- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- iPhone topik
- OnePlus 7T Pro - árban is a csúcson
- Fotók, videók mobillal
- Magisk
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Spanyolországban kezd a Vivo V40 5G és V40 Lite 5G
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Mobilhasználat külföldön
Hirdetés
-
Új akkumulátortechnológiát hoz a OnePlus
ma A OnePlus Ace3 Pro lesz az első készülék a megnövelt kapacitású, de vékonyabb profilú teleppel.
-
Ellopták a Tesla akkumulátor-titkait
it Beperelte egy korábbi beszállítóját a Tesla, és azzal vádolja, hogy üzleti titkokat lopott a Tesla akkumulátorgyártási technológiájával kapcsolatban.
-
Switch-re is befut a Darkest Dungeon 2
gp A PlayStation kiadások mellett a Nintendo konzoljára is elérhető lesz jövő hónapban az új kiadás.
-
Mobilarena
Új hozzászólás Aktív témák
-
#71562240
törölt tag
válasz
ribizly
#65507
üzenetére
Azt kérdezted:
"Tegyük fel, hogy van egy jobb minőségű kábeled egy fejeshez.
Azt elfogadom, hogy másképpen fog szólni. De jobban is...?"Ez kérdés?! Ha egyszer úgymond "jobb" kábel szerepel a kérdésben, akkor az kérdés, hogy a kábel végpontján levő készülék, jelesül fejhallgató "jobban" fog-e szólni?!
Megkérdezed, és filozofálsz azon, hogy egy "jobban" szóló készülék "jobban" szól-e?! Nemdebár a "kérdésed" eleve tautológia?!"Szóval csak arra akarok utalni, hogy azt gondolom a gyártó a kábelt is okkal csinálja olyanra amilyenre(anyaghasználat, anyag tisztaság, csatlakozók minősége, kábel hossza és a csatornák megfelelő elválasztása), mert az is része a fejes hangi kalibrálásának."
A "jobb"-sággal ugyebár nem másságot tudsz kérdezni, hanem (en bloc) minőségkülönbséget. "Jobb" kábelt kérdeztél. Nem más kábelt, hanem "jobb" kábelt. Persze, hogy okkal csinálja olyanra a kábelt a gyártó, amilyenre. Arányosra csinálja. Hangminőségileg, üzletileg - és nyilván arra is figyel, hogy a vezeték hangjának tónusa illeszkedjen a végeredménybeli célokhoz, azaz a vezeték hangtónusa esetleg kiegyenlítse a fejhallgató hangtónusának hibáit, alátámassza erényeit, de ez most nem idevaló téma, mert te nem hangolást kérdeztél, hanem (en bloc) minőségkülönbséget. Ha (en bloc) "jobb", ergo nyilván drágább (költségesebb) kábellel csinálná a gyártó, akkor (en bloc) "jobban" szólna a fejes - ergo nyilván drágább (költségesebb) is lenne. Esetleg aránytalan lenne a minőségibb vezeték ára (költsége) a fejeséhez képest. Ennyike. Na de azon tipródni, hogy az (en bloc) "jobban" szóló (en bloc) "jobban" szól-e?!Mitől (en bloc) "jobb" a vezeték?! Attól, hogy torzítatlanabbul viszi át és adja ki a beleküldött információt, azaz pontosabban, részletesebben, veszteségmentesebben. A fejhallgató pontosabban, részletesebben, veszteségmentesebben fog szólni, ha ilyen vezetéken ilyen jeleket kap? Igen. Ez a cél, ha "jobb" hangot akarunk? Ez a cél. A másság egy másik téma.
"...a kábel anyagbeli tisztaságának növelésével javulhat a hang tisztasága is, de még ezt sem gondolom minden esetben előnynek."
Que?!
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
ribizly
#65534
üzenetére
"A végén csak arra gondolok, hogy ha neadja ég van valami zavar a rendszerben, akkor azt a tisztább kábel jobban kiemelheti."
Nem kiemeli, hanem jobban megmutatja - azt IS. Meg a nemhibákat is. A minőségi hangrendszer például jobban megmutatja, ha pocsék a hangfelvétel. Többet mutat a hangfelvételről, tehát a hangfelvétel hibáit is jobban megmutatja. De nem kiemeli, hanem mutatja - azt IS. Nem emelődik ki jobban a zavar, hiszen a nemhibákat is jobban mutatja. No persze, az egy valós probléma, hogy a nemhibák mellett a hibákról is többet tudunk meg, na de ha ez gát, akkor ilyen alapon miről beszélünk ebben a topikban? Akkor ilyen alapon a legkevésbé informatív hangrendszert kell használnunk - na de az a nemhibákból, azaz a zenéből se fog mutatni semmit.
-
#66037
#71562240
törölt tag
freelanced
#66010
#71562240
törölt tag
válasz
freelanced
#66010
üzenetére
A helyedben próbálnék találni használt NAD VISO HP50-et - ugyan zárt, de szerintem nem igaz, hogy a nyitottak tendenciózusan jobbak, inkább csak mások. Mélyebb tónusú-karakterű fejhallgató, mint amilyen hangdobozként az Ariád lesz, ami arra jó, hogy kevésbé érezd kínosnak hallgatáskor hangdobozról fejhallgatóra váltva, hogy a fejhallgató mennyire csak játékszer a hangdobozhoz képest.
-
#71562240
törölt tag
Szerintem nagyon jó ötlet, és elég reális is a táblázat. Azzal a kitétellel nagyon is be kéne rakni, hogy ez a diagram a fejhallgató valós frekvenciamenetéről szól, nem a méréseken látható frekvenciagörbékről. Mert a valós frekvenciamenetek valóban kb. úgy szólnak, ahogy lezso megjegyzésekkel látta el - és egy más dolog, hogy adott mérések mennyire sikerültek reálisközelire, milyen súlyozási módszerekkel.
-
#66484
#71562240
törölt tag
gaborka8x8
#66480
#71562240
törölt tag
válasz
gaborka8x8
#66480
üzenetére
Én úgy vagyok vele, hogy már elért hangminőségi szint alá nem vagyok hajlandó visszamenni, a legjobb zenével se. Hallgatom azon a szinten, ami az adott anyagi lehetőségeim között megvalósítható, de onnan visszalépni (korábbi szintre) nem vagyok hajlandó, akkor inkább nem hallgatom egyáltalán.
Szerk.: Félreértés ne essék, a hifibe a zene mérhetetlen szeretete miatt kezdtem bele anno, és ma is azért csinálom. A zene szeretete miatt nem tudok visszalépni már elért hangminőségről. És persze emiatt nehéz a saját rendszeremre visszaállni, miután másutt hallgattam egy sokkal jobb hangminőségűt. Olyankor napokig tart a visszaállás a sajátomra, illetve újra elkezdem a rendszeremet buherálni, hogy hogyan tudnék belőle többet kihozni készülékvásárlás nélkül.
