Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54625216

    törölt tag

    Egy olyan országban, ahol a rendőrnek bottal kell vernie az utcán az embereket, hogy karantén alatt otthon is maradjanak, sajnos tényleg nem lehet máshogy megvédeni a lakosságot a saját hülyeségétől, mint hogy betiltani mindent, ami spekuláció.
    Ez a hatóságok részéről önvédelem, mert az a pár tíz(száz)millió ember, aki elbukja mindenét egy idő után őket fogja hibáztatni és rájuk gyújtja az épületet.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz t72killer #52 üzenetére

    Alapjövedelem sosem lesz, mert az ugyanolyan fából-vaskarika, mint a Marxizmus "mindenki a szükségleteinek arányában fogyaszt" alapelve.
    Az emberek (sőt még az állatok is) az alapján tartanak valamit értékesnek, hogy cserébe miről kell lemondaniuk. És fordítva: annak megy fel az ára, amiért cserébe sokan hajlandóak valami másról lemondani.
    Azaz az emberek sosem a szükségleteik, hanem mindig a lehetőségeik szerint fogyasztanak. Márpedig ha mindenkinek egységesen adsz X összeget, akkor mindenkinek a lehetőségei egységesen X-el nőnek, azaz mindennek az ára is egységesen megnő X-el. Tehát aki ma alapjövedelem nélkül nyomorog, az alapjövedelemmel is nyomorogna.

    Az alapjövedelem koncepciót valójában az állami kiadások optimalizálására találták ki (elméletben), azaz hogy mindenki pénzt kap az államtól, de cserébe az állam minden közszolgáltatást fizetőssé tenne. Azaz nem lenne ingyenes egészségügy, oktatás, stb., de még támogatott se.
    Ennek (elméletileg) az lenne az előnye, hogy így a közszolgáltatások is ki lennének téve a piaci versenynek, mert az emberek a "pénzükkel szavaznának", ezáltal piaci alapon javulna a közszolgáltatások színvonala úgy, hogy az állam nem költene rá többet. Az "ingyen pénz" ugyanakkor garantálná, hogy senki se hulljon ki a szociális hálón.
    Könnyen belátható, hogy ez az elképzelés rövid úton becsődölne, mert az emberek azon sebtiben elvernék az "ingyen pénzt", majd továbbra is követelnék a politikától az ingyenes szolgáltatásokat. A politika így rövid időn belül kénytelen lenne visszacsinálni az egészet, de legalább a kísérlet jól csődbe vinné az államháztartást.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz oszi666 #63 üzenetére

    De ha a kripto tényleg ingyen pénzt csinál a semmiből, akkor miért ne bányászna mindenki?

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Penge_4 #72 üzenetére

    " Most meg nem viselsz maszkot, kijárási tilalom van, nem tartod a barátnőddel a másfél métert, van-e papírod, honnan jössz, hová mész, tartasz-e házibulit, családi összejövetelen nem-e haladja meg a létszám a megengedettet..."

    Mondok durvábbat: megyek nyugiban az autómmal, egyszer csak ott egy lámpa és ha pirosra vált, akkor meg kell állnom. Meg felépítik az autópályákat az ÉN adómból, majd megszabják nekem, hogy melyik irányban melyik oldalon haladhatok. És ha elvétem a lehajtót, akkor nem fordulhatok ám meg csak úgy, mert aljas módon megfigyelnek kamerával és akár letöltendő börtönbüntetést is kaphatok érte. Akadályoznak a szabad mozgásban!
    Ez az alapvető emberi jogaim lábbal tiprása! :W

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Penge_4 #88 üzenetére

    "Az állam szerkezeténél fogva nem lehet jó gazda, mert "korlátlan" pénze van, bármikor tud adót kivetni. Ezt a piaci szereplők szintén tudják, akiket ő bíz meg a kivitelezéssel, ezért nekik is vastagabban fog a ceruza.
    Nézz utána mire mennyi pénz megy el és már önmagában is elszörnyülködhetsz, még hozzá sem kell adnod azt, hogy piaci alapon mennyivel hatékonyabb lenne minden."

