Új hozzászólás Aktív témák

• #25 Kisgépkezelő senior tag

  Új Válasz 2021-01-21 22:31:08 #25

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kisgépkezelő

  senior tag

  Az Argussal valahogy az van, hogy több gyártóval főzeti/főzette őket magának a Lidl és többnyire jó minőségű valódi cseh söröket árulnak ezzel a márkanévvel. Van vagy 5-6 féle sörük, de valamiért amikor behozták ezeket úgy 15 éve a magyar piacra, akkor pont a legrosszabbakal kezdték, aztán mindenkinek úgy ivódott be a fejébe a dolog, hogy szar az Argus. Nem volt a legjobb üzletpolitika.
  Ez piros sem a legjobb termékük, de szerintem már ez is jobb mint bármi amit Kőbánya, Sopron, vagy Bőcs adni tud. A spécibbek meg simán olyan jók mint bármelyik másik nálunk is kapható rendes cseh import sör.

• #50 Kisgépkezelő senior tag Chiller #41

  Új Válasz 2021-01-24 18:32:15 #50

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kisgépkezelő

  senior tag

  válasz Chiller #41 üzenetére

  A hozzávalók ára sajnos szerintem indokolja az árat. Ezek a kisüzemi sörfőzdék többnyire inkább a komlósabb ízvilágú angolszász eredetű sörtípusokat szokták főzőni, és fajlagosan a komló a legdrágább összetevője a sörnek. Ezzel szemben itt a kontinensen inkább a malátásabb ízvilágú sörök terjedtek el, ahol a komló sokkal inkább csak azért kerül a sörbe, hogy kiegyensúlyozza a sörlé alapvető édességét. Emiatt egy ilyen tripple dryhopped neipa elkészítéséhez akár tízszer annyi komlót is felhasználnak mint mondjuk egy belga búzához. Emellett mivel kifejezetten a komló íze hangsúlyos, ezért míg a legtöbb európai stílushoz teljesen megfelel valamelyik finom és jó minőségű helyi komló, addig a kisüzeimek a világ túlfeléről szerzik a különlegesebbnél különlegesebb ízű komlókat, aminek szintén elég komoly felára van.
  Azt nem mondom, hogy feltétlenül meg is éri egy bármilyen Belga/Német/Cseh sörrel szemben egy ilyen kisüzemi, de ha az ember azt (is) szereti, akkor sajnos muszáj elfogadni, hogy ez a műfaj nem véletlenül ilyen drága.

  A kukoricával meg igazából ugyanaz a baj, mint az Argussal, hogy rossz a sajtója. A jelenlegi nagyüzemi sörgyártásban vagy fél tucat olyan technológiai megoldást alkalmaznak ahogy nem szabadna sört főzni, de ez az infó sosem került rá a cimkére. Az, hogy kukorica van benne, az rákerült, úgyhogy mindent szegény kukorica nyakába varrnak, pedig talán azzal van a legkevesebb gond.

• #56 Kisgépkezelő senior tag Chiller #54

  Új Válasz 2021-01-28 20:42:15 #56

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kisgépkezelő

  senior tag

  válasz Chiller #54 üzenetére

  Jó persze számít, hogy minek vesszük a hányszorosát, de azért ezekbe az agyonkomlózott "kézműves"-ekbe inkább literenként megy bele a 25, ha kell, ha nem. Sok esetben inkább csak az árat növeli, az élvezeti értéket nemigen. Meg még hozzá kell számolni azt a veszteséget is, amit a komló felszív a sörléből. Egyszóval azért elég drága.

  Amúgy pedig: "A kukoricagrízzel és a rizzsel ugyanakkor önmagában nem az a baj, hogy nem hagyományos söralapanyag, hanem az, hogy lebontásukhoz szintén hozzáadott enzim szükséges. " (ahogy ezt egyébként írtad is)

  Nem nem irtam, mert tisztában vagyok az ellenkezőjével. A malátában lévő enzimek egy bizonyos mennyiségig teljesen jó hatásfokkal cukrosítják el a malátázatlan összetevők (és az enzimet legfeljebb csak nyomokban tartalmazó maláták) keményítőtartalmát is, beleértve a kukoricát is. Amennyi kukoricát a magyar szabályok engednek, az nem indokolná hogy ne lehessen belőle hozzáadott enzimek felhasználása nélkül sört főzni. Ezen kívül a hozzáadott enzimek nem csak a kukorica, de a maláta cefrézését is hatékonyabbá teszik, úgyhogy ne hidd azt, hogy csak azért mert nincs benne kukorica, még ne használnák őket pusztán acélból, hogy a még a maláta héjában lévő minimális keményítőt is felhasználják, vele együtt minden egyébbel, főleg csersavakkal amit nem kéne onnan kioldani. Továbbá amennyire értem a dolog kémiai részét, ezeknek legkésőbb a forralás során denaturálódniuk kéne aztán kiülepítik és eltávolítják őket, úgyhogy a késztermékben már nem zavarnak sok vizet.
  Mindenesetre ha egyszer túlextraktálják az összetevőket, akkor már sokat nem számít, hogy csak malátát vagy maláta és kukorica keverékét extraktálják, ígyis- úgyis szar lesz az eredmény.

  A másik ami nem annyira tesz jót a sör minőségének, az a high gravityzés. Csak azt sem kötelező ráírni a címkére, így annak sincs olyan rossz sajtója, hogy négy egységnyi 4,5%-os sört 1 egységnyi 18%-osból higítanak vissza. Az azért némileg befolyásolja az ízvilágot. Egyrészt mert a magas alkoholfokra erjesztő élesztők nem ritkán termelnek mindenféle alkohol közeli vegyületeket is, amik legtöbbször nem olyan jó ízűek, másrészt pedig miután felhigítják nem igazán hagyják hogy összeérjenek az ízek. Ezzel mondjuk egy fél gyárbővítést meg pár alkalmazottat meg lehet spórolni.

  Persze le is erjesztik csontszárazra, hiszen úgy kevesebb alapanyagból lehet elérni a megfelelő erősségű sört, úgyhogy a míg cseh 4,5%-os sör az 11 B° körüli sörléből lesz erjesztve (ők rá is írják), a magyar meg akkor úgy 8,5-ből. Persze itt nem írják rá.

  És ha már érlelés, akkor nyilván az egy probléma, hogy a legtöbb olcsó sörnél a vonatkozó szabályok szerinti minimum időt fordítják ászokolásra, ami már nem emlékszem mennyi, de nagyon nem annyi, mint a hagyományos minimum 2 hónap. De ugye azt sem írják rá egyik sörre sem, hogy mennyit ászokolják.

  Aztán persze ott a komló kérdése, ahol szintén nem nagyon szokták ráírni, hogy milyenből, mennyit és mikor tesznek bele, pedig azért erős különbségeket lehet vele elérni. Ott volt például a hidegkomlós Dreher, ami kukorica ide-vagy oda az ország egyik legjobb söre volt...
  ...úgy 1,5 hónapig, mert beszereztek hozzá valami beragadt készlet amerikai komlót. Ahogy kifogyott lecserélték valami szláv komlóra aztán onnantól meg az egyik legrosszabb lett.

  Ezek mellett a kukorica már nem nagyon számít, csak ugye az az egyetlen amit a szabályok szerint muszáj felírni a cimkére. Mostanában kezd is kikopni az alapanyagok közül, mert marketing szempontból elég szarul nézett ki és végülis olcsóbban kijönnek, ha még azt is kispórolják.

Új hozzászólás Aktív témák