- Apple Watch Ultra - első nekifutás
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Yettel topik
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Xiaomi Smart Band 8 - folyamatosan
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
Hirdetés
-
Free Play Days 2024 - 17. hét: Railway Empire, Prison Architect
gp Extraként a TramSim: Console Edition című játékot is kipróbálhatják az érdeklődők.
-
Robotkart irányított a majom a kínai Neuralink agyi chipjével
it A mindezt lehetővé tévő Neucybert a Neuralink kínai riválisa, a Beijing Xinzhida Neurotechnology fejlesztette ki.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
Új hozzászólás Aktív témák
-
llax
senior tag
A NASA és az egyéb kormányzati megrendelők számára mindenféle extra minősítések szükségesek, ami extra elvárásokkal és többletköltségekkel jár. Ez az elmúlt években talán a Falcon 9 esetén volt a legjobban követhető.
Ahhoz, hogy a NASA saját űreszközeit vihesse, kellett az LSP "szamárlétájának" megmászása, a katonaihoz az EELV (új nevén NSSL) megfelelőség és a "man rated" állapot elérése is sok pénz.
A kereskedelmi megrendelők ezeket nem kérik (csak a stabilan megbízható működést - a biztosabb célbaérkezés mellett így lesz olcsó a biztosítás). -
llax
senior tag
A New Shepard rakétájának leszállásakor még mindig a fejemet vakargatom Menyivel szebben csinálja az F9, már a kezdetektől.
Mondjuk hozzá kell tenni, hogy az F9-nek nincs más választása, az nem tud "lebegni", 1 darab Merlin 1D tolóereje fullra letekerve is 1 feletti T/W-t ad az üres fokozatra.
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Nézőpont kérdése, ki van előrébb.
A BE-4 még nem repült, de a tervezett paramétereket már stabilan hozza, gyakorlatilag "szériaérett", el is indult a gyártása. Jó eséllyel hamarabb fog vele űrjármű az űrbe feljutni. A fejlesztése konzervatív, ahogyan az alacsony számban készült tesztpéldányok nagy biztonsággal hozták az előre eltervezett paramétereket, lehetett kezdeni a sorozatgyártását.
A Raptor fejlesztése más filozófiát követ, erősen képlékeny paraméterekkel, a fejlesztése folyamatos, sorozatban készülnek a tesztpéldányok. Teszteken folyamatos a határok feszegetése (1-1 hajtómű kukázása árán), ez sokáig így is marad. Véglegesített verzió várhatóan sokáig nem lesz, csak stabil működésű kisebb sorozatok, folyamatosan javuló paraméterekkel.
-
llax
senior tag
"Szóval majd akkor derül ki igazán, hogy hol tartanak, ha nem csak a hajtóművet tesztelik, hanem az egész rakétát."
Hiába láttuk repülni a Raptor-t, én a következő 1-2-3 évben hamarabb mernék felülni egy BE-4-el hajtott akármire
Az egyiket a kísérletezős, a másik a bolondbiztosra tervezős megközelítéssel fejlesztik.Az SLS green run:
Egyáltalán nem szokatlan, hogy a külön-külön kipróbált, sőt, bevált komponensek makacskodnak kicsit. Simán leállhat a teszt olyan hibával, ami miatt repülés közben még nem állna le a hajtómű. A tesztelt fokozat már éles repülésre lett készítve és ez az egyetlen darab + csillagászati összegekbe került. Vigyázni kell rá. Nagyon.A RS-25 bármennyire kipróbált, egyet nem szabad elfelejteni: a valaha volt legösszetettebb hajtómű, ami a 21. században már egyértelműen hátrány. (a képességei ma már sokkal kevesebb mechanikával elérhetők - realtime szoftveres vezérléssel)
-
llax
senior tag
Én továbbra is alacsony kockázatúnak mondanám a BE-4 alkalmazását, mind a New Glenn, mind a Vulcan esetén. Pont a konzervatív megközelítés miatt. (A SpaceX is így kezdte az F9 esetén. Működött is, "első rúgásra".)
A hajtóműnél a hajtóanyag tekinthető újnak, a működési elve már alaposan kipróbált, bevált. Ráadásul a BO már rendelkezik némi tapasztalattal, mind rakéta, mind hajtómű építésben. Ugyanez az ULA esetén: tudnak rakétát építeni, vásárolt hajtóművekkel. (Sokkal inkább van "napi rutinjuk" mint az SLS csapatának!)Amire nagyon kíváncsi leszek, az a New Glenn boosterének leszállása
Ugyanis muszáj lesz áttérni az F9 féle leszállásra (látszatra sokkal "szebb", de egyúttal sokkal kockázatosabb is). Az eddig ismertek szerint a BE-4-et nem lehet annyira leszabályozni, mint a Merlin 1D-t és ráadásként 7/1 hajtómű jön számításba a 9/1 helyett, szóval a leszállás utolsó pillanataiban (sokkal) magasabb lesz a T/W mint az F9-nél (aminél szintén magas, 1 felett van). "Kilebegtetésre", korrekcióra már az F9-nél is 0 az esély, a New Glenn-nek annál is pontosabban kell működnie. -
-
llax
senior tag
Mást diktáltak az érdekek, méghozzá a helyi és pillanatnyi érdekek.