    Nézz utána milyen jól működik az USA piaci alapú egészségbiztosítási rendszere. 15000 dollárt számláznak ki "szállásolás" címen azért, hogy valaki fél órát várakozik egy kórteremben a rutinműtét előtt. Egy adag inzulin 300 dollár, ugyanaz a termék (nem a hatóanyag, hanem a konkrét fiola) Mexikóban 1 dollár.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz @tco@ #103 üzenetére

    Ez attól függ, hogy mennyire hosszú távra tervezel. Jelenleg senki sem tudja megmondani, hogy lesz-e egyáltalán kripto 5-10-15 év múlva.

    A spekuláció amúgy az, hogy ha valaki úgy látja, hogy egy dolog pillanatnyi ára és a valós értéke között jelentős különbség van, akkor hajlandó kockáztatni, hogy később, amikor az ár korrigál a valós értékhez árfolyamnyereséget érjen el. Ha az ára alacsonyabb az értékénél, akkor bevásárol belőle, ha magasabb, akkor shortolja.
    Van ugye egy olyan mondás, hogy "úriember biztosra nem fogad", na a spekuláns pont ezt teszi (legalábbis reméli), ez különbözteti meg a szerencsejátékostól.
    A kripto esetében viszont nincs valós érték, amihez képest az árfolyam korrigálhatna, így a spekuláns csak a piaci hangulat dinamikájára hagyatkozhat, hogy a közeljövőben más spekulánsok még többre (vagy short esetén kevesebbre) fogják értékelni a kriptot. Ez viszont már nem sokban különbözik a szerencsejátéktól, mert olyan dolgok befolyásolhatják a tömeg hangulatát, amivel lehetetlen előre számolni (pl. milyen hülyeséget twittel a jövő héten Elon).

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz @tco@ #108 üzenetére

    Nekem az a fő gondom a technológia beárazásával, hogy ez olyan, mintha valaki az amatőr szerzeményeit egy általa fejlesztett új, forradalmi, decentralizált zenemegosztó hálózaton terjesztené és azért kapna extrém magas jogdíjakat a gagyi zenéjéért, mert mennyire zseniális a rendszer, amit a terjesztéséhez kitalált és hogy az egyszer majd forradalmasítja a zenehallgatást. Persze lehet, hogy valóban forradalmasítani fogja, de attól a zenéje még hulladék marad, amit továbbra se fog senki se hallgatni.
    Ugyanígy el tudom képzelni, hogy lesznek a jövőben blockchainre épülő, valóban hasznos pénzügyi szolgáltatások, de még mindig nem világos, hogy miért kellene egy nulla mögöttes értékkel bíró bejegyzésért egy decentralizált adatbázisban 5-10-50ezer dollárokat fizetni.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz t72killer #118 üzenetére

    "...az hisz benne, hogy mikorra szüksége lesz a pénzre, akkor legalább 44k+1$-ért el tudja majd adni. Az ilyentén hit egyébként valós eszközök árazásánál is fontos szerepet játszi"

    Ez eddig oké, de ahogy feljebb már írtam, ez a hit nem mindegy, hogy mire alapul.
    A vakhit és az optimista várakozás között a rendelkezésre álló információ mennyisége a különbség.
    Ha valaki ruletten csak úgy a 8-asra tesz, akkor vakon hisz a szerencséjében. Ha a krupié a haverja és megigéri, hogy a harmadik gurítás a 8-as lesz, akkor meg bízik benne, hogy összejön a trükk.
    Azaz ha egy befektetőnek az a meggyőződése, hogy egy adott eszköz valós értéke egy idő után korrigálja a jelenlegi árfolyamot, akkor nem pusztán hitről, hanem elemzésen vagy netán bennfentes információn alapuló pozitív várakozásról beszélünk.
    A kripto esetében viszont - más befektetők pillanatnyi hangulatán kívül - nincs mihez viszonyítani az árfolyamot, legfeljebb ha a haverodnak Elon a keresztneve, akkor megkérheted, hogy jövő héten twitteljen már valami jót a BTC-ről.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Darmol #165 üzenetére

