- Yettel topik
- Telekom mobilszolgáltatások
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Netfone
- Samsung Galaxy S22 és S22+ - a kis vagány meg a bátyja
Hirdetés
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
A személyre szabott reklám lehet a streaming következő slágere
it A jobb célzott hirdetések érdekében adatplatformot indít a Warner Bros Discovery.
-
Érkezőben a Poco M6 4G
ma 5G-s és 4G-s Pro modell már van, hamarosan lesz Poco M6 4G-s alapváltozat is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
ggg1
aktív tag
A sata csatlakozók (táp és adat) a meghajtókon eleve úgy vannak megtervezve, hogy egy dugóba öntve mehet a kettő egymás mellett. Tehát van egy széles dugó, amiben a táp és az adat egymás mellett van. Egy ugyanolyan kell az alaplapra is. Így igazából az olyan konfigokban sokkal kevesebb lesz a kábel, amiben nincs sok meghajtó, viszont az olyan lapokra, amire sok sata csatit akarnak rakni, onnan sokkal több helyet fog elvenni. A 6, 8 vagy több satára felkészített lapoknál azért ez majd macerásabb lesz, meg úgy minden áramnak át kell folynia a lapon, ami a meghajtókhoz megy.
Biztos lesz majd valami 12V->sata adapter, amivel majd lehet sok meghajtó esetén tehermentesíteni a lapot. Kínai adaptergyártók legnagyobb örömére. A pcie4 miatt így is nagyon melegednek a mostani lapok, ez nem fog segíteni.
Ugyanakkor a tipikus gépeknél ez nem fog gondot okozni, ahol már szinte nincs is sata.
Egy valamit nem írt eddig senki sem! Nem csak a brand gépeknél volt ez a 12V dolog, hanem bizonyos mini-itx lapoknál is, amik külső 12V-ról (vagy 19) is tudtak menni. Ezeknél is a lapon volt egy sata tápcsati, és onnan ment a sata eszköz.
[link]
Tessék, ez egy DIY alaplap, és ennél például van ilyen, de 19V esetén sok limitáció van, talán nem lehet videokártya, meg annyi sata eszköz sem. 4 sata adat van a lapon és 1 táp, de saját felelősségre persze Y-csatival lehet elosztani. 4 sata eszköznél már elég kusza, ezért gondolom, hogy jobb megoldás elég hely esetén, ha mindegyik adat mellé van egy táp, és persze ez az egész csak a mai tipikus, kevés vagy nulla sata eszközzel rendelkező konfigoknál jelent kevesebb kábelt. Nyilván brand gépek, oem konfigok ilyenek mind.[ Szerkesztve ]
-
ggg1
aktív tag
Gondolom, lesz azért a tápnak valami extra ága, ami általános célra használható, mint most a molexek. Csak nyilván ez is 12V lesz, és abból átalakítózod majd az extra eszközöknek pl. sok sata esetén, hdd fióknak. Most is használ az ember plusz ágat a 28. ventilátornak, vízpumpának, speckó előlapi paneleknek, diszkófényeknek. :-D
-
ggg1
aktív tag
Sokkal könnyebb a helyzet, és szebb dizájn tervezhető, amikor egy gépet az első csavartól az utolsóig újratervezhet az ember. Az Apple felhasználók nem legózni akarnak, hanem használni és örülni. A PC viszont évtizedek óta azzal hódít, hogy legózható. Az Apple cuccokra nem jellemző, hogy 25-30 évig milliméterre ugyanakkora minden alaplap, és ugyanott vannak a furatok is, nem is azért veszik. Más műfaj, más mentalitás. Kinek a pap, kinek a papné.
-
ggg1
aktív tag
Sajnos igen, az alaplapot ez bonyolítja, de nekem tetszik az irány. Valamivel több lesz a selejt alaplap, viszont könnyebb lesz a tápot helyettesíteni. Többféle külső forrás elképzelhető. A fönt említett autóakku nem hülyeség, például egy ilyen gép könnyebben adaptálható egy DC hálózathoz, napelemes rendszerhez, mert egyszerűbb a táp, nem kell inverter. Több olyan konfig lehet majd kisebb fogyasztási osztályban, aminek az alaplapját föntebb linkeltem. Ezeket egy külsö DC adapterrel simán hajtod, mint most egy laptopot. És akkor csinálsz néma brutálgazdaságos gépet. Ehhez ma alig van alkatrész. Ha ebbe az irányba mennek a konfigok, akkor ez változhat, színesedhet a paletta.
-
#30
ggg1
aktív tag
Komplikato
#28
ggg1
aktív tag
válasz
Komplikato
#28
üzenetére
Mert az eSata az külső meghajtókhoz való, viszont azon sem megy táp, azoknak is van külső tápja. Te a Power eSatára gondolsz, azon megy 12V, de olyan nem lesz a gépen belül. Bár tény, hogy az alaplapon helytakarékosabb volna.
Egyébként ez egy jó dolog, én használok ilyet:
[link][ Szerkesztve ]
-
ggg1
aktív tag
Hogy kinek mitől nő a hajlandósága, ez egyéni kérdés, és sok mindentől függ. De talán a válasz az ésszerűség és a költséghatékonyság.
