Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • HummeRC

    senior tag

    Jó cikk, köszönöm. Csak nekem tűnik úgy, hogy ezt a cikket már olvastam korábban, csak kevésbé részletesen? Nagyon ismerős a szóhasználat. :F Egyébként meglehetősen sok részlet van benne, ami nem közismert. Bár magam a témáról (szerintem) kiemelten sokat tudok, mivel mindig is érdekelt. Mikor az eset történt, már iskolába jártam és érdekes volt figyelni az idősebbek reakcióit. Mint utóbb kiderült, az akkori "pletykák" jó része igaznak bizonyult.

    Pár részletet én még kiemeltem volna, de tudom, hogy ha az ember nem szelektál, akkor a végtelenségig lehetne róla írni.

    Ilyenek például, hogy
    - az RBMK-1000-es típusú reaktor kiváló lett volna atomfegyver gyártásához is, épp ezért erőltették a rendszeresítését. A technológiát nem tervezték eladni csak "baráti" országoknak, de nekik is csak akkor, ha a fáradt fűtőelemeket utána hiánytalanul visszaszállítják a Szovjetunióba.

    - az RBMK-1000-es és a grafit fékezésű reaktorok általában nem csak a grafitrudak mozgatásával és a reaktortér gázösszetételével voltak szabályozhatók, hanem a reaktorban keresztülfutó vízcsöveken áramoltatott víz mennyiségével is. Bár utaltál rá, hogy ez lett volna a kísérlet célja de a lényeg itt nem egyszerűen a víz létén, vagy nem létén volt, hanem a mennyiség a fontos. A reaktort önmagában nem lehetett egyik módszerrel sem (grafitrudak, gázösszetétel, vízmennyiség, víznyomás) 100%-ig vezérelni, ezek együttes szabályzása kellett a pontos teljesítmény beállításhoz. Viszont ezeket nem lehetett egy helyiségből vezérelni, így a kezelők között folyamatos távkommunikációra volt szükség.

    Viszont a gépek elektromos rendszere sem bírta pár napnál tovább a magas sugárzást, előbb-utóbb leálltak, vagy irányíthatatlanok lettek.
    Végső megoldásként embereket küldtek a tetőre, akik saját készítésű ólomruhát viseltek a magas sugárzás kivédésre.

    Szintén kevesen tudják, hogy innen származik a biorobot kifejezés. :Y

    Akit érdekel a téma, annak ajánlom figyelmébe Frederik Pohl: Csernobil című művét. Bár hivatalosan csak fantasztikus regényként szerepel a mű, a benne leírt tények nagyrészt fedik a valóságot, de az akkori politikai vezetés miatt csak így jelenhetett meg 1987-ben és utána 1988-ban magyarul.

    #18: Közben megelőztél. :R

    [ Szerkesztve ]

  • HummeRC

    senior tag

    válasz dchard #56 üzenetére

    Abban igazad van, hogy csak a hegyük volt a rudaknak grafitból, ez elírás volt a részemről. :R Természetesen azt is tudom, hogy a késve bekapcsolt vészleállító mechanizmus miatt a grafithegyű bóracél rudak már nem tudtak a helyükre csúszni a vetemedés miatt és a grafit felgyorsította a reakciót.

    Viszont a reaktortér gázösszetételének változtatása és az azzal való finom szabályozás tény. Ha nem tudsz róla, az nem az én hiányosságom. A víz nyomásának és mennyiségének változtatása szintén tény. Ugyanis a nyomás, a mennyiség és a keringetési sebesség hatására változik a gőzképződési hajlam, amitől változik az elnyelési reakció is... Számtalan szakanyag leírja. Bár nem vagyok atomfizikus, azért ennyit még meg lehet érteni. Persze lehet hibás fordítás is, de kétlem, hogy a legtöbb szakanyagot hibásan fordítanák. ;)

    Te magad is írtad, hogy a gőzdobokat túltöltötték vízzel. Igen. Mivel a gőzképződés megugrott, a folyamat felgyorsult, nem volt elég ideje a gőznek lecsapódni, így plusz víz betáplálásával próbálták stabilizálni a folyamatot. Mint utóbb kiderült, a gőzdobkezelő személyzet és a reaktorvezérlő teremben lévő személyzet nem kommunikált megfelelően egymással, így jelen esetben kvázi egymás ellen dolgoztak.

  • HummeRC

    senior tag

    válasz bambano #66 üzenetére

    Bár nem tőlem kérdezted, de annyit azért válaszolnék, hogy egy alternatív energetikai cégnél vagyok rendszertervező. Láttam már nagyon sok rendszert működni. A jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható jobb minőségű napelemek kb 18%-os hatásfokkal dolgoznak. A kínaiak többnyire inkább 10% alattiak. Tudomásom szerint japánban vannak már kész példányok 20%-os hatásfok fölötti működéssel. Abban igazad van, hogy ez még messze van a vágyott technikától, de folyamatosan fejlesztik. Viszont amire villanyáramot érdemes használni, ott már eredményesen alkalmazható a napelem. (pl. irodai berendezések)
    Ahol van lehetőség szélerőművet használni, mert mondjuk a helyi időjárásból fakadóan sokat fúj a szél, ott értelemszerű, hogy célszerű kihasználni a "kisegítő" ingyen energiát.
    Hőigény kielégítésére viszont a legrosszabb az elektromos áram. Ott van létjogosultsága a napkollektoroknak és a geotermikus energiának. Már a mai technológiákkal is könnyedén lehet energiaigény szempontjából önfenntartó házat tervezni. Az már más kérdés, hogy mi miatt, de anyagilag még jelentősen többe kerül egy ilyen környezetbarát megoldás, mint az épület élettartama alatt kifizetni a közművek számláit. A tervezett megtérülési idő az egekben. Legalábbis ahhoz képest, amennyire az itthoni átlag emberek mernek előre tervezni.
    Röviden: a következményed helytelen megállapításra jutott.

