Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Drizzt

    nagyúr

    válasz Algieba #1 üzenetére

    Én úgy halottam, hogyha egyszer elkezded őket etetni, akkor nem szabad abbahagyni, mert onnan fogják várni a kaját, s ha nincs, akkor jópár elpusztul. Bár lehet hülyeség...
    Anbyám szokta etetni őket.

    I am having fun staying poor.

  • lesaux

    veterán

    válasz Algieba #1 üzenetére

    Gyártottam én is madáretetőt, egy kólásüvegbe vájtam két nagy lyukat, alulra, a kóla helyére szórtam szotyit meg tökmagot, illetve nemrég Tesco-gazdaságos téli madáreledelt és kimondottan madáretetésre gyártott napraforgómagot, de nem nagyon jönnek madarak, legalábbis én nagyon ritkán látok 1-2-t, csak abból tudok következtetni, hogy fogy a kaja. Pedig szívesen fényképeznék egypár gyönyörű madarat, de csak veréb jön meg talán cinke.

  • Rive

    veterán

    válasz Algieba #1 üzenetére

    Jelentem: nálunk is terített asztal várja a tollas népséget :) Több éve etetünk, több-kevesebb sikerrel. Nem annyira a nagy létszám a jellemző, mint inkább a vegyes és többnyire nyáron is állandó társaság. Ebbe mondjuk az is belejátszik, hogy itt (húszker, kertváros) minden második háznál kint lóg valami madáreleség. Így persze még a közeli erdő lakóit is jól tudja tartani a környék tumultus nélkül.
    Mi elég szerencsések vagyunk, jó a környezet a madáretetéshez. Fontos a földszinten jól belátható terep (macsek ellen), közeli sűrű lombozatú bozót vagy fa (a tollas veszedelmek ellen). Az se hátrány, ha a magasból nem nyílik közvetlen rálátás az etetőre. Nálunk ezt néhány fenyű biztosítja - igazából nem is tudom, hány madár lakja őket nyaranta.

    A leggyakoribb vendég nálunk nem a cinke vagy a veréb, hanem a zöldike. Cinkét ugyanis sok helyen etetnek, ha más nem is, de egy-egy cinkegolyó mindenhol játszik. A verebeknek szintén van máshol élelem: a környékünkről egy kutya etetőtáljára szoktak rájárni, mást nem is esznek (nem, még nem mondják repülés közben, hogy vau-vau ;) ). A kutya meg napközben az ajtó előtti lépcső tetejéről nézi a verebeket, ahogy pucolják a maradékot. Nyugis kutya, van, hogy a veréb alig egy arasznyira az orra előtt ugrál :)
    Szotyit kevesebb helyen látni, a zöldikék meg eleve buknak a fenyőkre... Szóval abból egy jó tucatnyi van, legalább.

    A második helyen a feketerigók állnak: rendszeresen négy-öt pár kavarog a kertben. Őket se tudtuk még megszámolni: amikor nem éheznek, akkor ugyanis az idejük jelentős részét az tölti ki, hogy a többit elzavarják a kajától. Folyamatos a műsor, valaki mindig kerget valakit, áll a bál. Roppant szórakoztatók tudnak lenni. A rigók nálunk almát kapnak, félbevágva. Egy termetes alma elmegy egy nap alatt: ha csak feketerigó van a kertben, akkor az almából a csutája és a héja megmarad. A fél almákat persze igyekszünk egymástól távol lerakni, természetesen hiába: mindig a másik almája a finomabb... Húsfélét nem akarunk nekik adni, mert ideszoktatná a környékbeli macskákat.

    Van még galamb (hívatlan, megtűrt vendégek), gerle (ezeket már jobban szeretjük), szarka (muris népség, de csak télen szeretjük őket - nyáron nagy fészekrablók). Tavaly volt fél tucat csicsörke is, de ők az idén elmaradtak. Néha benéz egy-egy fakopáncs is (volt már kicsi is, nagy is), de ők csak a fák miatt jönnek, időszaki vizitre. Tavasszal a közeli lakótelep házainak a tetején az alumínium szellőzőkön dobolják a birtokhatárokat - nekem nagyon muris, gondolom a lakóknak kevésbé :)) Állandó látogató még egy meggyvágó - a zöldikéknek szomorú szomszédság, persze, hiszen jóval nagyobb náluk. Ha meggyvágó ül az etetőben, akkor nincs veszekedés :D
    Mostanában csekkolt be egy vörösbegy (cingár lábak, vörös mellény - ráadásul állandóan bókol, ugrál: nagyon kedves madár), és láthatóan maradni is akar. Tavaly volt néhány napig egy csonttollú is: ezt először onnan vettük észre, hogy az alma héja nem maradt meg, hanem szép takaros, precíz csípésekkel ki volt cakkozva. Aztán láttuk csak meg később a delikvenst a hátracsapott sapójával.

    Idén meg fenyőrigók jöttek csapatostul: ez meg a rigóéknak rossz hír - vége a pünkösdi királyságnak :D

    Nagy jót lehet tenni a madarakkal, ha kirak az ember egy tál vizet valahova. Nálunk egy harminc centis virágalátét boldogítja a népet. Ha ferdén rakjuk ki, akkor a kisebb madarak is hozzáférnek a sekélyebb részekhez. Itt ugyanis legkevésbé sem csak az ivásról van szó - a madarak rendszeresen fürdenek, még télen is. Ebben a legnagyobb akadály (a víz hiányán kívül) legtöbbször a többi madár - igazán nevetséges látvány, ahogy a csikorgó mínuszok közepette a csatakosra ázott rigó háromszor, négyszer is visszamegy a vízbe, csak azért, hogy a másik rigó ne tudjon fürdeni :DD Aztán persze néha fordul a kocka - volt már, hogy két fikarc veréb kiutált egy rigót a fürdőből :C
    Vizet amúgy max. kézmeleget szabad adni, és naponta cserélni kell. Ha este az ember kiönti a vizet, akkor nem kell reggel a jéggel vacakolni. Néha fél méter magasra is felcsapják a vizet, ha van valami a közelben, ami erre érzékeny, akkor erre is figyelni kell. Másrészről viszont roppant muris, ahogy a nagy riváliskergető elvakultságban csúszkálnak összevissza az itató körül keményre fagyott jégen :))

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • kerekmese1

    újonc

    válasz Algieba #1 üzenetére

    Sziasztok!

    10 emeletes panelban élek. A közvetlenül alattam lakó kért hogy ne etessem a verebeket és a galambokat. Az ő erkélye teljesen üveggel fedett, csak 2 nyitható ablak van rajta, és az eleség se hull le, mert lemezzel elszigetelte. A nyolc közvetlen körülöttem lakó közül csak ő szólt. A fedett etetőre csak cinegék és verebek szálltak, amit az ablakom alá tettem közvetlenül.
    Az allergiájára hivatkozik.
    Az ÁNTSz szerint az erdőben kell etetni a madarakat.
    A ház közös képviselője szerint nem tilos, mert a házi rend nem tiltja.
    A Környezetvédelmi és Vízügyi Min. szerint nincs jogszabály, ami tiltaná az etető kihelyezést.
    Szeretnék megnyugtató választ, hogy mit tegyek, hogy ő, a madarak és én is jól járjak.
    Köszönöm Anita

Új hozzászólás Aktív témák