Az OEM brand gépeket nem azért építik egyedi komponensekből, mint azt olyan gyermeteg módon megfogalmazták, hogy majd jó drágán eladhassák a cserealkatrészeket, meg hogy nehogy szabványos legyen, és ezzel borsot törjenek a szegény felhasználók orra alá. Az OEM brand gépeknél az olcsóság, gyártói költséghatékonyság az egyedüli szempont, és ugyanemiatt a minimalizmus. Ezeket senki nem akarja toldozgatni-foltozgatni. A nagy cégek egyben vesznek gépparkot, és amikor annak lejár az élettartama, kidobják az egészet, és vesznek másikat. Ki akar ott tápot vagy alaplapot cserélni?! Ez egyszerűen nem gazdaságos a humán-erőforrás igénye miatt. Azzal, hogy ezek az alkatrészek nem szabványosak, csak mi találkozunk itt Kelet-Európában, miután konténerben elhoztuk a kidobott gépparkot.
Az OEM-nek simán jó lenne szabványos alkatrészeket használni, ha az lenne a költséghatékonyabb. Majd most lehet, hogy az lesz.
Ilyen hülye kérdések, hogy a táp gyártóknak ez mért éri meg. A táp gyártók olyan tápot gyártanak, amit a megrendelő megrendel a számítógépébe. Nem a táphoz gyártanak számítógépet. -
ggg1
aktív tag
Akkor nyilván én vagyok szerencsés, de éveken keresztül több tucat ilyen külső DC tápos alaplapot vettünk, és egy se ment tönkre. Ráadásul jellemzően low duty szerverekben 24/7-ben a mai napig mennek. Nem tudom, mért nehéz ezt az alaplapra "zsúfolni", egy paneltáp vagy egy pico-psu is pár centi, és vannak igen jó minőségűek, ráadásul ami a nagyobb hőt termeli, az AC-DC adapter, az a gépházon kívül van, messze a géptől, nem kell azt se belül hűteni. Rengeteg ilyet vettünk 12-19V-osat, és most, hogy nincs, pico-psu-t veszünk, ami megy laptoptáppal.
Azt sem értem, hogy mire gondolsz, mikor azt írod, ezek alul voltak méretezve. Nem voltak. Semmivel nem nagyobb egy ilyennek a meghibásodási lehetősége, mint egy laptopnak. És mihez volt alul méretezve? Az ilyen alaplapok jellemzően egy integrált Atomot vagy valami Kabinit tartalmaztak. Az az alaplap, amit szándékosan linkeltem a cserélhető CPU miatt, a legextrémebb, de a legnagyobb AM1 cpu-k olyan 25 W körül ettek terhelve. Arctic bordával passzívan hűtöttük, ami befért a házba az SFX táp helyére. Low duty szerver, nas, média-pc, hangtalan, minimál fogyasztással, sokkal gazdaságosabb ilyen kis terhelésnél, mint az ATX táp, de még az SFX/TFX-nél is, és nagyon megbízható.
A brand gépekbe is nyilván azért gazdaságtalan az atx táp többek között, mert alacsony a gép fogyasztása, egy nagy gépparknál ez is szempont, benne van 1-2 meghajtó max, amit nem bővítenek, nincs videokártya, a gépek irodai használatban alig esznek. Gazdaságtalan és felesleges egy atx tápot működtetni is és gyártani is.
-
#78
ggg1
aktív tag
Depression
#77
ggg1
aktív tag
válasz
Depression
#77
üzenetére
Olyan 30-35-re tenném. Úgyhogy a 24 biztos megvolt. Abból az AM1 lapból még most is van itt nekem a szekrényben kettő bontatlan. Repesve várom, hogy mikor gyártanak majd megint ilyet, de integrált Ryzen laptopprocival. Talán most már lesz rá kapacitás. Ugye a 3000-es Ryzen laptopprociban pcie3 van? Az bőven jó volna egy ilyen lapra, 15 W tdp, 2 ddr4 slot, 1 m.2 és csókolom.
De az Asrock AM1-ből viszonylag kevés volt nekünk, 10-12 max, a többség integrált Atom, az említett Kabini pedig az A4-5000, és emlékeim szerint volt ilyen DC táposban olyan is, hogy Via C7. Még 2 RS-232 portja is volt hátul. :-D
Ott is legyártott magának minden feszt az alaplap a 12 V-ból, pedig ott tuti kellett a 3,3 V az UART-hoz. :-D Meg is hajtottunk vele valami blokknyomtatót.
Az Atomokból főleg nas lett, az fogyasztott a legkevesebbet, az Amd pedig az integrált Radeon miatt jobb volt média-pc-be.
