Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Soká

    senior tag

    válasz mdk01 #11386 üzenetére

    Vannak a "szabályok" és vannak a "szabálytalankodók". :)
    A gyúródeszka esetében való igaz, hogy egyfajta sztenderd alapján készültek, az ember hiheti azt joggal, hogy így és így "szabályos" a dolog. Valószínűleg azonban nincs így. Sokat számít a megszokás, amit erősít a bevált gyakorlat: miért csináljunk valamit keményfából, ha az megfelel fenyőből is? Sok minden szól az utóbbi mellett: könnyebb megmunkálni, vagyis könnyebb és olcsóbb előállítani, fizikai értelemben is könnyebb, tehát a háziasszonynak nem kell annyit emelgetnie. A keményfa előnyei itt nem igazán érvényesülnek, tehát ha keményfából készül egy gyúródeszka, akkor az inkább presztízs mint gyakorlati előny.
    A gyúródeszka, akárcsak a vágódeszkák, nem igazán az örökkévalóságnak készülnek. Egészségügyi szempontból talán az a szerencsésebb, ha x évente kicserélésre kerül, bár kétségtelen, hogy bútor módjára hozzá tud nőni az ember kezéhez még egy kissé elvetemedett, megrepedezett, és középen kissé teknősre kopott gyúrótábla is, mint például amilyen nagymamámé volt...

    Valószínűleg a fafajoknak a többsége alkalmas lenne gyúródeszkának és csak néhány akad, ami színe, szaga, csersavai, nagy pórusai okán tényleg ellenjavallt.

    Az én feleségem bükk gyúródeszkát használ, de ez inkább miattam van, nekem tetszett meg egy nagyméretű ikeás bükk vágólap, és azt használja tésztagyúráshoz. Látom, hogy küzd kicsit a súlyával... Ráadásul kettőt vettem ebből a táblából, össze akartam ragasztani őket, nem gondoltam arra, hogy egy feleslegesen nagy és nehéz tábla milyen hátrányokkal jár... maradt tehát kettőben.

Új hozzászólás Aktív témák