[ Szerkesztve ]
-
#66800
#71562240
törölt tag
Ereshkigal
#66794
#71562240
törölt tag
válasz
Ereshkigal
#66794
üzenetére
A név azért se jelent semmit, mert jelen esetben szó szerint nem jelent semmit, ugyanis a Marshall Headphones nem Marshall, hanem Zound.
Egyébként a Major II (is) kifejezetten stabil és tartós szerkezet, kivéve, hogy a műbőr fülpárnája viszonylag foszlékony.Szerk.: Egyébként érdemes tudni, a nő mindegyikhez feláras extra, a listaár nem tartalmazza.
[ Szerkesztve ]
-
#67092
#71562240
törölt tag
gaborka8x8
#67083
#71562240
törölt tag
válasz
gaborka8x8
#67083
üzenetére
Nagymértékben egyetértve önnel, annyiban árnyalnám-kiegészíteném az "Én a magam részéről továbbra sem tartom jónak azt a fejhallgatót, amelyiknek nem korrekt a hangja." kezdetű bekezdését, hogy a fej-fülhallgatóknál eleve azért nagyobb az ízlésbeli szabadosság, mert a fej-fülhallgatóknak eleve nem korrekt a hangja. Persze, a hangdobozos rendszerünknek se korrekt a hangja ahhoz képest, hogy az eredeti hangszerhangot valamelyest megfogni próbáló tökéletlen hangfelvételt a hangdobozos rendszer esetében is tökéletlen eszközökkel próbáljuk megközelíteni, de még ettől is alapvetően különbözik a fej-fülhallgató. A hangdobozos rendszer analóg az élőzenével, mivel térben dolgozik, térbeli eszközökkel. A fej-fülhallgató ellenben már nem analóg az élőzenével, hanem virtuális vetülete annak.
Sokszor mondtam itt, hogy a fej-fülhallgató bizonyos tónusbeli csalásokkal (V-karakter, basshead karakter) tudja-próbálja valamelyest elfeledtetni próbálni (illúziót kelteni), hogy mennyire nem analóg a valósággal, hogy mennyire csak virtuálius vetülete a valóságnak (élőzenének). Ellenben, amiről ön is és mások is úgy beszélünk, mint "korrekt hangú" fejhallgató, azon általában különösen látszik, hogy mennyire csak vetülete a valóságnak. A "korrekt hangú" fejhallgatóval fejhallgatózni lehet, az eleve virtuális műfaj, a csalósabb fejhallgatókkal ellenben esetleg jobban meg lehet idézni a valóság illúzióját. A hangdobozos hifi rendszernek nincs szüksége ilyen csalási eszközökre, mert a hangdoboz, hangfal, hangpanel analóg a valósággal, azaz hasonló az élőzenéhez. A fejhallgató eleve nem analóg, nem hasonló az élőzenéhez, ezért használ jellemzően "nem korrekt hangú" csalási eszközöket.(#67090) Frogged:
A hifiben az az általad mondott jelenségnek (színezettségi divat) szerintem az a fő oka, hogy amikorra a hifi kinőtte a hőskor kifejezett torzítási és frekvenciamenetbeli gyermekbetegségeit, és elkezdett a "lineáris" és a "középsávorientált" hangkép polgárjogot nyerni, alkalmasint mintává válni, addigra berobbant a házimozi, alaposan belerondítva, belezavarva a hifi akkor éppen letisztulófélben volt viszonyaiba.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
p_adam
#67093
üzenetére
No de amit én mondok, az arról szól, hogy eleve valótlan, mivel a füleden lévén eleve megkerüli a (szoba)akusztikát. Ez a helyzet bármely felvétellel kikerülhetetlenül egy virtuális helyzet.
Ez alól egy kivétel van, ha a zeneszerző megírja és meghangszereli és (f)eljátssza a "Zene Stax SR-Lambdára" című virtuáliszene-művét, amelyben a fejhallgató a hangszer. -
#71562240
törölt tag
válasz
#56474624
#67097
üzenetére
Több-kevesebb. A fejhallgatóakusztikádnak meg semmi.
(#67096) p_adam:
Dehogy mindegy. Az általad említett szempont szerint se mindegy - sőt. Az, hogy hogyan készül adott hangfelvétel, nem eliminálja azt a körülményt, hogy a szobaakusztika analóg a hangfelvétel helyének akusztikájával, a fejhallgatóakusztika pedig eleve más.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
#56474624
#67100
üzenetére
Nem járulékos a szobád, hanem helyettes. Tér. Valós tér. A hangszer közege. A szobád tere, azaz hangszerközege helyettesíti az eredeti helyszín terét, azaz hangszerközegét. Nem járulékos, hanem maga az elengedhetetlen közeg. Analóg, azaz hasonló a szobád az eredeti helyszínnel, azaz, a szobád az eredeti helyszínt helyettesíti, pótolja. Elengedhetetlen a szobád, mint az eredeti helyszín dublőrje.
Ezzel szemben a fejhallgató tere, tehát hangszerközege nem valós, az eredeti helyszínnel nem analóg, hanem virtuális vetülete annak. Nincs teste a hangszernek és hangjának, mert az csak valós térben tud lenni. -
#71562240
törölt tag
válasz
#56474624
#67105
üzenetére
No jó, ha most nem általánosítva beszélünk a szobádról, mint az otthoni zeneszoba absztrakciójáról, akkor persze, megállapíthatjuk, hogy a szobád, és általában az otthoni zeneszobák akusztikája belerondít abba az eredeti helyszínbe, amit a hangmérnök a hangfelvételbe próbált belerögzíteni. Ez nyilvánvaló. De mit akarsz ezzel mondani ahhoz képest, amit én mondtam? A konkrét zeneszobádnak a süketszobától való eltéréseiből adódó akusztikai járulékai se eliminálják azt az alapvető és megkerülhetetlen különbséget, amiről én beszéltem, miszerint az otthoni zeneszobánk egy valós tér, a hangszereinek, hangszerhangjainak van teste, a fejhallgatónk meg nem valós tér, a hangszereinek, hangszerhangjainak nincs teste. Ez a különbség alapvető különbség a hangdoboz/hangpanel versus fejhallgató értelmezhetőségében. Ezt a különbséget nem tudod eliminálni a szobai hangdobozos zenehallgatás tökéletlenségeinek a felhozatalával. Elbeszélünk egymás mellett.
Egyébként, a hifitopikból közismert, hogy én az otthoni zeneszobát tekintve a süketszoba híve vagyok. Ha egyszer lesz olyan egzisztenciális helyzetem, hogy módomban álljon a zeneszobámat teljesen a saját szempontjaim szerint berendezni, akkor ott minden azt a célt fogja szolgálni, hogy annak a szobának ne legyenek akusztikai járulékai, hanem süketszoba legyen. Hogy a hangfelvételbe rögzült helyszínt halljam.