    A Tesla részvények futnak be most hasonló görbét azzal a különbséggel, hogy ha valaki 10-15 éves távlatra tervez, akkor a "mean" valószínűleg jóval meredekebb lesz a megszokottnál, így akár jól is járhat. Aki viszont felül a hype-ra, mert hetek alatt akar milliókat keresni, az sokat fog bukni.
    Ugye a Tesla esetében az a különbség a kriptokhoz képest, hogy van egy fizikailag létező vállalat és gyorsan növekvő piaci igény a termékeire, így a spekulatív árfolyamnak van mihez képest korrigálnia.
    Ha viszont egy kripto eléri a valós értékét: a nullát, onnan nincs hova vissza jönni. Sokkal valószínűbb, hogy ahogy a blockchain technológia fejlődik át fogja venni a helyét egy olyan szisztéma (értsd: nem bányászatra épülő coin rendszer), ami hatékonyabban nyújtja azt a szolgáltatást, amit manapság egyesek a kriptokba vizionálnak.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Darmol #185 üzenetére

    mert bízik az emberi hülyeség mindehatóságában :DDD

  • #54625216

    törölt tag

    válasz FattyDove #207 üzenetére

    Szerintem nem igazán vagy tisztában a szó jelentésével.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz oszi666 #222 üzenetére

    Azért ez erősen szalmabáb érvelés.
    A devizahitelesek joggal várták el egy állam pénzügyi felügyeletétől, hogy szabályozza a bankok kereskedelmi gyakorlatát, mert ugyebár ez lett volna a dolga. Az állam viszont nem védte meg az állampolgárait a bankok erőfölényével szemben (egyoldalú szerződésmódosítások, saját devizaárfolyammal trükközések, stb.), így joggal követelhették a politikától, hogy lesz szíves beavatkozni.

    A kriptonak meg ugye pont az államtól való függetlensége a forradalmi újítás, így aki beszáll az milyen alapon vár segítséget attól az államtól, aminek ki akarta kerülni a fennhatóságát?
    Az állam a legjobb esetben is csak betilthatja a kriptokat, de kártalanítani nem fog és ez így van jól.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz oszi666 #228 üzenetére

    Az emberek nem azon drukkolnak, hogy mások pénzt veszítsenek, hanem hogy legyen már vége egy rendkívül káros divatnak, ami más egyéb iparágakat tesz tönkre a pillanatnyi haszonszerzés érdekében.

    "az más kérdés, hogy akinek nem telik rá, az ne lakjon 5 szobás kertes házban, ez nem "jár" az embernek. én sem olyan lakásban élek ami "járna" hanem amit megengedhetek magamnak"