A nagy kérdés az, hogy meddig lehet fenntartani az ULA és más "csókosok" (pl. NG) kiváltságos helyzetét?
Amíg csak a SpaceX van, mint jelentős szereplő, addig így-úgy védhetőek, de ha egyszer Bezosék is beindulnak?Munkahelyteremtésnek és adóbevételeknek hosszabb távon pont a jelentősen olcsóbbá váló űripar kedvezne... Csak amíg politikust lényegesen rövidebb időre választanak, mint ami alatt beérne egy ilyen folyamat, a hosszú távú megoldásokért nem fog lobbizni szinte senki...
Mindeközben ezekben a percekben kettős rekorddöntés a SpaceX-él.
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Nem is 3-5 éven belülre, nem is az eddig lekötött ill. következő 2-3 évben felmerülő megrendelésekre, hanem inkább azon kívülre várnám. Ehhez kell egy szolgálatba álló New Glenn is.
Teljesen védhető, ha a nagyobb kormányzati űreszközök feljuttatásánál nem egyetlen cégre támaszkodnak. De ha már nem csak egy cég lesz az ULA árai alatt?
Az RS-25-ből betárazás nekem kicsit pánikvásárlásnak tűnik... Addig kell ellátni a haverokat megrendeléssel, sok-sok évvel előre, amíg nem állnak ott az olcsóbb alternatívák.
-
llax
senior tag
"A Starship kapcsán az a pletyka járja, hogy az SN 11 után nem az SN 12,13 és 14 fog következni, hanem egyből áttérnek az SN 15-re, kihagyva az említett 3 prototípust"
A pletyka megdőlni látszik Egyre több SN12...14-hez felcímkézett elemet találnak a "kukkolók". A képen csak azok az elemek szerepelnek, amit láttak már szabad ég alatt mozgatva. [link]
A másik teória, hogy minőség/pontosság szerint is válogatják a legyártott elemeket és a kifejezetten jól sikerülteket későbbi példányokhoz rendelik.
-
llax
senior tag
Ezeket nem szokták előre bejelenteni.
Csak abból tudod, hogy repülés várható:
- Musk hajtóműteszt után célzott rá (ebből következtetheted, hogy sikeres volt a teszt)
- az FTS robbanótölteteit felszerelték (ez a "legtutibb" bizonyítéka, hogy hamarosan repülni próbál)
- az adott napokra TFR "unlimited" magassággal
- az előző időpontokkal egybevágó útlezárások -
llax
senior tag
válasz BatchMan #128 üzenetére
"Az tiszta, és már 2016 óta tudható, hogy a vissza-nem-térő első fokozat gazdasági csőd. 2021-ben minek erőltetnek bármit, ami ebbe az irányba megy?"
A visszatérő fokozatnak sok feltételnek kell megfelelnie. Legtöbb, jelenleg használatban lévő rakéta továbbfejlesztésével, a használatban lévő hajtóművekkel és azok továbbfejlesztett változataival gyakorlatilag nem elérhető a hajtóműves leszállás (esetleg az 1. fokozat nagyon durva túlméretezésével lenne csak elérhető).
A SpaceX is azért tudta ezt elérni, mert a nagyobb rakétához nem kezdett el nagyobb hajtóművet fejleszteni, hanem a korábban fejlesztettből pakoltak alá sokat és inkább azt fejlesztették tovább. Másoknak is hasonló elvek mentén kellene elindulni - ami továbbfejlesztések helyett teljesen új konstrukciót igényelne.-Kell olyan működési konfiguráció, ahol bevihető 2 alá a T/W (üres fokozatra!). Ez pl. lehetetlen a kevés de erős hajóművel operáló fokozatok esetén, de megoldható sok* és mélyen leszabályozható hajtóművekkel.
