Új hozzászólás Aktív témák

• #5056 farkas-j őstag Lauda #5054

  Új Válasz 2018-06-20 17:40:16 #5056

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  farkas-j

  őstag

  válasz Lauda #5054 üzenetére

  10 év garit simán adhat a gyártó, mert nem a motor fog tönkremenni, hanem az elektronikája, arra meg nem érvényes a 10 év ill. az élettartam gari. Mint elektronikával foglalkozó, ezért szoktam ajánlani a mosógépek, mosogatógépek, háztartási elektronikai és szórakoztató gépek használaton kívüli áramtalanítását, hogy a meghibásodás minél később következzen be.
  Most egy kis "mese" következik.
  Mivel a nyersanyag árak, különösen a réz és a minőségi trafóvas ára a korábbi időkhöz képest az egekbe szökött, a szilícium (homok) és a félvezető gyártás viszont olcsó, ezért az gazdaságosabb. A kisebb méretű és az energiafogyasztás szempontjából kedvezőbb tápellátás felé fordult az ipar. Elindult minden területen a miniatürizálás is, amihez a régi hagyományos tápegységek alkalmatlanok. A mai elektronikai eszközökben, pl. TV-kben (de a mosógépekben is) "nagyfrekvenciás" kapcsoló üzemű tápegységek és meghajtó áramkörök vannak. Ezek általános jellemzője, hogy a hagyományos trafós 50Hz-es frekvencián működő helyett, már több 10kHz-től akár több MHz-es frekvencián üzemelnek. Ezzel drasztikusan csökkenthető a tápegységek mérete, súlya, ezekből következően az anyagfelhasználás is. Emellett pozitív hozadékként megnövekedett a hatásfok. Ez mind szép és örömre ad okot, van viszont egy nem reklámozott, általánosságban elmondható hátránya is (ami a gyártó szempontjából nem feltétlenül hátrány). A kapcsolóüzemű tápegységek élettartama a működési módjából adódóan drasztikusan csökkent a hagyományos 50Hz-esekhez képest. (Ez a gyártókra nézve persze előny, hiszen a fogyasztói társadalom előbb fogja kidobni a hamarabb meghibásodott készülékeket és vesz újat helyettük. Jobban tervezhető "programozható" a mesterséges elavulás is.) Ennek nem egyedüli, de kiemelkedő oka, az alkalmazott elektrolit kondenzátorokban keresendő. A magas frekvencia sokkal jobban igénybe veszi a szűrő és csatoló kondenzátorokat. A jó minőségű elektrolit kondenzátorok, amik a bennük kialakult magas hőmérsékletet is jól bírják és hosszútávon képesek a kapacitásukat viszonylag szinten tartani, igen drágák. (Biztosan sokat láttak már olyan kondenzátort amire 85°vagy 105°volt ráírva. Persze ez csak egy része a minőségi mutatónak.) Ma már lassan ott tartunk (persze egy kis túlzással), hogy egy elektronikus eszköz megbízhatóságát majdhogynem a beleépített elektrolit kondenzátorok határozzák meg. A kondenzátorok élettartama viszont véges, mert egy úgynevezett "kiszáradási folyamat" alakul ki az életciklusuk során. Csökken a kapacitásuk, és el kezd emelkedni az ESR paraméterük. Ezt az elektronika egy bizonyos határig képes kompenzálni vagy eltűrni, ám ez véges. A kiszáradt kondenzátor képes egy láncreakció elindulásával akár irdatlan javítási költségeket is okozni. Egy példa. Én anno javítottam olyan TV-t, aminek a tápegységében egy 30Ft-os 4,7uF-os visszacsatoló kondenzátor kiszáradása olyan lavinát indított el, ami 24eFt-os anyagköltségű javítást eredményezett. A lényeg, hogy nem mindegy, hogy egy kondenzátornak mennyi az adott gyártója által "szavatolt" élettartama. (Ez nem is a legjobb szó rá, mert kevesen szavatolják az élettartamot, hiszen az sok körülménytől függ.) Az élettartam függ az alkalmazott anyagoktól, gyártási technológiától, gyártási precizitástól, működési frekvenciától, működési feszültségtől, terhelő áramtól, környezeti hőmérséklettől és még jó néhány dologtól. Két "azonos" általános paraméterű kondenzátor között (feszültség, kapacitás, hőmérséklet, ezeket szokták feltüntetni pl 25V 47uF 105°C) akár nagyságrendbeli minőségi és árkülönbség is lehet. Félreértés ne essék. A minőségi kondenzátorok paraméterei is romlanak az életciklusuk során, ám nem mindegy, hogy ez milyen gyorsan és milyen görbe mentén történik.
  Összegzésül. A kapcsoló üzemű tápegységek élettartama kisebb, mint a régi 50Hz-eseknek. Nem mindegy, hogy a beépített "fáradó" alkatrészek (leginkább kondenzátorok) milyen hosszú ideig vannak használatban. Egy tápegység elindítása ugyan némileg nagyobb "sokkal" jár az alkatrészekre nézve mint a folyamatos járatása, de saját és a szakma tapasztalata szerint jótékonyan hat az élettartamra, ha feleslegesen nem járatjuk elektronikai eszközeinket. Így még energiát és pénzt is spórolhatunk. Minek járatni egy TV tápegységet a nap 24 órájában, ha csak napi 2-6 órát használjuk? Én speciel áramtalanítom a TV-met (is).
  És egy tévhitet is szeretnék eloszlatni. Volt már olyan kuncsaftom, aki azt panaszolta, hogy a TV-jét mindig készenléti üzemmódba szokta lekapcsolni, így évekig nem volt a készülékkel gond. Ám egy teljes áramtalanításból való elindításkor egyből tönkrement. A hibafeltárás bebizonyította, hogy nem ezért ment tönkre mert ártalmas az áramtalanítás, hanem azért, mert évek alatt elvesztették a pufferkondenzátorok a kapacitásukat, és az indításkori nagyobb áramlökést így már nem tudták elviselni.

  [ Szerkesztve ]

  Segédletek LG TV-khez: http://goo.gl/Brr7V4

Új hozzászólás Aktív témák