    A devizahitelnél másról volt szó. Gyakorlatilag a bankok lezárták a lehetőséget a más fajta hitelek előtt, mert a nem devizahiteleket teljesíthetetlen feltételekhez kötötték vagy elfogadhatatlan ajánlataik voltak csak. A forint hiteleket olyan kamatokkal adták, hogy azok még az elszállt árfolyamok mellett sem voltak versenyképesek a devizahitelekkel szemben. Erre jött rá, hogy gyakorlatilag bármire hivatkozva tetszőlegesen emelhették a kamatokat, illetve hogy a devizákat saját árfolyamon adták, amit szintén tetszőlegesen manipulálhattak.
    Az állami szabályozás meg kb. kimerült az "írjatok alá egy etikai kódexet, hogy becs szóra rendesen bántok a zemberekkel" lózungokban.
    Így fordulhatott elő pl. olyan eset, hogy valaki bement 15 millió készpénzzel a bankba, hogy kifizeti a teljes hitelét, majd a bank a jóváírást napokig halogatta, amíg az árfolyam feljebb nem kúszott és így elutasíthatta a hitel kiváltást, mert azt is beleírták utólag, egyoldalúan a szerződésbe, hogy az átutalási idő alatt (ami ugyebár 100%-ig a bankon múlik) is az ügyfél viseli az árfolyamváltozás költségeit.
    Az egész nem volt több, mint gátlástalan visszaélés az erőfölénnyel, mert valójában két választásod volt: 1. életed végéig albérletben laksz 2. bevállalod a szopást és valahogy kiszenveded a hitelt. A probléma az volt, hogy egy ponton túl hiába fizetted a folyamatosan emelkedő törlesztő részleteket, egyre többel tartoztál a banknak, mert úgy emelték egyoldalúan a kamatokat és trükköztek az árfolyamokkal.
    Akkor borult a bili, amikor már nemzetgazdasági szinten is lehetetlenné vált a helyzetet, mert a forint árfolyama is beragadt, mivel a devizahitelek miatt nem lehetett leértékelni és egyre nehezebb volt fizetni a külső államadósság kamatait.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz FattyDove #244 üzenetére

    Oké, maradjunk a tejes hasonlatodnál.
    Van X liternyi kapacitásod, amiből mondjuk átlagban el tudsz adni Y mennyiséget.
    Egyszer csak jön egy tejivó szekta, ami mindenkit felüllicitálva elviszi az összes tejedet. Szuper.
    Csakhogy nem tudhatod, hogy meddig. Lehet, hogy holnap átállnak a narancslére, vagy tömegesen rituális öngyilkosságot követnek el, vagy feloszlatja őket a rendőrség, vagy akármi. Tehát nem mered a kapacitásodat növelni, hogy a szektának is jusson, meg a szokásos vevőkörödnek is.
    Így viszont egy átmeneti divatjelenség lerabolja a készleteidet és szétveri a stabil piacodat, majd a megszűnésével ott állsz majd X liter eladhatatlan tejjel.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz FattyDove #251 üzenetére

    Abból a hamis feltételezésből indulsz ki, hogy a szektások előtt rajtad maradt 500k liter tej, így annak az eladása pluszként jelentkezett.
    De ha a szektások előtt a stabil piacod hosszú távon képtelen volt ekkora mennyiséget felvenni, akkor eleve ahhoz igazítottad volna a termelést is, mert nincs épeszű gazdálkodó, aki éveken át termeli az eladhatatlan termékeket, hogy hátha valami csoda folytán egyszer csak felveszi a piac.
    Tehát akárhogy is nézzük, a szektások jelentősen nem növelték az eladásaidat, legfeljebb a biztonsági tartalékaidat tudtad nekik extraként eladni. Amit még nyertél a dolgon, hogy a szektások hajlandóak voltak a normális vevőidet felül licitálni.
    Erre mondtam, hogy ez a stabil piacod felélése a rövidtávú haszonlesés miatt.

    Egyébként meg attól, hogy a kapitalizmusban nem létezik stabil piac (ez is ugyebár attól függ, hogy milyen időszakaszon értelmezzük a stabilitást), még nem feltétlenül szokás egy divatjelenség érdekében leépíteni a stabil vevőkörödet.

    (szerk: a többiek megelőztek)

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz FattyDove #256 üzenetére

    Teljesen mindegy, hogy a vásárlói piacon ugrik meg a szektások miatt a kereslet, vagy közvetlenül nálad, mert a kereskedők is a kereslet alapján rendelnek.
    Ha a vevők elpártolnak egy terméktől, mert egy jó ideig nem jutnak hozzá normális áron, akkor nagyon nehéz lesz őket utólag visszacsalogatni, mert közben találnak helyettesítő megoldásokat, azaz hosszú távra megváltoznak a felhasználói szokások.
    Azaz ha a szektások miatt megfizethetetlenné válik a tej, akkor a lakosság áttér a laktózmentes növényi alapú pótlékokra és egy jó részük akkor sem vesz már tejet, amikor normalizálódik az ára.

    Ez a PC piacra levetítve annyit tesz, hogy ha jó ideig megfizethetetlen a VGA, akkor az emberek szépen átmennek konzolra vagy rászoknak a kisebb erőforrás igényű játékokra, ami öngerjesztő folyamatot indít el: egyre kevesebb fejlesztőnek éri meg PC-re kiadni a top grafikás játékait, mert a portolás költségét nem fedezi a kereslet, így viszont még többen hagynak fel a PC-s gaming-el, mert már rendes tartalom sincs rá, ami tovább szűkíti a piacot, ami meg a tartalomkínálatot és így tovább.
    Aztán mire ismét megfizethetőek lennének a VGA-k ott áll majd a PC-s gaming piac VGA intenzív játékok nélkül, így az olcsóbb VGA-kat sem fogják már venni, mert minek, ha nincs rá tartalom.
    Ez tipikusan az a helyzet, ami hosszú távon mindenkinek rossz.
    A szektát leszámítva persze.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz k-adi #262 üzenetére

    A pandémia előtt meg a VR lehetett volna húzóágazat, mert sokan upgradeltek volna VGA-t, ha beindul a PC-s VR, ehelyett pont a legrosszabbkor, a felívelő szakaszba b..szott bele a bányászat, így hiába jöttek ki a jobb HMD-k, sokak számára a megfizethetetlen VGA-k miatt esélytelen volt a VR is, emiatt a piac sem bővült, így a nagyobb tartalom fejlesztések se jöttek. A negatív hírek meg mind a VR életképtelenségéről huhogtak, mintha a VR fejlődés megtorpanása a kereslet hiánya miatt történt volna, pedig az emberek szimplán nem tudták megfizetni a VR ready PC-ket. Most meg már a Facebook is szépen átállt standallone HMD-re, így jó ideig már nem is fog beindulni a VR gaming PC-n.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz Darmol #271 üzenetére

    Félreértés ne essék, rengetegen idióta módon adósodtak el, autót, tv-t, akármit vettek devizahitelre, a "nem várt számla érkezett" provident uzsoráról nem is beszélve.
    De erről azért le kellene választani a lakáshiteleket, mivel lakni valahol muszáj és sem most, sem akkor nem létezett megbízható bérlakás rendszer, így vagy a törlesztőt fizette a lakosság, vagy albérletről albérletre járt. (Az albérletek többségén meg ugyanúgy hitel volt, és amikor elszálltak a törlesztők, akkor szépen mentek fel az albérlet árak is, hiszen abból fizették őket.)
    Ráadásul gyakorlatilag nem volt semmilyen kamattámogatás a lakáshiteleken, a bankok meg keményen tolták le az emberek torkán a devizahitelt: volt, akinek több hitelt ajánlottak, mint amennyire a lakását hivatalosan értékelték, míg forint alapon 40% önrész volt a beugró. Mindez megfejelve az egyoldalúan változtatható kamatfeltételekkel, azaz a forint hitelnél sem adtak semmi garanciát arra, hogy nem növekszik a törlesztő, ha a banknak úgy hozza kedve.
    Sokan azt felejtik el, hogy akkoriban a bankoknak olyan lobbierejük volt, hogy szinte semmilyen állami kontroll nem volt felettük és pont a devizahitel balhé kényszerítette rá az államot, hogy rendet tegyen a lakossági hitelezésben.
    Azaz a "miért ment bele az előnytelen feltételekbe" kb. olyan volt annak idején, mint most az Apple vagy a Google szerződéses feltételei, hogy "ha ezt beixeled ki leszel szolgáltatva nekik és semmit sem tehetsz ellene" csak ugye az alternatíva az, hogy akkor nem telefonálhatsz.
    Tehát lehet ugyan mondogatni, hogy felelőtlen viselkedés, de az esetek többségében a lakosság keményen sarokba volt szorítva, törvényi szabályozás meg gyakorlatilag nem volt.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz @tco@ #274 üzenetére

    A bérlakásnak lennének előnyei, az albi, ami nálunk van viszont legfeljebb átmeneti megoldásnak jó.
    Bérlakás esetén a teljes épületet egy ingatlanberuházó birtokolja és a lakókat hosszú távú szerződések védik, hogy ne lehessen random emelgetni a díjakat vagy két hét felmondási idővel kirakni őket, mert "bocsi egyetemista lett a gyerek, kell neki a lakás" vagy mert airbnb-ből több bevételt remélnek.
    Bérlakásba az emberek mernek gyereket vállalni, mert tudják, hogy nem kell fél évenként gyerekszobástól a város másik végébe cuccolniuk, ha a főbérlő hirtelen meggondolja magát.
    Mivel azonban Magyarországon nincsenek bérlakások, így vagy áll mögötted egy tehetősebb rokonság, aki alád rakja a saját ingatlant, vagy gyerekvállalás = lakáshitel.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz oszi666 #278 üzenetére

    Alapvetően ott lett elcseszve az egész, amikor a rendszerváltás után az önkormányzatok a lerohadt ingatlanállományukat bagóért kiárusították a bent lakóknak, hogy bajlódjanak ők a felújításokkal. Az emberek kaptak az alkalmon, mert tulajok lehettek, de nem mérték fel sem egyéni, sem társadalmi szinten, hogy a széttöredezett ingatlanpiacnak milyen hosszú távú következményei lesznek.
    Az egyik ilyen, hogy szemben pl. a nyugati országokkal, nálunk a lakosság megtakarításainak igen jelentős része nem kerül vissza a gazdaságba, hanem ingatlanban pihen, aki meg lakni szeretne valahol, az kénytelen hitelt felvenni.
    Ráadásul az emberek a törlesztő mellett fizethetik a 20-30 ezres közös költséget, vagy majd egy összegben a tető felújítást, meg a pince szigetelését.
    Miközben ha az ingatlanokat előbb egységesen felújították volna az önkormányzatok, akkor később jó pénzért privatizálhatták volna ingatlan befektetőknek (amiből visszajött volna a felújítás ára), ők bevállalhatták volna az állagmegóvás költségeit, az emberek lakhatása meg kiszámíthatóbb lenne és olcsóbb.
    Ezért viszont értelmetlen a felelősséget az emberekre tolni, mivel egyéni szinten teljesen érthető, hogy ha felajánlják a lakást a piaci ár feléért 3-5% kamatra (a 90-es években ilyen kondíciókkal lehetett megszerezni az önkormányzati lakásokat), akkor ki az a hülye, aki nem él egy ilyen lehetőséggel ugye.

    Tehát nem az a kérdés, hogy hogyan lehetne a szociálisan nehéz helyzetben lévőket saját lakáshoz juttatni, hanem hogy miért nincsenek alacsony jövedelműek számára is megfizethető, kiszámítható kondíciókkal, élhető bérlakások.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz @tco@ #279 üzenetére

    Mondom: bérlakás != albérlet.
    Bérlakás: stabil tulajdonosi háttér, hosszú távon is kiszámítható életkörülmények,
    Albérlet: teljes kiszolgáltatottság a főbérlő pillanatnyi érdekeinek

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #282 üzenetére

    A lakhatás nem annyi, hogy van fedő a fejed felett, hanem hogy megvan a megfelelő infrastruktúra, azaz tömegközlekedés, ovi, iskola, stb.
    Azok a falvak nem véletlenül halnak ki. Ha naponta kétszer jár arra busz 11:30-kor meg 15:10-kor, az iskola, munkahely, orvosi rendelő, bolt, posta, stb. 40 kilométerre, akkor értelem szerűen a családos emberek igyekeznek elhúzni onnan.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #286 üzenetére