Nem emlékszem, hogy egy is tönkrement volna.Az autóipar remek példa, ha hiszed, ha nem, nekem is eszembe jutott a párhuzam. Amikor az előbb az oem alaplapokon gondolkodtam, és azt a szót használtam, hogy olcsóság és minimalizmus, olyan lapok jutottak eszembe, amin ott van a lapon a 4 sata port vezetékelése, látszik a nyákon, de a sata műanyag kivezetés csatiból csak 2 volt a nyákra ültetve, mert az adott gépbe csak 2 sata eszköz kellett, és így meg lehetett spórolni alaplaponként 5 fillért, ez nagy tételben már sok pénz, és ezek az oem gépek ilyenek. Az autóiparhoz nem értek, de tudom, hogy ott ugyanez megy. Valami autós műsorban hallottam erről, hogy így spórolnak meg filléreket, és ugyanerre gondoltam. El tudom képzelni, egy oem lap/táp gyártása, amiről még a feliratot is lehagyják, hogy hova dugd a reset gombot, mennyivel olcsóbb lehet, mint a dobozos verzió, és a nagy tételnél ez mennyi pénz összesen. Szóval igen, ettől az egésztől biztosan költséghatékonyabbak lesznek az oem gépek.
-
ggg1
aktív tag
Ez volt az egyik első szempont, ami felmerült föntebb, hogy mi lesz a szokásost meghaladó számú sata eszköz esetén, ill. nem szokványos perifériáknál, amik extra tápot igényelnek, amit most egy molex biztosít. Extra előlapi panelek, vagy raid fiók, amin van elektronika, és lehet, hogy használja a molexből az 5V ágat a saját feszei előállításához.
Most sem egyformák a tápok annak tekintetében, hogy mennyi csati van, milyenek és hány ágra bontva. Nyilván, ha ez a szabvány elterjed, akkor az oem gépekben nem kell majd semmi extra táp, csak ami az alaplapra megy. Az átlagos diy gépeknél szintén nem kell majd semmi extra ág. És nyilván lesz majd olyan dobozos táp a diy piacnak, amin lesz extra 12V ág, amit általános célokra használhat az ember az extra perifériákhoz, és abból átalakítóval csinálsz majd molex, sata, meg floppy konnektort. De ez csak nagyon keveseket fog érinteni. És persze jó sokáig lesz átmeneti időszak, amíg a tápokon mindenféle csati marad. A gépek 99,9%-ánál ez nagyban leegyszerűsíti a dolgokat. A maradéknál pedig szépen áthidalod valahogy, ott már úgysem lesz szempont, hogy szép legyen a kábelezés.
-
ggg1
aktív tag
válasz
#04824576
#87
üzenetére
Akkor most jól értem? A Soros György fölhívta az Intelnek a vezérigazgatóját, hogy mostantól az alaplapok és a tápok is legyenek drágábbak, hogy a profitból drótvágót vegyenek a migránsoknak, amivel átvághatják az ideiglenes biztonsági határzárat?
És persze az ostor megint rajtunk kisembereken csattan, most majd nem tudjuk, hogy melyik dugót hova kell majd dugni, és a kifli is csak egyre drágább lesz!
Felháborító!Már eddig is le kellett nyelnünk a békát, hogy ezek a maffia szervezetek, mint a Dell, meg a Fujitsu csupa olyan gépeket adtak el nekünk, amik azonnal tönkrementek, hogy aztán extra profittal értékesíthessék a nem szabványos alkatrészeket. De most már lassan oda jutunk, hogy az XT-ből átmentett MFM winchesteremet sem tudom majd csatlakoztatni a Threadripperhez!
A migránsok meg csak jönnek, csak jönnek, hogy elfoglalják az országot! -
ggg1
aktív tag
Barátom, ezzel elkéstél, a ventilátorok már ott vannak.
Nem vettél mostanában amd alaplapot?
Úgy látszik, a ventilátor lobbi tavaly elérte az AMD-t, de mivel az Intel még nem rak pcie4-et a lapokra, náluk is ki kellett találni valamit, hogy értékesíthessék a 4 centis ventilátorokat.Szerintem kötelezni kéne a pékségeket, hogy minden kiflire szereljenek egy 40 milliméteres ventit, miután kivették a sütőből, mert ha a vásárló túl korán harap bele, balesetveszélyes lehet!
[ Szerkesztve ]
-
ggg1
aktív tag
Na, figyu, eddig is az volt, hogy az alaplapra menő alap feszekből a VRM nevű dolog alakította át a feszt az alaplap alkatrészei számára szükséges feszekké. Tanult kollégámtól már föntebb elhangzott, hogy az egyes IC-k már kb. 25 éve amúgy sem a táp által szolgáltatott 5 vagy 3,3 V-os feszültséggel működtek, így a feszültség-átalakítás már eddig is az alaplapon történt. Eddig is minden áram keresztülfolyt az alaplapon, és ha csak nem végeztél extra tuningot, akkor ennek a vrm-nek nem kellett semmi extra hűtés. Komolyabb lapokon van pár hőcső, de az is csak a tuningpotenciál miatt.