    Ui: ja és nem vagyok atomenergia ellenes, de nem abban látom a jövőt. A Csernobili katasztrófa is a technikai "érdekesség" és az emberi butaság oldaláról érdekel.

    [ Szerkesztve ]

  • HummeRC

    senior tag

    válasz oszi666 #90 üzenetére

    Bár erről ellentmondásos infókat találtam korábban, ha valaki pontosat tud, majd kijavít:

    Tudtommal nem volt mind képzett fizikus.

    - A főmérnök volt elméletben a létesítmény technikai vezetője. Neki volt felsőfokú végzettsége. Az más kérdés, hogy emberileg alkalmatlan volt a posztjára. Többek között elsőnek hagyta el a katasztrófa helyszínét. Utóbb ült vagy 30 évet emiatt is.
    - A helyettes főmérnök volt a valódi technikai vezető. Neki is volt felsőfokú végzettsége. A hiba részben volt neki köszönhető, utasításra cselekedett.
    - A hidrológus főmérnök felelt a vízellátásért és a vízrendszer zavartalan működéséért. Neki is volt felsőfokú végzettsége, de beleszólása az erőmű működésébe nem. Csak javaslatot tehetett. A kárelhárítási folyamatokban kiemelkedő szerepe volt.

    A többieknek kb gépkezelő és középfokú végzettsége volt. Néhányuk már elkezdte az atomfizikusi mérnök képzést, de még nem végeztek, így semmi beleszólásuk nem volt a vezetési hierarchiában megszokott parancsuralmi rendszerbe. Tehát tették amit mondtak nekik, az összefüggések mérlegelése nélkül.

  • HummeRC

    senior tag

    válasz bambano #99 üzenetére

    Nem vontam kétségbe, hogy lehetne hatékonyabb a technológia. Pusztán azzal vitatkoztam, hogy használhatatlan lenne. Nem az. Számtalan rendszert telepítettünk már, ahol működik.

    Visszatáplálónál nincs gond, mert a megtermelt energiát az országos hálózatba táplálod és onnan is veszel ki. "Kétirányú" villanyórával ez nem ördöngösség és már ezzel is sokat lehet spórolni. Volt olyan ügyfelünk, aki a kötelezően fizetendő havi alapdíjra tornázta le a villanyszámláját. Magyarországon a szolgáltató nem fizet neked pluszt, max 0-ig mehetsz a számlával. Több külföldi országban a teljes felesleget megveszi tőled a szolgáltató és még vissza is fizet neked, ha nem használod fel mind.

    Ahol pedig szigetes rendszer van, a szolgáltatótól függetlenül, ott az akkuk látják el a puffer szerepét, lévén pl éjszaka sincs értékelhető napelem teljesítmény és akkor is át kell hidalni a felhasználói igényeket. Persze mindennek van korlátja és mérlegelni kell a felhasználást a gazdaságosság oldaláról is, amibe beletartozik a kiépítés költsége és a 2-3 évenkénti karbantartás, amikor akkukat kell cserélni. Ugyanis azok sem örök életűek. Tehát nem megvalósíthatatlan. A megtérülési idő mindig a kérdés. ;)

  • HummeRC

    senior tag

    válasz dchard #103 üzenetére

    Többek között itt is írják: [link]
    A reaktor lelassítása viszont bonyolult eljárás, amit három lépésben lehet elérni. Először is betolnak néhány bórrúdat a grafitmagba. Másodszor, bizonyos mértékű finomabb szabályozás is lehetséges a reaktormagot körülvevő gázkeverékek összetételének a változtatása révén. A gázok egy része ugyanúgy elnyeli a neutronokat, mint a bór, a reakció tehát lelassítható, ha ezeknek a gázoknak a mennyisége nő a keverékben. Végül a víz. Ha fokozzák a reaktoron áthajtott vízmennyiséget a reaktort “lelassítják”, mivel a víz is elnyeli a neutronokat és minél több van belőle, annál kevesebb atom hasad szét.

    #108: Ne csapjunk át személyeskedésbe. Egy dolog az elmélet és megint más a valóság. Egyelőre még nem terveztem félre semmit, de egy komplett megvalósíthatósági tanulmány minden szempontját nem itt fogok kifejteni. ;)

    [ Szerkesztve ]

  • HummeRC

    senior tag

    válasz dchard #117 üzenetére

    Itt is írnak gázkeverékről. 110-es ábra RBMK reaktor felépítése. Bár a működését itt sem részletezik, de legalább ábrázolják, hogy van.

Új hozzászólás Aktív témák