrészlet, egyszerűen goto oda, majd vissza... Na ennek a helyzetnek a kezelésére született Dijkstra (aki egyébként kiváló tudós volt) struktúrált programozás javaslata. Azóta a helyzet sokat változott. Részben születtek struktúrált szerkezeteket támogató programozási nyelvek, részben pedig ahogy írtam, az objektumorintáltság és eseményvezéreltség is előtérbe került (ezeket nem igazán lehet tankönyvszerűen struktúrált módon kezelni). A Dijkstra féle megközelítést most is érdemes szem előtt tartani, de eszetlenül erőltetni (goto kategórikus tiltása), szerintem butaság.
  Végezetül engedj meg egy személyes megjegyzést, amit egyáltalán nem bántásnak szánok. A hozzászólásaidból az jön le, hogy kezdő vagy a programozásban (ez persze egyáltalán nem baj), és nem írtál még igazán nagyobb programot. Ragaszkodsz bizonyos (túlságosan is megkövesedett) elvekhez, amit a tanáraidtól tanultál, csak a gyakorlat sajnos más, mint a tankönyvi példák. Ha majd windows (Linux) rendszeren kell nagyobb programokat írnod, rájössz, hogy szépek az elvek, de időnként érdemes testreszabni őket.

  [ Szerkesztve ]

  „Kétségtelen, hogy nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk.” - Olaf Scholz német kancellár

Új hozzászólás Aktív témák