Két féle tápág van, ami nem megy át az alaplapon, az egyik az, amit a komolyabb videokártyákba dugsz. Mit ad Isten, az már most is 12 V-os, holott a video processzornak kell. A másik tápág az, amit a meghajtókba dugsz. Az m.2 miatt ez már sok esetben eleve nem kell, és a jelentősége a jövőben is egyre csak csökken, így a háttértárak (ssd) is az alaplapról kapják a feszt, már most. Egy dolog maradt, a 3,5"-es és 5,25"-es meghajtók, amik eddig nem az alaplapból kapták a feszt, hanem közvetlenül a tápból, ezeknek a kialakítása 1980. óta öröklődik a pc-kben, és egyre ritkábban fogjuk használni. Amiket abba dugsz meghajtók nagyon keveset fogyasztanak, és amit mégis, azt a motorjuk fogyasztja 12 V-on. Szóval ezt az egészet már nagyon-nagyon régen meg kellett volna lépni, hogy az egész PC ésszerűbb felépítésű legyen, és a táp ne állítson elő fölöslegesen olyan feszt, ami igazából nem is kell.
-
ggg1
aktív tag
De gondolom, a ram-ok is csak azért esznek az 5 V ágból, hogy valami azt is használja, és egyenletesebb legyen a terhelés, ha már a táp erre fel van készítve. Az egyértelmű, hogy a videokártya és a cpu is a 12 V-ot terheli, de gondolom, ha a cpu-nak és a gpu-nak a leggazdaságosabb a 12 V-ból venni a feszt, akkor a többihez is mehetne abból. És hát a cpu, meg a gpu az az alkatrész, ami mindig a legmodernebb gyártástechnológiával készül, a legkritikusabb elem, és a legpontosabb fesz-szabályzást igényli.
-
ggg1
aktív tag
Köszi a visszajelzést!
Kiegészítésképpen három dolgot érdemes még megnézni.
Az évek során háromszor bővültek jelentősen az ATX tápok csatlakozói:1.: Amikor a 20 pines csatlakozót kibővítették 24-re, akkor oda 12 V-os vezetékek mentek az erősebb cpu-k táplálásához.
2.: Amikor a Pentium 4-eknél bevezették a plusz 4, majd kibővítve 4+4 pines ágat, az szintén az erősebb cpu-khoz kellett, és szintén 12 V-os. Egyes tápoknál azokra a csatikra azt is írják, hogy cpu.
3. Amikor a videokártyák olyan teljesítményűek lettek, hogy plusz tápot igényeltek, és bevezették nekik a pcie feliratú csatikat, 6, majd 8, majd 2*8 pines ágakat, akkor ott valamiért szintén a 12 V-ra esett a választás, ez ugye szintén processzort hajt.
Ezek a bevezetett ágak mind újonnan bevezetett táp ágak voltak meghatározott céllal, ami semmi más korábbi dologhoz nem kellett. Akármilyen feszt rakhattak volna rá, 5 V-ot is, de a mérnököknek megvolt a szabadságuk, és ezekhez az 1-2 V-os áramkörökhöz a 12 V-os táplálást választották, és azt, hogy majd helyben konvertálják a 12 V-ot a kívánt feszültségre. Ezt csinálja a videokártya is, ezt csinálja az alaplap is jelenleg. Nyilván ez volt a legcélszerűbb, mert bevezethettek volna plusz 5 V-os ágat is, de nem azt tették.
-
ggg1
aktív tag
válasz
plömplöm
#107
üzenetére
Helló!
Igazad van, az 1. pontnál elírtam, és ott a 12 mellett bővült 5 és 3,3 V-tal is, figyelmetlen voltam. Ez olyan 15-20 éve volt, azóta pedig kizárólag 12 V-os ágakkal bővültek a tápok.
Azok a vga kártyák, amik molex-et igényeltek, az 5 vagy a 12 voltot használták belőle? És amúgy meg ez is már vagy 15 éve megszűnt, mi értelme most emlegetni, amikor a fejlődési irányokról van szó 2020-ban? Egyébként pedig az, hogy az 5V-ot is tartalmazó molex csatit lecserélték egy csak 12 V-ot tartalmazó pcie csatira a videokártyáknál, ez szépen beleillik abba a gondolatmenetbe, amiről az írásom szólt. Kár, hogy nekem nem jutott eszembe, mert írhattam volna 4. pontnak.
Az írásom arról szólt, hogy jó ideje az a tendencia, hogy a 12 voltot használják egyre inkább, és ezt többen megértették.
Ügyi vagy, hogy tudtál 20 éves ellenpéldákat fölhozni fotokkal illusztrálva, látszik, hogy dolgoztál vele!
Mindenbe kicsit sikerült belekötnöd, de ez a fő mondanivalón és a tendencián egy kicsit sem változtat.
Köszönöm az észrevételt! -
ggg1
aktív tag
válasz
#16939776
#111
üzenetére
Értem, köszi!
Igen, egyértelmű, hogy régen nagyobb szerepe volt az 5 és a 3,3 V-nak is. Az első processzor, amit programoztam, annak 5 V kellett. :-)
Most már az utóbbi évtizedekben más az irány, és valamiért 12V-ot tettek csak a pcie csatiba. Nem tervezek ilyet, így nem tudom, miért, de biztos ma már könnyebb a 12V-ból konvertálni, mint 20 éve.És amúgy neked mi a véleményed, miért ez a tendencia?
-
ggg1
aktív tag
válasz
#16939776
#111
üzenetére
Mondjuk, most, hogy írtad, hogy a 20->24 pin váltás az agp->pcie váltásnál volt, nekem azért eszembe jutott, hogy úgy 15 éve szereltem egy jó pár olyan alaplapot, amin már pcie volt, de még 20 pin csatlakozó.
[link]
Szívtam is, mikor tápot kellett cserélni ebben a gépben, mert a ctg-80p-ben a drágáim egybeöntötték a 24 pin csatlakozót, és így meg voltam lőve, de nem volt baj, mert azt betettem másik gépbe.Itt a fórumon nagyokosok azt mondták, hogy milyen hülye vagyok, hogy használhatok olyan gépet, amin nem 24 pines cstlakozó van, olyan táp már nincs, amin az szétszedhető. Erre vettem egy fsp-t, amin szétszedhető volt, a mai napig lehet kapni.
Egyébként csak mondom, hogy 2005 környékén kb 30 gépet raktam össze ilyen Asrock alaplappal, akkor még új volt a pcie is, a ddr2 is, meg a sata is, legalábbis többnyire még csak 2 port volt minden lapon, ezen meg 4, szóval egy igen jó lap volt, később rendkívül jól jött a ddr2, mert könnyen, olcsón volt bővíthető a memória.
A MAI NAPIG az összes gép megy, és vígan könyvelnek rajta napi 10-12 órában. Egy alaplap sem hibásodott meg, néhányukban volt táp és hdd csere úgy 10-12 év után, de többségében még az sem.
Ram-bővítés után a Win7 hasított! -
ggg1
aktív tag
Amúgy ez jó példa az atx tápok visszafelé "kompatibilitására", hogy egy 2005-2006-ban összerakott fejlett pciexpresses gépben tíz évre rá tápot akartam cserélni, megvettem az atx tápot, ami itt a fórumon akkor az ajánlott tápok között volt, Chieftec ctg-80p, és nem lehetett bedugni. Ennyi. Nesze neked diy, meg dobozos...
-
ggg1
aktív tag
Nézd, volt akkoriban a tápos topikban egy táblázat, biztos most is van, hogy melyek az ajánlott tápok, és a ctg-80p sorozat különösen ajánlott volt. Nem is panaszkodok, mert olyan 7-8 éve egy tucattal biztos vettem, és azóta még EGY SEM halt meg. Egyedüli bajom ez volt vele, hogy a gagyi 20 pines alaplapomba nem lehetett bedugni, mert egyben volt a 24 pines csati, de ez az én bajom, mert mér nem néztem jobban utána. Ellenben vettem utána fsp hexa tápot, még olcsóbb is volt, és akkor most itt folytatnám is a fönt megkezdett gondolatot a diy tápok kompatibilitásáról, és a pánikról, hogy majd lehet, hogy adaptert kell használni.
Az fsp hexa sorozat szintén az ajánlott tápok közt volt, Hexa+ néven kissé racionalizálva ma is kapni.
Adott egy tök átlagos irodai gép 2012-ben. Tök átlagos házban. A cd olvasó fölül van, az 1 db hdd pedig alul-középen, ahol a hdd-k általában vannak.
Megveszi az ember az ajánlott fsp hexa tápot, a tök primitív irodai gépébe, és mit tapasztal? Van rajta 1 ágon 4 sata csatlakozó, olyan közel egymáshoz, hogy a hdd-t és a cd-t még csak véletlenül sem lehet egyszerre bedugni. Ellenben molex-ág van, így az agp-s videokártyát tudtam volna táplálni, de az ugye nem kellett.
Na milyen jó, hogy a diy alkatrészek mennyire rugalmasak, kompatibilisek és mindenre jók! Így bár csak egy tök alap irodai gépem volt a legalapabb kiépítésben egy akkor tök átlagos házban, mégis kellett alapból egy molex-sata tápátalakító. Ennyi.
A másikhoz kellett volna egy 20-24 pin tápátalakító...Mindkét táp tök jó, eddig nem mentek tönkre.
Az fsp hexát azóta frissítették, és a molex ágon kicseréltek két molexet két satára, így már két ágon van sata. Most, hogy nincsenek optikai meghajtók, és egy alap irodai gépben sata sincs, mert belerakok egy 128-as ssd-t fillérekért, a felhasználó a szerveren dolgozik. Mind e közben a 3 sata-molex-floppy-pcie tápág ott lengedezik a gépben száz dugóval. Ja, hogy moduláris tápot kéne vennem az alap irodai gépembe? Bocsánat!Nyugaton egy informatikusnak annyi a bére, hogy egy több száz gépből álló gépparknál nem éri meg valakit foglalkoztatni azért, hogy ilyenekkel szüttyögjön, inkább megveszik az egybe gépet, amiben minden egyben van, működik, és nem használják 15 évig, hogy az amúgy kiváló táp tönkremenjen, hanem pár évente lecserélik a gépparkot, és totál senkit nem érdekli, hogy a táp milyen szabványos. Amíg használják, addig jó. A gyártó pedig legyártja úgy, ahogy a legolcsóbb és leghatékonyabb számára.
-
ggg1
aktív tag
Nekem eddig mázlim volt a tápok tönkremenetelével, mert nagy elfüstölést eddig sohasem éltem át általam összerakott gépnél, pedig borzasztó sok gép volt a kezem alatt. Szerencsére valahogy mindig a csendben meghalós tápokkal volt dolgom, amik elkezdtek lekapcsolni, nem beindulni, és olyan bizonytalanná vált a működésük. Olyankor mindig egyből kicseréltem, és így sosem jutottam odáig, hogy már lángnyelvek csapjanak föl.
-
ggg1
aktív tag
válasz
#16939776
#58
üzenetére
Szia! Bocsi, ezt a hozzászólásodat csak most vettem észre:
"Maga az ötlet a kábelezés egyszerűsítése miatt üdvözlendő, a tápgyártók ezt úgy fogják lereagálni, hogy a 10p-s üzemet is támogatni fogja a szabványos, ATX méretű táp, de a 24p és a hozzá tartozó feszültségek szolgáltatása is megmarad min. 5 évig.."
Nekem ez nem ilyen egyértelmű, hogy mért volna erre feltétlenül szükség. Persze lehetnek hibrid megoldások, az AT-ATX váltásnál is voltak hibrid megoldások, meg RAM-generációk váltásakor is voltak hibrid megoldások, hogy egy lapra több féle ram is mehetett, de ez nagyon elenyésző volt. Ha Te tápgyártó lennél, mért nem akarnád inkább egyszerre gyártani mindkét fajtát, mint ilyen hibrideket, különösen, ha azt mondod, hogy az átjárás nem is olyan egyszerű elektronikai oldalról? Szerintem nem vészes, ha egyfajta alaplaphoz egyfajta táp a jó. Így van ez a ram-mal, a cpu-val, és itt most nem arra gondolok, hogy az Intel minden új processzorához más lap kell, hanem arra, hogy egy amd-be nem megy be az intel, és ezt mindenki elfogadja, senki nem lázad, hogy mért nem gyártja a két gyártó azonos lábkiosztással a cpu-kat.
A 12vo-s lapokhoz majd szépen 12vo-s táp kell, és kész. Szerintem nem baj, ha vannak ilyen nagy váltások korszakok végén. Csak úgy tervezzék meg, hogy utána sokáig az maradhasson, és akkor még mindig sokkal jobb a helyzet, mint a Mac-szférában, és ott se lázad senki, használni akarják.
Szerintem nem az volna a célszerűbb, ha sok hibrid gép volna, hanem inkább, ha sokáig élhetne még egymás mellett a két architektúra, amíg a régi kikopik, és már senki nem veszi.
Ram-nál is az van, ha bejön az új ddr4 mondjuk, akkor még a 3-ast sok évig gyártják, amíg van rá kereslet, de lassan csökken. Aztán amikor veszel új lapot, akkor váltasz az új ram-ra, mert sokkal előnyösebb, és nem azért tüntetsz, hogy mért nem raknak az új lapokra is ddr3 slotot. Aztán az új ramot meg lehet, hogy utána 4 alaplaphoz használod.Lehet, hogy 5-7 év múlva már annyira olcsó lesz a pcie5-be való m.2 ssd, hogy a mai hdd-kre úgy fogunk tekinteni, mint most a floppy-ra vagy a cd-re, és mindenki alig fogja várni, hogy lapot váltson, és kidobhassa a gépéből azt a sokkábeles tápot, nem hogy még azután sóvárogjon, hogy a kétféle csatlakozó egyszerre legyen.
Moduláris táp más tészta. -
ggg1
aktív tag
válasz
#16939776
#125
üzenetére
És akkor nem pont, hogy jobb az, ha az alaplapon dönthetnek arról, hogy mekkorára méretezik ezeknek a feszültségátalakítóknak a terhelését?
A kártyák már jó régen kihaltak. Igazából az utóbbi 25 évben kizárólag a videokártya fogyasztott, más kártyát nagyon kevesen használtak. Raid, video-digitalizáló, mennyi ennek a piaca?
Még a jobb hangkártyák is külsők.Ezt az egész pcie áramfelvételt meg az határozza meg, hogy hány videokártyára van a lap méretezve. Egy micro-atx lapra 1 slottal majd nem kell akkora konvertert rakni, mint egy 2-3 vga-ra tervezett alaplapnál. Ez meg úgyis a lap tervezésekor dől el. Ha most egy jó táp úgy van kitalálva, hogy 3,3 V-on egy háromkártyás rendszert is kiszolgáljon, akkor egy átlag alaplapra az pazarlás, nem?
Egyébként annál a 12V-os Asrock lapnál, amit az elején linkeltem, ott is meg van határozva, hogy a 12 voltos táplálás esetén nem lehet videokártyát betenni. Ennyi. Meg kell mondani, hogy mit szabad, mit nem szabad. "Ha 15 ezerért veszel alaplapot, berakhatsz 3 hangkártyát, de 3 videokártyát nem, ahhoz válaszd a nagyobb lapot, meg a raid-hez is." És akkor az a kevés ember, akit ez érint, majd tudja.Még egy kérdésem volna. Az alaplapi usb mennyire támaszkodik a táp 5 V-jára jelenleg? Különösen mi van ezekkel a nagyáramú usb-kkel?