[ Szerkesztve ]
-
#67136
#71562240
törölt tag
szakibá...
#67131
#71562240
törölt tag
válasz
szakibá...
#67131
üzenetére
Van tapasztalatom néhány fokozatával. A tapasztalatom is azt mutatta, hogy minél süketebb, annál jobban szeretem hangilag - és szervezetileg is könnyen bírom, megszokás után szervezetileg is élvezem. Hamar meg tudom szokni - gondolom, a magas vérnyomásúaknak nehezebb, de az én vérnyomásom alacsony. Tudom, hogy sokaknak "borzalmas" élmény, de valószínűsítem, hogy kis türelemmel ők is megszoknák - én lubickolok benne.
A felvetett téma (hangtest) szempontjából szerintem értelmezhetetlen, hogy közel kerülne a fejhallgatós hangzáshoz a süketszobában a hangdoboz hangzása. De egyéb szempontból se kerül közel. Sőt, inkább még távolabb kerül.
Az elvi-elméleti megfontolásokon túl, a magam részéről a gyakorlatban is csak előnyeit éreztem a süketszobának, az abban való zenehallgatásnak. Kb. két óra alatt sem untam meg, hosszabb időt még nem voltam. -
#71562240
törölt tag
válasz
Sinesol
#67806
üzenetére
Azért említ kis kalibert, mert a K712 minden bizonnyal jó esetben is csak oldalralépés tudna lenni neki, nem előre. Nem mást akar, mint a HD600-asa, hanem olyasmit, de (tetemesen) jobbat. Amint mások is mondják, ezt valószínűleg csak magasabb árkategóriában fogja tudni elérni, oldalralépegetéssel nem valószínű. Azaz, feltehetően kénytelen lesz használtan kifogni valami eredetileg jóval drágábbat, előnyös áron. A K712 ezügyben minden bizonnyal "nem az a szint" - csodák a hifiben is ritkán vannak, illúzióból van sok. Persze kipróbálni ki lehet, néha történnek meglepetések - de azok többsége csak "három napig tartó csoda".
csocsoszán: A STAX-tulajjal nem sikerül a kapcsolatfelvétel?
[ Szerkesztve ]
-
#67840
#71562240
törölt tag
csocsoszán
#67837
#71562240
törölt tag
válasz
csocsoszán
#67837
üzenetére
De még mindig nem tudjuk, mi ez az Audiomecca.
(Mert nyilván nem a lejátszókat gyártó-fejlesztő Pierre Lurné-féle Audiomeca-ról van szó?!) -
#71562240
törölt tag
válasz
#56474624
#67847
üzenetére
"a fejhallgató basszusban mindenképp csal a valósághoz képest. Ha lineárisan adja vissza, akkor azt egy lineáris hangdobozos rendszerhez képest hiányosnak fogjuk érzékelni, mert testtel nem érzékeljük, amit a valóságban érzékelnénk, és pont attól lenne ütős a szubtartomány; ha meg kiemel kicsit mélyben (a K550 mk2 is ezt teszi már igazából), az mindenképp felborítja a mély-közép arányt bizonyos fokig."
Csocsoszán esetében részben most éppen ez adja a nehézséget, hogy a planárok lineáris mélyátvitele miatt testetlenebbnek hallja például a HE-400i-t, mint a valójában testetlenebb (kifejezetten szubmélyszegény) HD600-át.
(#67842) fericske: Lásd fentebb, a te javaslataid többségével (legalábbis az "orthodinamikus" planárokkal) is az a "baj", hogy csocsoszán a jelenlegi hozzáállásával jó eséllyel testetlennek fogja hallani. Még mielőtt elment meghallgatni a Hifimant, mondogattam neki, hogy menjen, hallgassa meg az MrSpeakerseket, abból is elsősorban az általa kezelhető anyagi kerethez közelebb eső akciós Alpha Dogot, és akkor láthatja, hogy milyen tónust várhat el egy ilyen "magnetosztatikus" planártól általában. Na most, a belépőszintű MrSpeakersek jellemzően még "testetlenebbek", mint a Hifimanok - mármint csocsoszán fejhallgatós megszokásához képest testetlenek, mert egyébként, a valósághoz képest nem. Tehát én ugyan abajgattam, és még abajgatom, hogy ne vesse el eleve a HE400i típusú ("magnetosztatikus" planár) tónust, egyelőre nem olyat keres - így aztán valószínűleg ki lenne lőve nála akár egy Ether vagy LCD3 is. De én is abajgatom, hogy szokja meg.
Mindazonáltal csocsoszán próbálkozna hirdetett használt Stax-szal, aminek szerintem több esélye lenne elektrosztatikusként a "magnetosztatikusokhoz" képest, és olyasmivel van is már tapasztalata, jó emlékekkel, tehát az megoldás lehetne a "nem sok pénzért jobbat a HD600-nál" problémájára, csak az eladó nem válaszol régóta.
Valószínűleg kénytelen lesz megfelelő használtat találni, mert az új áron 100-150ezer forintos ársávban nem nagyon fog olyat találni, amire feltétlenül le akarná cserélni a HD600-át - pedig ez lenne a célja. Az általad ajánlottak is csak használtan lennének elérhetőek számára, a Finalt még nem hallottam, a maradék háromból az Elearról feltételezhető, hogy elegendően tetszene csocsoszán jelenlegi irányultságának, az Aeon-t és az LCD-t "elvileg" hasonlóan "testetlennek" kéne éreznie, mint a HE400i-t - ez persze meghallgatással dőlhet el, vagy még úgy se, mert teljesen más, amihez hozzászokik az ember, vagy ami csak hirtelen rátör. -
#67868
#71562240
törölt tag
csocsoszán
#67864
#71562240
törölt tag
válasz
csocsoszán
#67864
üzenetére
"Kammererel abban nem értek egyet, hogy a hifimannak a mélye, végig a középről beszélek a hangszereknek nincs háza! Azaz testetlenek. Ezért hallom a hegedűt, énekhangot vékonynak."
Pedig nagyjából egyről beszélünk, mert amikor azt mondtam, hogy lineáris a mélye, azzal éppen arra utaltam, hogy nincs kiemelve a közép- és felsőmélye, mert ha ki van emelve, az eleve azt jelenti, hogy valahol a középtartományban ér vissza a 0dB-es szintre. Tehát a fejhallgatóknál szokásos kiemelt mély általában azt jelenti, hogy a 100-200-300Hz körüli intervallum van kiemelve, és ezáltal még marad valami kivezérlés a szubmélyek számára is, de egyúttal a kiemelés bőven-bőven belefolyik az alsó-középső középtartományba, és ráül arra, és nagyrészt ez az inkorrekt kiemelés és ráülés adja a fejhallgatóknál a testességérzést - a HD600 esetében is. Ergo, a mélykiemelt fejhallgatók eleve középsávkiemeltek - legalábbis az egyutas fejhallgatók. Ettől a középsávba bőven belefolyó kiemeléstől van a hangszereiknek "házuk", testük. Azokat a fejhallgatókat kell eleve így kiemelni, amelyek 100Hz alatt lekonyulnak - szinte mindegyik egyutas dinamikus ilyen. Ha kiemeled 200Hz körül, akkor a 100Hz alatti lekonyulás kevésbé okoz hiányt a prezenszsávhoz képest, amely prezenszsáv a fejhallgatók másik neuralgikus pontja, hiszen pszichoakusztikai okokból eleve kiemelt, ami azt jelenti, hogy egy adott, közmegegyezett mértékben kiemelt prezenszsáv minősül a fejhallgatók esetében lineárisnak - ellentétben a hangdobozokkal, ahol a lineáris minősül lineárisnak. Ergo, a lineárisnak közmegegyezett fejhallgató eleve eléggé V karakterű! Ellenben a planárokkal, amelyek jellemzően nem közmegegyezetten lineárisak, hanem valóban!
Na most. mivel a planároknak jellemzően lineáris a mélye, ez azt jelenti, hogy nincs egy kiemelési dombjuk a közép- és felsőmélyeknél, ami így nem ül rá a középsávra - mert ha van mélykiemelés, az óhatatlanul ráül a középsávra, mint például a HD600-nál is valamelyest, de a dinamikus fejhallgatók többségénél annál jobban. A planár fejhallgatókat nem kell kiemelni a 200Hz környékén, mert nem konyulnak le 100Hz alatt, tehát nem kell kompenzálni az alsómélyhiányukat felsőmély és alsóközép kiemeléssel. Tehát, a planár HE-400i esetében elsősorban a "mélynemkiemelés középsávraránemülését" érzed testetlenségnek, a HD600 esetében pedig a mélykiemelés középsávraülését testességnek. A HD600 mélye is felsőmélykiemelés, ami egyúttal eleve középsávkiemelés is. A HD600 esetében is az alsómélyek meredek lekonyulását ellensúlyozza valamelyest a felsőmélykiemelés. Ez a fejhallgatók megszokott testessége, amire nincs szükség a planároknál. Ezért mondogattam a telefonban, hogy érdemes megszokni az orthodinamikus planárok sajátos tónusát, mert az az igaz, és a HE-400i-vel kapcsolatos rossz élményedet inkább a szokatlansága adja, mintsem valóban testességhiány. Merthogy az orthodinamikus planárok eleve ilyen "testességhiányosak", a legdrágábbak is. Mert nincs szükségük mesterséges kiemelésre, ugyanis nem konyul le a driverük 100Hz alatt, hanem "nyílegyenes" a görbéjük ott is, akár 10Hz-en is.De például a P5-öd estében is az van, hogy a kiemelt mélye kb. éppen 1kHz-nél, tehát bőven-bőven a középsávban ér a 0dB-es szintre, az alatt fölötte van, afölött pedig alatta. (Éééérted, alatta fölötte, fölötte alatta...
) Szóval a mélykiemelés a fejhallgatóknál óhatatlanul a középsáv kiemelésével jár, és ez adja a testességérzést. (Megjegyzendő érdekesség ellenben, hogy a P5 kifejezetten kivétel a dinamikusak között, ugyanis esetében nem konyul le a görbe 100Hz alatt, hanem ott is folyamatosan emelkedik, ettől aztán különösen sűrűnek hallod, már csak azért is, mert neki prezenszkiemelés sincs, ezért a pszichoakusztikailag kompenzált görbék a prezenszsávjában is egyenletes esést mutatnak. Jobban meg kellene becsülnöd a P5-öt, mert ritka különleges darab!)Szerk.: Ahogy Ba cy lus is utalgat rá, adott fogalmak ugyebár eléggé mást jelentenek a fejhallgatók esetében, mint hangdobozoknál - ezzel persze te tisztában vagy, csak most nem gondoltál bele.
[ Szerkesztve ]
-
#67922
#71562240
törölt tag
csocsoszán
#67921
#71562240
törölt tag
válasz
csocsoszán
#67921
üzenetére
Mate 8, Note 8, Sennheiser 8 ...
-
#68340
#71562240
törölt tag
csocsoszán
#68337
#71562240
törölt tag
válasz
csocsoszán
#68337
üzenetére
Mégse P5?
-
#68446
#71562240
törölt tag
szakibá...
#68437
#71562240
törölt tag
válasz
szakibá...
#68437
üzenetére
"Igenis kell a széles átviteli sávú mikrofon a beszéd és ének rögzítéséhez..."
Kéne. Ha vóna. De nincs. Vagyis általában többet vesztesz vele a réven, mint amennyit nyersz a vámon. Ahogy Ear earta.
"A linkelt videók tanulságosak és ijesztőek. Az még nem stúdió, ha egy kuckóban az asztal fölé (rémület!) lógat valaki egy Neumann U67 kópiát, bármilyen virtuális kütyükkel veszi is körül magát. (Pláne nem énekeltetünk ülve!) A másik videó arra tanulságos, hogy ha..."
Na de ezek a videók a videó kedvéért készültek, csak és csakis a mikrofonozás praktikus alapalapalapelveinek a didaktikus érzékeltetéséhez, nem pedig azért, hogy a valós stúdiógyakorlat tankönyvei legyenek. Ez didaxis, nem szakmai gyakorlat. Persze, amikor valós felvétel folyik, akkor természetesen az illető vlogger sem a számítógépasztal elé ülteti az énekest, nem a terem adott pontjára ülteti a hangszerjátékost, és a többi. Szűken a mikrofonozás legalapabb elveit szemlélteti.
"A gyártók igyekeznek jó mikrofonokat készíteni, természetesen tökéleteset nem lehet, ekkor kezdik olyan felhasználásra ajánlani, ahol a hibák kevésbé zavaróak..."
Tökéleteset nem lehet. Tehát a hibákkal kell jól kompromisszumot kötni. Magad is elsimered, hogy NEM lehet mindenre alkalmas szélessávú mikrofont készíteni. Mégis elvárod, hogy ilyet használjanak, például énekre. Na de nincs ilyen, magad is mondod!
"Itt jön a rokonság a fejhallgatókkal, szerintem egy jó fejhallgató független a műfajoktól. Ha bizonyos fajta zenékhez valamelyik jobban illik, az azt jelenti, hogy a hibáinak egy része kevésbé zavaró azon a műfajon."
Fejhallgatóba valamivel könnyebb szélessávúként használatos egyutas hangszórómegoldásokat készíteni, mint szobai hangsugárzóba. Utóbbiba lehetetlen, de igazából fejhallgatóba is lehetetlen, csak ott kevésbé látványos a megalkuvás, mint a szobai szélessávúak esetében. Ezért van az, hogy a zenei célú fejhallgatókban még nagyon ritka a többutas megoldás - tudjuk, hogy a driver is pénzbe kerül, és a keresztváltó alkatrészek is beleszólnak a hangminőségbe. De látod, hogy a fülhallgatók már egy ideje elkezdtek többutasodni - pedig a fülhallgatókban még könnyebb egyutas (és még nehezebb többutas) megoldást alkalmazni, mint a fejhallgatókban. Én már régóta nem értem, hogy a fejhallgatók miért ússzák meg régóta a többutasodást - ritka kivétellel. Azt azonban érdemes tudomásul venned, hogy a mikrofonozással szembeni elvárások régóta a többutasságra épülnek (mivel, ahogy Ear earja, a mikrofonok membránozásának hasonló korlátaik vannak, mint a hangszóróknak, plusz az erősítésük problémái) - ha van rá pénz, paripa, fegyver, és ha a hangmérnöknek nem ellentétes a filozófiája, lásd például kevésmikrofonozós filozófia. A hangmérnökség szakmai részében sincsenek megoldások, csak kompromisszumok, de felerészben ráadásul művészet a hangmérnökség. Nincsenek megoldások, csak jobb-rosszabb kompromisszumok, és még csak az sem egzakt, hogy melyik kompromisszum jobb - kinek ez, kinek az.
Szerk.: Típuspélda leegyszerűsítve. Például a híres audiofil Proprius hangfelvételek jellemzően két mikrofonnal készülnek - vagy készültek bizonyos korszakban. Híres audiofil nagyzenekari-nagykórusi felvételek születtek a rigorózusan kétmikrofonos technikával. Szerintem meg alapból iszonyat - kicsit sarkítok, mert persze nem ilyen egyszerű, de én alapból a közelmikrofonozós technikára építenék, és ebből a szempontból az egyes hangszereket-hangszercsoportokat lehetőleg többutasan közelmikrofonozósra. Szép lehetsz, de okos nem.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Planár ügyről.
Az volt a téma, hogy a Stax elektrosztatikus, síkmembrános fejhallgatók planár fejhallgatók-e. Természetesen igen, planárok. Sőt!
A planár hangszóró attól planár hangszóró, hogy a levegőrezgéseket létrehozó dugattyúmembránja sík felületű, azaz, nem kónuszos, nem dómkupolás, és nem is egyéb konvex vagy konkáv térbeli alakzat, hanem sík felület. Mégegyszer: a planár hangszóróban a hangszórómembrán sík felületű, ettől planár hangszóró.
A planár hangszóró eleinte használatos formája az elektrosztatikus elven működő planár hangszóró volt. Kb. egy-két évtizeden át a planár hangszóró-hangsugárzó fogalma gyakorlatilag azonos volt az elektrosztatikus hangszóróval-hangsugárzóval, úgy a szobai hangfalak (hangpanelek), mint a fejhallgatók esetében. Ezekben az elektrosztatikusan feltöltött, síkban kifeszített hangszórómembrán-fólia önmagában tölti be azt a szerepet, amit az elektrodinamikus hangszórók esetében a tekercs és a membrán együtt tölt be, vagyis a membrán sztatikus töltöttsége szükségtelenné teszi a lengőtekercset, és természetesen a membrán mozgatásához szükséges elektromos mezőt létrehozó, a hangszórómembrán mozgatását végző, változó elektromos töltésű perforált lemez is kiterjed a a sík hangszórómembrán egész felülete mentén - ez a változó töltésű perforált lemez helyettesíti az elektrodinamikus elv (statikus) mágnesét.
Az elektrosztatikus technológiájú planár hangszóró kiváló hangminőséget tud nyújtani, de a használata kényelmetlen, ezért a mérnökök megpróbálták a "hagyományos" elektrodinamikus hangszórókat is planárrá, azaz síkmembránossá tenni. Ez egyre minőségibben sikerült, ezért mára a szobai hangfalak (hangpanelek) esetében párhuzamosan léteznek az elektrosztatikus és az elektrodinamikus planár hangszórók, a kifejezetten prakticitási követelményekkel tervezett fejhallgatók esetében pediig fokozatosan kiszorították az elektrodinamikus planárok az elektrosztatikus planárokat.
Az elektrodinamikus planárok alaplényege, hogy a lengőtekercs ugyebár nem csőben-gyűrűben kapcsolódik a mágnes mágneses mezejéhez, mint a kónuszos-dómkupolás membránoknál szokott, hanem a sík hangszórómembrán felületébe van belelapítva a lengőtekercs drótja (fólia), értelemszerűen a sík membrán egész felületén egyenletesen elosztva, és mivel a lengőtekercs ezáltal síkban van szélesen kiterítve, az elektromágneses alapú mozgatásához szükséges mágneses mezőt is szükséges az adott sík egészére kiteríteni, több darab mágnes alkalmazásával - innen ered a planar magnetic kifejezés, de ugyebár egyéb nevekkel is illetik az elektrodinamikus planárokat, úgymint például magneplanar, orthodynamic, quasiribbon és hasonló marketingmegnevezések. De lényegtelen a marketingmegnevezés, az a lényeg, hogy az elektrodinamikus planár hangszóró annak révén tud planár, azaz síkmembrános lenni, hogy a "hagyományos" kónuszos ekektrodinamikus hangszóró lengőtekercsét szétterítve belesajtolják a sík, azaz planár hangszórómembránba (vannak ennél bonyolultabb megoldások is, lásd például quasiribbon, de ez most mindegy).Mivel, mint említettem, a fejhallgatók területén az elektrosztatikus planárokat egyre inkább kiszorítják-kiszorították az elektrodinamikus planárok, azaz a "magneplanárok", ezért egyre többen kezdték azt hinni, hogy a planár fejhallgató eleve "magneplanárt" jelent. Ez hiba, és egyre jobban terjedő hiba fejhallgatós körökben. A hifi rendszerekben a planár hangszóró eredetileg elektrosztatikusként terjedt el, és később terjedtek el az elektrodinamikus planárok. Tehát az eredeti problémára az a válasz, hogy az elektrosztatikus, síkmembrános Stax fejhallgatók természetesen planár fejhallgatók, sőt, minden valaha élt planár fejhallgatók közül is azok közé tartoznak, amelyek a legősibb jogon planár fejhallgatók.
Mégegyszer: az elektrosztatikus, síkmembrános Stax fejhallgatók planár fejhallgatók, és ez nem köznyelvi tendenciák kérdése, hanem szaknyelvi fegyelem kérdése.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Arphox
#81715
üzenetére
Kérdésed költői, mert ami lineáris, az az elektromos mérőműszer számára lineáris. A mérőműszer állapítja meg, hogy lineáris-e. Gondolj bele, az utcán, a kertben, a mezőn a valóság sem alkalmazkodik ahhoz, hogy a fülnek frekvenciafüggően milyen az érzékenysége - inkább fordítva, a fül alkalmazkodott biológiailag, védendő magát az erős mély és magashangoktól.
Ha hangfelvételen kiemelik a mélyeket vagy a magasakat, az alapvetően nem a fül érzékenységmenetéhez való alkalmazkodás, hiszen azt már megtette a felveendő zene, hanem ízlés(telenség)ekhez való alkalmazkodás.
Megint más kérdés, hogy bármely két különböző fejhallgatótípus, amelynek mérve azonos a frekvenciagörbéje, biztos, hogy más karakterérzetet ad, a linearitásérzet szempontjából is. Az érzetben egyéb szempontok is szerepet játszanak a hangnyomásgörbe mellett - hiszen nem szinusz mérőjelet hallgatunk rajta, hanem zenei hangokat.A nyers mért frekvenciameneteket fejhallgatók és fülhallgatók esetében korrigálni szokás a prezenszsávban és a mélysávban, de nem a fül érzékenységmenetéhez alkalmazkodandó, hanem a műfaj virtualitása miatt, mivel ezek virtuális térben szólalnak meg - a hangdobozok nyers görbéit nem kell korrigálni, hiszen azok valós térben hangzanak.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Exodius
#83313
üzenetére
Az a vicc, hogy az AD900X 10kHz-es irdatlan tüskéjének a teteje relatíve lejjebb van, mint az AD900 nemtüskéje. És még nem is az a baj valószínűleg, hogy az AD900X 10kHz-e előtt van egy feneketlen szakadék, és ahhoz képest válik tüskévé, hanem hogy az a "tüske" valószínűleg kevésbé az interferenciák, hanem elsősorban torzítás - nyilván rezonancia - miatt van (meg is növekszik a THD+N a környékén). Szóval valószínűleg nem a megléte a baj annak a nem is igazán tüskének, hanem hogy a jelek szerint egy erős torzítást jelképez.
Tehát ha valaki szerkesztene az AD900X-be egy lyukszűrőt 10kHz-nél, az ugyebár csökkentené ott a hangnyomást, amivel a torzítás is halkabbá lenne, de akkor kapna egy igencsak tompa hangkaraktert, mivel az a tüske csak az előtte lévő szakadékhoz képest tüske, nem az egész frekvenciamenethez képest. Szóval arra a tüskére eléggé szüksége van az SPL-nek, ellenben arra torzításra nincs szüksége a fejhallgatónak, amely torzítás miatt a "tüske" nagyrészt van. A fejhallgatónak kb. ideális hangja lenne a "tüske" révén, ha nem lenne az a tüske fülsértően torz. De mivel veszettül torz, nagyon kevés erősítővel tudod ellensúlyozni a karcosságát. Ezért van baj azzal a tüskével - amely tüskére egyébként "szükség" lenne a frekvenciamenet végett. És ezért van baj a fejhallgatóval. Nem a tüske, hanem a torzítás miatt elsősorban. (Meg a 2-4kHz intervallum is túl erős a kompenzálatlan SPL szerint, márpedig azt a szakaszt legnehezebb kellemes hangúra készíteni, egyáltalán nem biztos, hogy a karcosságot csak a 10kHz adja...) -
#83327
#71562240
törölt tag
fehér_ember
#83326
#71562240
törölt tag
válasz
fehér_ember
#83326
üzenetére
"Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink igazságához?!
-
#71562240
törölt tag
válasz
#56474624
#83335
üzenetére
A Goldenears mérésén a perceived kitétel azt jelenti, hogy korrigált-kompenzált görbe. (Kicsit eltért a korrigálásuk jellege-mértéke, mint például az Innerfidelityé.) A Goldenears korrigáltakon nagyjából ehhez az AD900X-eshez hasonló szokott lenni a fejhallgatók-fülhallgatók többsége a 10kHz körül (is) - bár az AD900X egy kicsit magasabb ott az "átlagosnál", de nem kirívó, az igazán prezenszesek erősebben kiemeltek ott (is és kicsit lejjebb is), a lineáris-szerűek korrigált görbéje kb. a fekete szaggatotton vagy kicsit felette szokott lenni. De például a kifejezetten basshead B&W C5-ömnek is kb ugyanilyen a 10kHz-es tüskéje, csak annak jóval magasabban van a mélye. Szóval, általában nem az 1kHz-hez képest mérvadó a fej-fülhallgatók sávszéle, hanem a sávszélek egymáshoz képest mérvadóak, merthogy szinte mindig többé-kevésbé eltérnek a sávszélek az 1kHz szintjétől.
Az általad nézett Innerfidelity mérésen ellenben a zárt A900X van, annak egy kicsit tompább a 10kHz-es tüskéje, mint a nyitott AD900X-nek - tehát az AD900X egy kicsit csúnyább lenne az Innerfidelity mérésen. (De az A900X is se nagyon hasonlít a HD650-hez, eléggé eltérnek.)
Én egyébként az Innerfidelityn (is) a korrigálatlan-kompenzálatlan görbéket szoktam inkább nézni, lásd a szürke görbehalmazt, mert az reálisabb, mint a korrigált - a prezenszsáv 2-8kHz közti részén különben is túl irreálisan korrigál az Innerfidelity, a legerősebben korrigált intervallumban 15dB-t.(Fej-fülhallgató mérésén 5dB-es tüskéken nem nagyon szabad meglepődni, 15-20dB-nyi sávban szokott hullámozni a görbe 20Hz és 15000Hz között, hasonló jelleggel, mint az AD900X - amely mondom, kicsit rondább tüskéjű, mint az Innerfidelity A900X-e.)
Az bizony nagyon szomorú, hogy a Goldenears már nem érhető el, a jelek szerint már a koreai se.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
#56474624
#83337
üzenetére
"És a mai kompenzációs görbéket is eleve előszeretettel módosítják ebbe az irányba a közízlésnek engedelmeskedve"
Ezért (is) mondom, hogy érdemesebb a korrigálatlan görbéket nézni.
Torzítás ügyben az A900X innerfidelity-s THD+N méréseiből (és egyebeiből) indultam ki most. Anno hasonlítgatva az AD900X és az A900X például goldenears-es vízesésdiagramjait (lásd a 10kHz környéki rezonanciára utalás), frekvenciameneteit illetve burstjeit (mélyviselkedésben), az látszott, hogy természetesen ugyanarról a rendszerről van szó, a szokásos kisebb eltérésekkel a nyitottságból-zártságból adódóan - a 10kHz-es tüske tekintetében inkább az A, lecsengési megfogottságban-rezonánsságban emlékeim szerint inkább az AD enyhe előnyével itt-ott (engem egyébként a zárt érdekelt, mert az szokott).