-Kellenek jó T/W-vel rendelkező hajtóművek, hogy a tartalékolt üzemanyag és a leszálló hardver plusz tömege mellett is jó maradhasson a fokozat delta v-je, a fokozat nagyon durva megnövelése nélkül. (a hidrolox itt pl. kiesik*, a bőven 100 alatti T/W megoldásokkal, ebben most a SpaceX-é a csúcs, kerozinnal)
-Lehetőleg a tartály se legyen túl nagy és a hőterhelésre sérülékeny hőszigetelés se kelljen rá (hidrolox nagyon OFF*)
-Kell egy nagyon bika 2. fokozat, ami relatíve hamar át tudja venni a szerelvény gyorsítását (a SpX-é arányaiban hatalmas).
-1,5 fokozattal (szilárd hajtóanyagú gyorsítókkal) induló fokozat sem szerencsés, mert ott nagyobb sebességet ér el az 1. fokozat, nehezebb visszahozni.* Az, hogy a New Shepard rakétája itt kb. mindennek ellentmond, az ne zavarjon. Annak nem kell cipelnie üzemanyaggal fullig töltött, a hasznos tömeg többszörösét kitevő felsőbb fokozatokat és nem kell mindezt 8e-9e km/h sebességig gyorsítania és nem is ekkora sebességről kell fékeződnie. Ott egyetlen "aprócska" hajtómű visz egy hozzá mérten nagy fokozatot, T/W-vel így le tud menni akár picivel 1 alá is.
-
llax
senior tag
válasz BatchMan #131 üzenetére
" És 2010 után nem értettem hogy jutott eszébe bárkinek is még, hogy ejtőernyő nélkül próbálja menteni az első fokozatot, mert hiszen leszállni úgyse lehet."
Ha lett volna egy F9 szintű rakétához "méltó" hajtóművük, eszükbe se juthatott volna... Több, eleinte kényszerű, viszont utólag nagyon szerencsésnek mondható körülmény is közrejátszott abban, hogy elindulhattak a hajtóműves leszállás irányába. Ez semmit nem von le abból a mérnöki teljesítményből, ami végül a leszállás kidolgozásához kellett, viszont a lehetőséget ezek, az inkább "csóróságból", mint szándékosan előállt körülmények tették nyitottá.
"Hiába tudunk csodálatos kőbaltát csiszolni, ha a szomszéd törzs már fémből önti. Váltani kell."
A többieknek nem csak a jelenleg használt, de az évek óta (tovább)fejlesztés alatt álló technikáikat is kukázni kellene. Olyan cégeknél, akik komplett főegységeket terveztetnek és gyártatnak beszállítókkal, egy "clean sheet" dizájn nagyon hosszú időbe és nagyon sok pénzbe kerül és nincs mód olyan gyors evolúcióra, amit a SpX "házon belül fejlesztve" el tudott érni.
Amikor több cég azzal érvel, hogy gazdaságosan nem megvalósítható a leszálló fokozat, csak gondolj arra, mennyiért fejlesztene ki egy külső beszállító egy új hajtóművet pl...
Ezen túl a nagy, eléggé összetett tulajdonosi szerkezetű, több más iparágban is jelenlévő cégeknél 2-3 sikertelen leszállás után simán elkaszálhatják a teljes projektet. Az ilyen cégeknél a SpX féle kísérletezős hozzáállás szóba sem jöhet. -
llax
senior tag
Csak nézd Cifu ezen cikkének 2. oldalát.
Nincs elvetve az ötlet, csak a hajtóműves leszállás főbb feltételeinek teljesítéséhez (#130 off-ba tett része) alapjaitól újat kell tervezni... Az oroszok 5 hajtóműves terve eléggé érdekes, a hajtóművek 1/5-e leszabályozva is túl sok tolóerőt adhat a leszálláshoz (középre valami nagyon spéci hajtómű kellene vagy a SpX-énél sokkal kifinomultabb leszállító rendszer).
Mondjuk egyik sem USA...USA:
D4H-ból alaposan berendeltek, gyanúsan akkor amikor a SpX célba ért a FH-vel és sz F9 szintet lépett a megkapott minősítésekben (nem maradt ellenük érv), ekkorra a Delta 4 család az ár/szolgáltatás arányban vállalhatatlanul lemaradt. Ekkorra a D4M..D4M+ családra már nem érkezett új megrendelés.Az Atlas V család ára hasonló repülési szitura 2X alatt van az F9-hez képest, az nem vészes, ahogy a Vulcan várható árai sem lesznek azok (az Atlas V csak az orosz hajtómű miatt lett "nemkívánatos"). Amíg nem húz elő a SpX vagy valaki más a mostani SpX áraknál is olcsóbb megoldást, az előbbiek megrendelésekkel "etetése" a redundancia fenntartása miatt teljesen vállalható.
-
llax
senior tag
Starship?
