Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • section9

    őstag

    válasz tomcat78 #41 üzenetére

    Azért mielőtt kikiáltanánk a digitális technológiákat az ördög játékszerének, azért azt megemlíteném, hogy a zenék 99.5%-a digitálisan készül, sokszor kimondottan amatőr körülmények között, szóval ezt azért kár túl romanticizálni.

  • Runner_fxr

    Ármester

    válasz tomcat78 #41 üzenetére

    Hasonlóan gondolom én is. Sajnos már nincs igény a minőségi zenére. Mondjuk a 90-es években sem kellett félteni a bulizókat, akkor is odavágtak a nózinak rendesen. :) Meg kapkodták az MDMA tablettákat kettesével (bár hozzáteszem ma már a drog is sz@rabb, veszélyesebb a dizájner korszak óta), de azért a jó zene akkor is szerves része volt a bulinak. Fontos volt, hogy a DJ értsen a munkájához, akkor ez vonzotta a klubokba a fiatalokat. Manapság meg az megy amit mondtál, elég ha üvölt az aktuális rádiós sláger aztán kész. Klubtulaj szempontjából meg a profit a lényeg, ha erre van igény, erre mennek be a mai fiatalok, akkor minek hívjon tapasztalt lemezlovászokat? Inkább elhív egy pumpaszájú, celeb kurv@t, aztán a sok kis ecsethajú csápol arra, hogy elindít egy mp3 lejátszót, a buli végén meg leállítja. És az összes zene ugyan olyan, semmi egyéniség sehol.

    Hol van már ez az időszak: [link]

    (#38) Fred23: Azért más egy otthoni bakelit lemezjátszó, meg egész más egy ilyen. Nyilván nem mindenki egyforma, de nekem számított akkoriban, hogy milyen bulira megyek, kik a fellépők. Zsigerből utáltam a gagyi rádiós slágereket. És úgy vettem észre minden ismerősömnek számított akikkel bulizni mentünk akkoriban, és ezek nem kis társaságok voltak (25-30 fő).

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák