Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • pocokxx

    Közösségépítő

    válasz Noddy #19344 üzenetére

    Én nem ezt mondtam.... :)

    A szentségek leegyszerűsítve: Látható jelek, melyek láthatatlan kegyelmet közvetít. Nyilván Istennek nincs szüksége a látható kézzelfogható jelekre, de az ember ezeken keresztül mélyebben megértheti, hogy tulajdonképpen mi történik körülötte. Olyan ez, mint amikor pl. Jézus meggyógyította a vakot, úgyhogy sárból gombócot gyúrt, és csak fokozatosan nyerte visszalátását. Nem volt rá szüksége, hiszen egyetlen szava is teremtő szó, de mégis használt külső jelt, mert az ember test és lélek.

    A liturgia egy szent játék, melybe az Isten belemegy. Nyilván önmagukban halottak lehetnek a külső cselekedetek, de ez nem azt jelenti, hogy értéktelenek. Mélyebb tartalmat közvetítenek, melyre nyitott az emberszív. Ez nem érinti sem Isten dicsőségét, sem szabadságát. Olyasmi ez, mint pl. a közlekedési lámpa. Ha pirosan világít, akkor nem mész át, noha önmagában a "fény" kevés ahhoz, hogy ezt megakadályozza. De az emberi értelem képes hozzá tenni az értelmezést, amely bizony megállásra készteti a lámpáknál. Ha ezt a szentségekre fordítom: A víz, a krizma, liturgikus szöveg nyilván nem kényszerítehti az Istent arra, hogy ezt vagy azt megtegye. De a hívő értelmezés közelebb viszi az Istenhez.
    Én mindig úgy gondolok erre, hogy az Isten ismeri az embert: Tudja, hogy nem kizárólag lélek, és, hogy ezekre a testi "külsőségekre" is szüksége van.

    "Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor

Új hozzászólás Aktív témák