Érdekesek például a Reference Audio Analyzer Pro mérései is AT zárt és nyitott változatok összehasonlítgatására. Az még működik. A Pro méréseket érdemes nézni, nem az egyszerűsítetteket.
Egyébként persze fej-/fülhallgató esetében ahány mérés annyiféle, még azonos mérőhelyen is. -
-
#71562240
törölt tag
válasz
Exodius
#83361
üzenetére
Éppenséggel én már régen kigyűjtöttem egy eszenciát/tananyagot fontosabb elméleti cikkekből néhány téma mentén - lementve a cikket offline-ba. Általános, akusztika, stúdió, analóg forrás, digitális forrás, erősítő, hangsugárzó (benne fejhallgató), kábelek-kiegészítők, negyedik dimenzió.
A digitális forrás ügye persze változott egy s mást azóta - no meg a fülhallgatózás is.
Egyébként adott ki a HFM is időközönként afféle katalógus/bibliográfia jellegűt. -
#71562240
törölt tag
válasz
#56474624
#83729
üzenetére
Fontos a lecsengés, de nem csak a lecsengése szokott jobb lenni a planároknak (sztatikusé, orthodinamikusé egyaránt). A mélyátviteli linearitásuk is. Mélyre mennek, miközben az SPL lefelé sík tud maradni, mint az alföldi rónaság. A dinamikusaknál meg lefelé haladva létre kell hozni 100Hz irányába egy dombot-hegyet, hogy a 100Hz alatti lejtőből még 40Hz körül is maradjon valami.
Zordon Kárpátok vadregényes tája versus lenn az Alföld tengersík vidéke.
Majdnem mindegyik dinamikus lekonyul 100Hz-50Hz alatt, ezért kiemelik a 100Hz környékét. Ezt a kiemelést alkalmasint még markánsabban lehet hallani, mint a 300-200Hz alatti lusta lecsengésüket - illetve össze is függ a kettő, mert nem csak a membrán lassú lecsengéséről van szó, hanem az akusztikai kialakításéról is.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Az egyszeri fejhallgatózók egyébként az Audezek "mélyhiányára" is panaszkodni szoktak - kivétel a kivétel, az erősítéstől is persze sok függ (hatványozottan a sztatikusoknál).
(Hangfal-fronton az orthodinamikus planárokat is megtámogatják szubbal, nem csak a sztatikus planárokat.)
-
-
#83965
#71562240
törölt tag
fehér_ember
#83952
#71562240
törölt tag
válasz
fehér_ember
#83952
üzenetére
"A rendszeres témát én kicsit másképp látom. Ha a komponensek külön-külön eléggé rendben vannak akkor a a végeredmény is jó. Ha valami nincs "elég" rendben, na onnantól van szívás, hogy mit hogyan és mivel "kompenzáljunk"
Csakhogy nincsenek külön-külön "eléggé rendben" levő komponensek. Lásd, amire Ba cy lus is utal néhánnyal idébb a korszakok közti váltásokkal. Azazhogy a rendszer szempontjából soha semmilyen készülék sincs "eléggé rendben". Mindig, minden hifi készülék valamilyen kompromisszum a "rendben levés" számtalan egymás ellen játszó paramétere között, úgy elektronikai mint hangkarakteri paraméterek között. Ezért van olyan nagy szerepe a sokat emlegetett szinergiának, mert elektromosan is illeszteni fontos és hangkarakterileg is illeszteni fontos. A high-endben sincs egy készülék se "eléggé rendben" ahhoz, hogy ne lenne fontos és érdemes rendszerben gondolkodni - sőt!
Egy készülék se tud "eléggé rendben" lenni, mert elektromosan is és hangkarakterileg is egymás ellen játszó paraméterek között kell kompromisszumot kötni az adott minőségi szinten. Minél magasabb a minőségi szint, általában annál erőteljesebben látszik a kompromisszum iránya, ergo, általában annál nagyobb jelentőséget kap a rendszerben gondolkodás. Leginkább éppen a hig-endesek "kénytelenek" rendszerben gondolkodni. Nincs univerzálisan "eléggé rendben" levő készülék.
(Ezért is érdekes a Ba cy lus által felemlített korszakolás, ugyanis más-más korszakokban jellemzően másképp alakult az egymás ellen játszó paraméterek közti kompromisszumok jellemző iránya, ergo a korszakok közti készülékek összeengedésével aztán főleg óvatosan kell bánni a rendszer szempontjából.) -
#71562240
törölt tag
válasz
Exodius
#84070
üzenetére
A hifiben egyetlen dolog egyértelmű, az, hogy a hifiben SEMMI sem egyértelmű. Nincs megoldás, nincs axióma, nincs törvény. Káosz van, statisztikai valószínűségekkel és szórásokkal.
Ezt érdemes tudomásul venni, ha nem akarod állandó frusztrációban leélni az életed hifis részét.
A hifi még a művészetnél is nehezebb elméleti terep, mert természettudománynak, műszakiságnak kéne kiegyeznie benne társadalomtudománnyal, esztétikával. Ne várd, hogy ez valaha sikerülni fog. Lebegtess. -
#71562240
törölt tag
válasz
Exodius
#84091
üzenetére
"Nagyon úgy érzem, hogy össze kéne foglalnunk pár olyan pontot, ami fix a hifiben, ha ugyan létezik, mert igaziból az itt elhangzott dolgoknak, valahol fedniük kéne egymást és mégsem....
Évek óta könyörgök, hogy valaki sokkal tapasztaltabb írjon erről valami PDF-szerű valamit. Kell valami szilárd alap, mert az egész retek hi-fi nem lesz több, mint egy alaptalan massza"Az általad kívánt "PDF" nagyjából abból tud állni, hogy igyekszik minél semlegesebben azt összefoglalni, hogy készülékkategóriánként és hifi rendszerenként mennyiféle tervezői irányzat és felhasználói igény létezik, amelyek alkalmasint úgy mondanak ellen homlokegyenest egymásnak, hogy nem feltétlenül van valamelyiknek jobban igaza. Vagyis, hogy nincsenek fix pontok, amelyekbe le lehetne rögzíteni a hifi világot. Egy ilyen "PDF" sokszázoldalas monográfia legalább, tele egyrészt-másrésztekkel. Egyrészt-másrésztek gyűjteménye. Vannak ilyenre kísérletek, illetve ha még nem tetted, olvasd végig például a néhai Hi-Fi Magazin tizennégy évfolyamát - a hifi eddigi legkiválóbb "tankönyve", csak hát 1992-es az utolsó száma, azóta is történt egy s más a hifiben. Alkalmasint a fejhallgatók világában is történt egy s más, de abba is érdemes belegondolnod amikor egy fejhallgatós topikban "könyörögsz" hifis alapvetések után, hogy a fejhallgatózás világa a hifinek csak speciális (virtuális) határterülete.
