Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Rive

    veterán

    válasz Lauda #50 üzenetére

    Egy tartósan üzemben levő reaktorban elég sok rövid felezési idejű hasadvány és azok bomlási sorába tartozó radioaktív elem halmozódik fel. Ezek bomlása nagyon sok hőt termel anélkül is, hogy láncreakció folyna. Ha jól emlékszem, reaktorokban leállás után kevéssel még mindig úgy a névleges teljesítmény öt (!) százaléka a hőtermelés, és több mint egy hónap kell, mire ez lemegy ezrelék környékére. Ezt fejelte meg ott az égő nagy tisztaságú szén (grafit) és Zr, szóval úgy nagyjából egy üzemelő kohó megfelelőjével volt dolguk. Teljesen reális elképzelés, hogy az ilyen jellegű olvadék átrágja magát nagyobb vastagságú betonon.
    A beton átégése energiát von el és időbe kerül: ha ismertek a körülmények, akkor ma már egész jól modellezhető, hogy adott mennyiségű/állapotú mag-törmelék mennyi betonon rágná át magát. Ettől persze nagyon messze voltak akkor...

    A fűtőelemek viszonylag hosszú idő után is termelnek hőt. A 'kiégett', letárolt fűtőelemekben a hasadványok úgy négy-öt év várakozás után bomlanak le annyira, hogy már 'száraz' tárolóban is biztonságosan tárolhatóak: de ez ugye ismert geometriára vonatkozik nagy hőátadó felülettel, nem pedig egy összeolvadt nagyméretű göböcre.

    Mindenesetre például a gyakorta emlegetett 'elefántláb' alakzat ma már ~ szobahőmérsékletű, és már jónéhány éve az.

    @Eastman: Tartottak attól, hogy ha újabb (gőz)robbanás történik, az hatással lehet a 3. reaktorblokk épségére.
    Ez nem teszi ezt mai szemmel megalapozottá... És pláne nem teszi a megatonnás skála emlegetését megalapozottá. Mai ismereteink alapján (!!!) az ott lehetséges legnagyobb gőzrobbanáson akkor már túl voltak...

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Új hozzászólás Aktív témák