Szerintem azzal várjunk még
Teherszállításra bőven belül az 5 éven is lenne esély. De annyin belül szerintem esélytelen elérni azt a nagyon egyszerű üzemeltetést ("csak tankolni kell") és egyben gyakori használatot, ami tényleg nagyon olcsóvá tenné. Fajlagosan (/kg), max kapacitásra számolva akár a kezdetektől is a legolcsóbb lehet, de akkor magas kihasználtság is kellene... -
llax
senior tag
Több tényező is van, ami az ilyen igényeket csökkenti.
- Egyre egységesebb műhold buszokat használnak a műsorszóró és kommunikációs műholdakhoz -> egyre olcsóbb egy új példány.
- Folyamatosan csökken az igény a GEO műholdakra. Az átvitel egyre inkább az IP alapú felé terelődik, az egyre több helyre elérő optika, az 5G és a műholdas net csak gyorsítja a folyamatot.
- A tévé szerepe is folyamatosan csökken.A GEO műsorszóró és kommunikációs műholdakon túl még a katonai műholdak és az űrszondák szoktak nagyon drágák lenni. Az előbbiekhez nem mehet oda akármi, az utóbbiakhoz nem tud odamenni...
A nagyobb konstellációk (telekom/navi) rendelkeznek pályán és földön tartott tartalékokkal + ütemezetten frissítik is ezeket."Az újabb műholdaknál pedig már némelyikre tettek csatlakozási pontot, hogy például újratölthető legyen"
Szintén az újabbakat ion/plazma/miegymás hajtóművekkel szerelik, vihet magával a végletes elavulásig elegendő üzemanyagot. Mire az kifogyna, már napelemekből is új kellene neki (az űrben sokkal gyorsabban öregednek, mint a földön).
Aminek talán lehetne jövője, az egy "szupergazdaságos", moduláris műhold platform, ami bővíthető módon kínálna változatos műszerekhez és kommunikációs egységekhez energiaellátást és meghajtást.
-
llax
senior tag
Lényegesen egyszerűbb lenne a helyzetük, ha ezt a telephelyüket és indítóállásaikat nem szorosan lakott terület, természetvédelmi terület, közút és államhatár mellé építik. Ez mind vastagon beleesik a veszélyeztetett zónába. Már az is kisebb csoda, hogy egyáltalán kapnak engedélyt...
Amikor Boca Chicába települtek, rohadtul nem napi szintű útzárakról, a lakosság gyakori evakuálásáról, toronyház méretű szerkezetek robbantgatásáról volt szó (természetvédelmi terület mellett).
Évi max 12 F9/FH indításról volt szó. -
llax
senior tag
A hely egyáltalán nem ideális arra, hogy az óceán felett repüljenek. Csak néhány kitüntettet irányba tudnak onnét felszállni, tetszőleges pályára nem. Ugyanis a felszállás veszélyzónájába hol szárazföld/szigetek, hol tengeri olajkutak esnek...
Eredetileg ezért is dobták az F9/FH repüléseket...[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Az így első ránézésre az (a "fényszennyezést" csökkentő) árnyékoló elemek egyike lehet. Ha nem zavarja semmi működését, akkor lóghat ott magának. Ha mégis kuka lenne a műhold, az sem nagy veszteség. Egy ilyen 260 kilós darab költsége egy átlagos 1U cubesat (1kg, 10x10x10cm) körül van...
Amire sokkal kíváncsibb lennék, az a booster le nem szállása. Valami szokatlanabb és/vagy komplikáltabb hiba lehet, ha eddig még egyetlen tweet sem érkezett vele kapcsolatban.
-
llax
senior tag
Leszállás a Marsra. Ilyet se láttunk eddig. Ennyi kamerával, ilyen felbontásban...
-
llax
senior tag
Leszállt az SN10!
-
llax
senior tag
Ezekhez a lábakhoz a leérkezés sebessége is túl nagynak tűnt. Az eredmény nagyon látványos, de ezzel nem lettek olyan sokkal előrébb. Az egyetlen jelentősebb fejlemény: a 3 hajtómű begyújtásos dolog is működik. A függőleges leszállással kapcsolatos képességeik szerintem akkor sem voltak kérdésesek, ha az SN8-9-nél épp nem jött össze. Már az SN8-nál is látszott, hogy életképes, rövid időn belül megvalósítható az elképzelésük. Vagyis abból a leszállás sűrű légkörön belüli szakasza...
Ami mindenképp veszteség, az a takarítási, kisebb-nagyobb helyreállítási munkák idő- és munkaigénye, az újabb FAA vizsgálat, hajtómű és egyéb mechanikai vizsgálatok újabb elmaradása, a telemetrián át nem küldött adatok elvesztése. Ezek lassítják a folyamatokat és az egyben maradás esetén feltárható problémákat 1-2 prototípussal megint tovább vihetik...