"Egy adott fejest nem minden erősítő tud meghajtani (ohm/érzékenység, van erre valami matematikai képlet)..."
A matematikai képlet is csak egy többé-kevésbé beváló ökölszabály, akkor is, ha mindössze önmagában a "meghajtani tudást" vagy a "hajthatóságot" nézed. De nem tudod csak azt önmagában nézni, mert a készülékek egy halom más szempontnak is meg kell feleljenek, és ezen a szempontok némelyike ellene hat a "meghajtóképesség" vagy "hajthatóság" szempontjának. Mindig vannak ELLEN-ható paraméterek, amelyeknek ugyanannyira muszáj megfelelni. Mindig kompromisszum van valahol a sok paraméter között az adott árkategóriában.
Fej-/fülhallgatónál:
Alapelv - nyitott versus zárt versus nyitottság módja..., egyik se MEG-oldás. Egymás ellen ható paraméterek.
Membránanyag - könnyű versus merev versus selymes hangú versus tartós anyagú... Egymás ellen ható paraméterek.
Mágnes - fluxus versus tömeg versus időtállóság versus hiszterézis... Egymás ellen...
Tekercs - könnyű versus nagyteljesítményű versus jó áramvezetőképességű versus jó hőleadású... vagy nincs is, mert elektrosztatikus a hangszóró... Egymás ellen...
Hangszóró konstrukciója - elektrodinamikus dómos/kónuszos versus elektrosztatikus planár versus "orthodinamikus" planár versus lengőnyelves versus ezek kombinációja... Egymás ellen...
Driver egésze - könnyű hajthatóság versus érzékenység versus torzítatlanság különféle fajtái versus... Egymás ellen...
Konstrukció - egyutas versus többutas versus linearitás versus torzítatlanság különféle fajtái versus keresztváltási módszerek... Egymás ellen...
És a többi.És mindig költségkérdés, hogy az egymás ellen ható paraméterek között ne csak a felének tudj többé-kevésbé megfelelni, hanem mondjuk a kétharmadának.
Homlokegyenest egymásnak ellentmondó konstrukciós elvek élnek meg a hifi piacon (a fejhallgatóson is), és nem csak azért, mert a marhaságok is megélnek az okosságokkal szemben, hanem mert többé-kevésbé mindegyik kényszerűen "marhaság", kisebb-nagyobb "marhaságok" mentén lehetséges csak tervezni, használni.
Egymás ellen játszó paraméterek. Nem tudod megkerülni az egymás ellen játszásukat, mert mindegyik egymás ellen játszó paramétert érvényesíteni vagy kénytelen. Kompromisszumokat kötünk az egymás ellen játszó paraméterek között. Műszakilag is már eleve csak kompromisszumok vannak, és mindegyik óhatatlanul "marhaság" valamilyen szinten. És csak ezután - ezzel kölcsönhatásban - jön a szubjektív ízlés ügye. Tehát, csak ezután jön az, hogy "Hifimagazinban is sok dolog úgy születik meg, hogy átmegy valaki fülén. Az író fülei alapján született cikkeket olvassuk és értünk egyet vagy nem.", vagyis a hifi művészeti fele egyesíteni próbálva a műszaki felével.Az egyetlen fix pont, hogy minél magasabb szinten akarsz minél több egymás ellen játszó paraméternek minél jobban megfelelni minél kevesebb paraméter minél kevésbé rovására, ANNÁL TÖBBE KERÜL.
Mondom, érdemes tudomásul venni, hogy "káoszelmélet". És érdemes olvasni például Hi-Fi Magazint - Hi-Fi News and Record Reviews-t, Stereophile-t, Hi-Fi Choice-ot... Fejhallgatós blogok-fórumok közül nem láttam még olyat, amely képes SZEMLÉLETET alkotni és közvetíteni - a felsorolt hifi lapok képesek (voltak).
Hifisták kiskátéja tudtommal még nem született meg, de ha lesz is, sokszáz oldal lesz, fix pontok nélkül - és a fejhallgatózási ügy csak speciális határterülete lesz.
-
#71562240
törölt tag
-
#84231
#71562240
törölt tag
sultansmith
#84226
#71562240
törölt tag
válasz
sultansmith
#84226
üzenetére
"ez a tonalitás csalás csupán annyit jelent, hogy magasban, olyan 10k és afölött tud aránytalanul kiemelni,"
10kHz alatt. A prezenszsávban.
-
#71562240
törölt tag
válasz
vieri2000
#84249
üzenetére
"Mik a tapasztaltok azokról a fejhallgatókról amik bluetoothal és vezetékkel is képesek működni? Van valakinek hasonló fejhallgatója?"
A vezetéknélküli jeltovábbítási technológiák hangminősége az utóbbi pár évben sokat közelített a vezetékes felé. De még mindig csak közelít. Ezért én továbbra is vezetékest hallgatok, és ezért nincs a vezetékesemben vezetéknélküli is, mert az kidobott pénz lenne - merthogy nekem a hangminőség mindenekelőtt, a hangminőségben fektetem a pénzt (és persze a tartósságba).
Új hozzászólás Aktív témák
Nem fülhallgató, nem pc headset, nem gamer, hanem sima vezetekés FEJhallgató!
A topikban terméket, munkát, szolgáltatást hirdetni tilos!
- Bemutató Beyerdynamic DT880 Bass Mod
- Hír Eszement zajszűrő koncepció a Panasonictól
- Hír Üvegborítású high-end fejhallgató a Sennheisertől
- Hír Hamarosan érkezik a kézzel készített high-end fejhallgató Japánból
- Hír Abszolút prémium high end fejhallgatót villantott a Grado
- Blogbejegyzés Gyémántokkal "kipitykézett" Focal fejhallgató 30 millióért
- Hír Korrektnek tűnő fejhallgatóval jelentkezik az Onkyo
- Hír Fa fejhallgatóval próbálkozik a JVC
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- AMD off topik: VGA, CPU, APU és minden, ami AMD
- Motoros topic
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Hogwarts Legacy teszt
- Vicces képek
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Hálózati / IP kamera
- Megjelenési dátumot kapott a Throne and Liberty nyugati kiadása
- További aktív témák...
- Dell Precision T1700 SFF PC (i5-4590, 16GB Ram)
- Adata 710-1T külső winchester oem (garancia mar lejart)
- GARIS!! Gamer PC/Ryzen 5 2600/RTX 2060Super 8 GB/16 GB/250 SSD/1 TB HDD
- Kezdődik újra a bányászszezon! Rig Építés/karbantartás/felügyelés stb.
- Eladó hibátlan Sony PlayStation 5 (PS5) Slim Konzol (1TB), 2 Kontroller (+ Diablo IV opcionálisan)