-
ggg1
aktív tag
Valószínűleg a pcie előírja, hogy mennyi delejt kell biztosítani egy kártyának, és akkor azt a lap gyártója odarakja a szükségeset, a drága lapoknál meg annak a többszörösét. Pont úgy, ahogy a cpu-tuning esetében is. A cpu gyártó előírja, hogy mit kell tudnia minimálisan a vrm-nek, hogy stabilan menjen a cpu alapbeállításokkal, és akkor a jobb lapok gyártói ettől eltérnek pozitív irányban attól függően, hogy mennyire akarnak izmosak lenni.
És akkor az lesz, amire már volt példa, hogy kijön egy nagyobb tdp-jű processzor, és akkor a meglévő drágább lapokban biztos jól elmegy, az olcsóbb lapoknál meg érdeklődj a gyártónál.[ Szerkesztve ]
-
-
ggg1
aktív tag
válasz
#16939776
#132
üzenetére
Ez a laptopos analógia már bennem is felmerült korábban, hiszen itt is egy feszről megy minden, és pcie is van, meg sata is, mint ahogy a dc bemenetes minigépeknél is. Akkor igazából most egy asztali gép csak annyival bonyolultabb táplálás szempontjából, hogy nagyobb teljesítményű videokártyát lehet berakni? Vagy mi lesz nehezebb ennél a 12vo szabványnál, ami nincs már meg most is egy átlag laptop alaplapján?
-
ggg1
aktív tag
válasz
MeszesKPT
#138
üzenetére
Igen, így van, ahogy írod.
Írtam is, hogy az én bajom, hogy nem néztem jobban utána a tápcsatlakozónk. Az fsp-nek a mai napig bontható a 24-pines dugója, és mivel vagy 25-30 gépet a mai napig használnak könyvelőirodában olyan 20 pines alaplappal, ezért már általában az fsp hexát veszem, bevált, jó kis költséghatékony táp. Komolyabb gépekbe, ha indokolt a +30-50% ár tápra, akkor Seasonic. Ill. nagyon sok passzív minigépet rakok össze, meg szervert, meg erős munkaállomást, szóval elég sok féle tápot veszek az igénynek, célnak és pénztárcának megfelelően.A ctg-kből sem ment még tönkre, azok most olyan 7-8 évesek lehetnek, és többnyire core2duo gépeket hajtanak, ahol 24-pines volt már a tápcsati.
Teljesen egyetértek veled mindenben, a példáim arra voltak, hogy a diy-ban sem volt eddig úgy, hogy minden mindennel tökéletesen klappolt, előfordult, hogy kellett egy-két 200 forintos adapter, mert rövid volt valamelyik kábel, vagy nem stimmelt a csatlakozó, tehát nem kell kétségbe esni, ha az új tápszabványnál is bizonyos speckó eseteknél, sok, az átlagtól eltérő perifériáknál esetleg valami adaptert kell majd alkalmazni, ez eddig is így volt, és a különleges esetek biztos megoldhatóak lesznek így, csak kis odafigyelést igényel. De Te is azt írtad most, hogy a diy odafigyelést igényel, a példáim pont erre voltak.
[ Szerkesztve ]
-
#141
ggg1
aktív tag
Depression
#139
ggg1
aktív tag
válasz
Depression
#139
üzenetére
Értem, nyilván mindenki a személyes tapasztalatát írja.
Természetesen valószínűsíthető a laptopoknál, hogy a legtöbb esetben valami a belső tápelosztásban megy tönkre, mert egy integrált áramkör általában elég sokáig bírja.
Laptopot úgy vesz az ember, hogy tudatában van, hogy nem rakhat bele másik (másfajta) alaplapot, a képernő is elég fix, és ott minden egyben van, javítása általában gazdaságtalan.
Céges környezetben általában tőlem az olcsó 100 ezer forint körüli laptopot várják el i3 vagy Pentium processzorral, irodai munkára.
Valami megmagyarázhatatlan csoda folytán ezek a laptopok olyan 10 évet szoktak menni, de van régebbi is.
Pár napja jelezte egy kollégám, hogy kezd lekapcsolgatni a 2010-ben vásárolt Acer laptopja, most kapott egy szintén Acert szintén olyan százhúszezer körül. A vicces az, hogy non-stop ment a laptopja, az alvás ki volt kapcsolva, és éjszakára sem állította le. Így ment 10 évet. Nyilván ez is valami táphibás lett. De én azért nem mondanám hulladéknak. A kollégáim egyharmada egyébként nem állítja le éjszakára a gépét. Sokan asztali gépnek használják a laptopot, és mondjuk hétvégén hazaviszi, de olyan is van, aki csak karácsonykor. -
ggg1
aktív tag
Nyilván egy külön beszélgetést megérne a lekapcsolások kérdése, mert tudjuk, hogy minden gép és elektronika is azt szereti a legjobban, ha folyamatosan mehet, és a legnagyobb igénybevétel a legtöbb műszaki eszköz számára a ki-bekapcsolás. Nekem az a tapasztalatom, hogy akár az egészen olcsó dolgok is, ha keveset zaklatják, borzasztó sokáig el tudnak menni. Winchesterből például szerverbe is a jóféle olcsó desktop lemezeket teszem, és jó, ha 5-7 évente kell hozzányúlni. Kiveszem, beteszem, újraépítem a tömböt, aztán megint megy 5-7 évet. A fene fog enterprise dolgokat venni többszörös áron, és azt se szavatolja senki, hogy tovább megy.