    Jellemzően az emberek akkor költöznek ki falura, kertvárosba, stb. amikor a gyerekek kicsik, mert milyen jó a nagy udvar, lehet az utcán biciklizni, közel a természet, stb.
    Aztán amikor a gyerek átlép a tinédzser korba előjönnek a praktikus szempontok, hogy a középiskolához másfél órát kell oda-vissza utazni, az egész család csak este találkozik, hétvége is be van táblázva külön programokkal, haverozás, stb. akkor meg minek a nagy kert.
    Így aztán vagy visszaköltözik a család a városba, vagy a gyerekek középiskola után elhúznak kollégiumba, a szülők meg kergethetik egymást a tök üres 300nm-es családi házban.

    A monitor előtt dolgozás meg reméljük, hogy - a covidból tanulva - idővel tényleg így megy majd, hogy az állásinterjún rákérdeznek, hogy bejárás vagy homeoffice ahogy a t. kollégának kényelmesebb, de amíg ez nem lesz garantáltan választható opció, addig a "nem kapok helyben munkát" továbbra is remek kifogás lesz a faluval szemben 5G ide vagy oda.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz dabadab #284 üzenetére

    Nem kizárólagosságról beszéltem, hanem hogy a nagy társasházak ritkán vannak felosztva több száz tulajdonos között és jellemzően egy ingatlanbefektetőhöz tartoznak. Mivel az ingatlanbefektető nem a pillanatnyi élethelyzetéhez képest kezeli a lakásait, így lehet vele hosszú távú szerződést kötni, ami mindkét félnek előnyös.

    A lakossági befektetéseket meg nem úgy kell érteni, hogy senki se vásárol saját ingatlant, hanem hogy nyugaton az ingatlanokat ritkán vásárolják kis tételben befektetési céllal (inkább egy ingatlankezelőben vásárol tulajdonrészt, mint hogy a lakásokat a saját nevére írassa), míg nálunk az ilyen befektetések száma kiugróan magas, így az inaktív lakossági megtakarítások aránya is.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #293 üzenetére

    Az egész offolás onnan indult, hogy miért is vesznek fel az emberek lakáshiteleket. Aki azért kényszerül lakáshitelre, mert nem akar albérletben családot alapítani, annak jellemzően a kiüresedő falu sem megoldás, hiába olcsóbbak ott az ingatlanok.
    Aki meg megengedheti magának, hogy huszadmagával kommunába tömörülve kiépítse a hiányzó infrastruktúrát, annak a törlesztőrészletek sem okoznak problémát.
    (A kis közösséggel falut menteni amúgy önmagában szimpatikus elképzelés.)

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #295 üzenetére

    Értem én, és alapvetően igazat adok, de nem a felsőközéposztály problémáiból indult a beszélgetés, hanem hogy az emberek - reális alternatíva híján - belekényszerültek a lakáshitelekbe, ha ki akartak kecmeregni az albérletből, ezért igen sok esetben nem helytálló az "úgy kell neki, minek ment bele" érvelés.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #297 üzenetére

    Ez nem a környékről vagy luxus igényekről szól.
    Egyetemistaként elköltözik otthonról albiba és tök jól elcsövez lakótársakkal, stb.
    Aztán munkába áll, összejön valakivel, házasság, gyerek. Ha a rokonság nem hagy rá lakást nászajándékként, akkor hova mennek? Albérletbe gyerekkel?
    Inkább felveszik a hitelt meg az összes létező állami támogatást és kiizzadják az albérletnél max. másfélszer magasabb törlesztőt, mert a saját lakásából legfeljebb akkor tudják kipaterolni, ha elmarad a részletfizetéssel, albiből meg akármikor, ha a főbérlőnek olyanja van.
    A falu meg általában nem opció, mert ha be kell járni melóba, akkor nyilván ott keresnek lakást, ahol ez megoldható.
    A beszélgetés onnan indult, hogy amikor a devizahiteleket nyomatták a bankok, akkor gyakorlatilag a devizahitelen kívül nem hagytak más opciót ennek a rétegnek, azaz az emberekre tolni a felelősséget, hogy "miért mentek bele", a pálya széléről bekiabálók demagógiája, mert nyilván azért mentek bele, hogy megoldjanak egy másként megoldhatatlan élethelyzetet.
    Ettől még nyilván voltak és vannak is idióták szép számmal, akik úgy tekintenek a hitelre, mint "ingyen pénz, amivel ráérek később foglalkozni", de ezektől érdemes különválasztani a lakáshitelesek jelentős részét, mert ott baromira nem erről van szó.

