Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • julius666

    addikt

    válasz ngaba #2787 üzenetére

    A vásárlástól való elállás elég egyértelmű mire lett kitalálva és az is, hogy az ismerősöd visszaélt vele. (Mindezt pár ezer forintnyi eszközbérleti díj megspórolása érdekében, amihez külön gratulálok neki)

    A 4. hitelkártya továbbra se látom mitől lenne erkölcstelen. Pitiáner dolog? Az. De az nem azt jelenti, hogy erkölcstelen... Szabadfelhasználású hitel, ahol te a nemfizetés kiemelten magas kockázatát futod. A bank oldaláról nézve valóban egy erkölcstelen konstrukcióról van szó, hiszen nyilván szerencsétleneken nyerészkedés az egész a büntetőkamatokon keresztül. Ebben a relációban te mint fizető ügyfél (=rajtad nem keres a bank) erkölcsileg hol helyezkedsz el? Ha én nem lekötöm a hitelkeret összegét hanem lapostévére verem el aztán várom a csodát az erkölcsös? Ha le van kötve a pénzem, de hitelkártyára veszem a lapostévét majd a lekötött pénzemből törlesztem akkor mi van? És ha a hitelkártyáról közvetlen kötöm le, az egyéb költségeimet (pl. lapostévét) meg hó közben zsebből fizetem, akkor?

    És ha a hitelkártyából állampapír vétel mindenkinek megéri, akkor gondolom ha holnap írok Csányi Sándornak egy emailt, hogy szeretnék hitelkártya-limitemelést 10 millió forintra (vagy amit a törvény megenged), mert DKJ-t szeretnék venni, akkor azonnal megkapom. És még véletlenül sem sövénynyírót szeretnék visszavinni...

    Fingom sincs hogy megy a limitemelés, kell-e hozzá indok egyáltalán, vagy egyszerűen jövedelem alapján megy, szóval lehet hülye maga a kérdés, de a lényeget érteni vélem. Nyilván ha MINDENKI ezt csinálja az tud rendszerszintű problémát okozni. De attól még egyéni szinten nem lesz "erkölcstelen". A devizahitel felvétele erkölcstelen volt? Szerintem nem, max rossz döntés.

  • Hi!King

    őstag

    válasz ngaba #2787 üzenetére

    Szerintem a hitelkártyás kombináció meg az állampapírt hitelre teljesen más kategória, mint visszaélni a fogyasztóvédelmi törvényekkel. A pénzpiacon szerintem nagyon fontos, hogy a piaci szereplők folyamatosan keressék az arbitrázs lehetőségeket, mindez piaci körülmények között még hasznos is, hiszen pl. egyszerű B&H befektetőként nem kell szaroznom azzal, hogy pl. melyik tőzsdén vegyem az adott papírt, vagy mikor milyen kombinációban váltsak, ha pl. cseh koronát akarok venni forintból nyaraláshoz. Ezt megoldják az arbitrázs őrök. Az államnak meg feladata lenne az, hogy ne nyújtson arbitrázs lehetőséget a beavatkozásaival. Nem lehet hibáztatni ezért az államot.

    A sövénnyírónál ezzel szemben direktbe mások megkárosításával akarsz profitálni. És szemben a pénzügyi példákkal, ez egyébként nem is szabályos, hiszen a 14 napos elállás esetében a kereskedő simán kifizettethetné veled az értékcsökkenést, csak ugye mivel neki kellene perelnie, ezért a legtöbb kereskedő ilyenkor nem balhézik, nem perel.

    Ráadásul ezzel a fogyasztóvédelemmel visszaéléssel a becsületes jóhiszemű vásárlókkal baszik ki az illető, mivel egy idő után azokkal fog szívózni a kerskedő, akik teljesen jóhiszeműen visznek vissza valamit, mert pl. rendeltek egy cipőt, felpróbálták, és nem volt jó, vagy tényleg ahogy nekiálltak nyírni a sövényt, akkor derült ki, hogy nem elég erős vagy kényelmes. Majd a kereskedő is keresi a kiskapukat, hogy ne kelljen visszafizetnie, de az is lehet hogy idővel a probléma miatt a kereskedők panaszai miatt a parlament vagy az EU megváltoztatja a törvényt. Ezzel szemben ha az állam kínál arbitrázs lehetőséget, és sokan élnek vele, akkor csak jobb lesz, ha emiatt az állam megszünteti a kiskaput, a PMÁP-nál eleve egyértelmű hogy a piaci hozam felett fizető állampapír a probléma, nem a másik oldal, a piaci hitellel.

Új hozzászólás Aktív témák