-
ggg1
aktív tag
válasz
#52931072
#142
üzenetére
Ja-ja. Nekem is sok fut így.
A billentyű és az egér az eddig is alap volt, mert irodai munkát nem lehet a laptop billentyűzeten hatékonyan végezni. Értsd: olyan irodai munka, hogy fél évente elkopik egy billentyűzet. És most már sokaknak eleve úgy veszem a laptopot, hogy azonnal kérik hozzá az irodába a nagy monitort.
A felsővezetőt leszámítva, aki megveszi magának az egymilliós MacBookot, a százezres gépek tökéletesen megfelelnek, és így senkinek nem fáj a szíve, ha esetleg tönkremegy, mert mire javíttatni kéne, már külsőre is annyira elhasználódik, egyszer-kétszer leejtik, kiszakad a zsanérja, szóval simán veszünk másikat. -
ggg1
aktív tag
válasz
#52931072
#145
üzenetére
Csak menjen szünetmentesről a teljes hálózat és az internet-szolgáltatás is. Azért nekem már nincs olyan cégem, ahol mindenki csak lokálisan word dokumentumot szerkeszt. A helyi switchet, access pointot én ups-en tartom, de sok helyen az internet szolgáltatással nem tudok mit kezdeni, mert mondjuk a szolgáltatónak van a lezárt szekrényében eszköz, ami lekapcsol. Persze rakhatnék routerre backup mobil netet, de annyira nem fontos, kicsit kibírják net nélkül. De ha a switch/ap leállna, akkor a helyi szervert sem látnák, és mindenki malmozna a működő laptopja előtt.
-
ggg1
aktív tag
Hdd-ben egyetértünk, ezért nem használok enterprise hdd-t. Ha mégis előbb tönkremenne, akkor a megtakarított pénzből sok csere kijön.
Ki-bekapcsolás dologban nem értünk egyet, szerintem minden gépet és elektronikát rombol valamilyen mértékben, különösen, ha van hőtágulás, egy ic-t is, tápot is.
-
ggg1
aktív tag
válasz
#52931072
#145
üzenetére
Ha viszont tényleg modern irodáról van szó, és távoli szerveren dolgoznak, vagy valami hipermodern "felhőben", akkor a net is elég kritikus. Nekem volt olyan, ahol erre direkt tartottunk egy mobilnetet wifi-megosztóval, mert az alkalmi munkavállaló bejelentést azonnal meg kell tenni a nav felé online. Másik helyen meg az internetbank elérése volt kritikus...
-
ggg1
aktív tag
Hát, én is inkább úgy tapasztalom, hogy induláskor szállnak el a dolgok, és az összes volt tanárom szerint is a bekapcsolás jelenti a legnagyobb terhelést, akitől valaha elektronikát, villamosságtant, vagy hardvert tanultam.
Ami pedig a tapasztalatot illeti, én nagyon sok géppel találkozom, olyannal is, ami folyamatosan megy, meg olyannal is, amit leállítanak, és szinte mindig bekapcsoláskor mennek tönkre a dolgok.
Ha egy gépet napi 12-16 órát használnak minden nap, és ebből a bekapcsolása a tápnak 1 másodperc, és a táp az alatt az 1 másodperc alatt megy tönkre, akkor ez mégis statisztikailag hogy jön ki? Lehetősége volna éveken át napi 16 órában tönkremenni, de ő kiválasztja pont azt az 1 másodpercet. Na ennyit a megfigyelési buborékról.Ha minden cuccot mindig bekapcsolva tartanánk, akkor persze, hogy bekapcsolt állapotban mennének tönkre, mert nem volna lehetősége máskor.
A felhasználóktól kb. havonta megkapom azt a kérdést, hogy hát egész hétvégén nem ment a gép, mikor leállította, még jó volt, mégis kikapcsolt állapotban hogy ment tönkre. És akkor én elmagyarázom neki, hogy hát talán nem kellett volna bekapcsolni. :-) Van, akitől már ezt vagy háromszor megkaptam. Felhasználó azt várná, hogy a gépének akkor kell tönkremenni, miközben használja, de sose akkor megy tönkre, és akkor értetlenkednek, mert nem jön ki a logika sehogy.
Úgy látszik, mind egy nagy buborékban élünk!
Vagy egy sárga tengeralattjáróban!
Új hozzászólás Aktív témák
ph Az újhullám totálisan leszámol az 5 és 3,3 voltos ágakkal, valamint a 24 tűs ATX-szel; a DC-DC konverzió százszázalékosan az alaplapok feladata lesz.
- Milyen autót vegyek?
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- A Coca-Cola következő nagy újítása az AI
- Yettel topik
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- OLED TV topic
- Tőzsde és gazdaság
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- A Gigabyte is visszaveszi alaplapjainak alapértelmezett tuningját
- További aktív témák...