    [ Szerkesztve ]

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #310 üzenetére

    Az a baj, hogy gyakorlati tapasztalatok ellen gyártasz elméleteket.
    Én éltem falun alig 25 km-re megyeszékhelytől és 17 évesen azért hazajönni egy buliból, mert 21:30-kor elmegy az utolsó busz és utána csak reggel 8-kor megy, az hidd el, nem fun.
    Reggeli iskola járatokon, ha fel tudtál furakodni a busz alsó lépcsőjére, akkor már szerencsésnek mondhattad magad, mert a következő megállóban már meg sem állt.
    Ezek a hippikommunás képzelgéseid a falusi életminőségről köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #313 üzenetére

    Mondom, hogy illúziókat kergetsz.
    Költözz falura, az 5 fős család tartson fenn 5 kocsit, hogy ne kelljen tömegközlekedni, meg a belvárosi lakást se adják el, meg találjanak még 20-30 hasonló családot és szervezzenek velük ovit, iskolát, boltot, stb. és akkor majd nem kell a nagyobb városi lakás miatt annyi hitelt felvenni. :W

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #318 üzenetére

    Már eleve ott bukik a mutatvány, hogy valaki attól tenné függővé az ingatlan vásárlását, hogy talál-e 30 másikat, aki hajlandó vele együtt falura költözni.
    Egy 30 fős társasházban a tető felújításon sem tudnak megegyezni, majd akkor pont ovit meg iskolát fognak közösen alapítani. Ilyen mutatványt legfeljebb egy szekta képes összehozni, de a többség inkább egy banknak tartozik, mint egy szektának.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #321 üzenetére

    Elmondom hogy lehetne az ilyet kivitelezni:
    Ingatlanvállalkozó felvásárolja a komplett falut, rendbe teszi a házakat, iskolát, ovit, boltot, stb. Minibusz járatokat üzemeltet a volán járatok mellett, a külterületi plázák meg ipari parkok mintájára, esetleg a politikai kapcsolatait latba vetve lobbizik a rendes tömegközlekedésért.
    A házakat kiadja bérbe arra a kb. 15-20 évre, amíg a családosok igénylik. Esetleg lízingeli, ha valaki mindenáron saját ingatlant akar.

    Tehát megint csak visszatértünk az ingatlanberuházás problémához: az az alapvető gond, hogy mindenkinek ingatlanberuházónak kell lennie, ha lakni akar valahol, a finanszírozás (hitel, saját erő, család összedobja) már csak erre jön rá extraként.

  • #54625216

    törölt tag

    válasz tha_answer #324 üzenetére

    Félreértesz, itt nem a kommuna bízza meg a vállalkozót, hanem az ingatlan befektető megveszi és puccba rakja a falut, majd elkezdi hirdetni a házakat. A közösség ez alapján jön létre.
    Az USA-ban így épül kb. minden lakópark: felhúznak egy komplett települést mindennel, majd vagy bérbe adják, vagy lízingelik a házakat. A zárt lakóparkokban ráadásul maguk a lakók dönthetik el, hogy egyáltalán ki költözhet be, így pl. elkerülhető, hogy pár lumpen miatt szétessen a közösség.

Új hozzászólás Aktív témák