- iPhone topik
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Eleglide C1 - a középérték
- Milyen okostelefont vegyek?
- Android szakmai topik
- DIGI Mobil
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
Hirdetés
-
Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
ph Megkezdődött az NPU-k elleni hadjárat, de egy fontos részletet nem említ a cég.
-
Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
it Videohirdetésekre készülhetnek ezentúl a virtuális világokban a Roblox játékosai.
Új hozzászólás Aktív témák
-
1,
Nem tudom mennyi idős vagy, én 29 leszek, így jó esetben is kb 40 vagy több évem lehet hátra egy esetleges állami nyugdíjig. 40 év az sok idő, még egy demokráciában is. 10 ciklus, hogy számszerüsítsük.2,
A demokráciák (csürheuralom) választott képviselői mindíg kedvezni próbálnak egyrészt saját sleppjüknek másrészt az őket megválasztó/potenciális szavazó leghangosabb csürherétegnek. Ezek általános megállapítások, nem akarom ezt a konkrét esetre lebontani és kifejteni, hogy milyen csürherétegek vannak a jelen társadalomban, ez csak flémet szűlne. A csürhének a kedvében pedig leginkább pénzosztással lehet járni.3,
Egy bármilyen megtakarítási kassza, amely nem pénzújraelosztó, hanem megtakarítási szerepet tölt fel a mindenkori kormány célpontját fogja jelenteni, hiszen a kormányok egyrészt hirhedt pazarlók, másrészt ahogy egyre romlik a gazdasági helyzet egyre inkább rá fog szorulni az aktuális kormány a pénzre, amit saját aktuális céljaira fordíthat (slepp zsebeinek kitöltése, csürhe szájának betömése).4,
Ha nem most, akkor 1-2-3-4-5-6-7-8-9 ciklussal később megtörtént volna ez a dolog.J.
-
Nem kívántam a fenti hozzászólással állást foglalni, csupán a demokráciák mindenkori valóságát elemeztem illetve a pénzhez való viszonyukat.
Ha már személyes síkra terelted a szót, akkor megemlítem, hogy az öngondoskodás híve vagyok, illetve, hogy a munkáltatói 24% az az én esetemben 100+E HUF, havonta, mégsem fogok a tervezett szabályozás esetén átlépni az állami kasszába, mert meg vagyok róla győződve, hogy a befizetéseim 30% után kapott mnyp nyugdíj az több lessz az én esetemben (bevallott, magas kereset, "fiatal") mintha az állami nyp-ból kapnék állami nyugdíjat a befizetett nyugdíjjárulékom 100%-a után. És 0 -nulla- reálhozammal számolok mnyp esetén
J.
-
válasz glutamin #517 üzenetére
Totál rosszak az adataid
2010-es bérkalkulátor alapján 300K Bruttó havi fizetésnél:
Bruttó havi munkabér:300.000 Ft
Éves bruttó jövedelem:3.600.000 Ft
Gyermekek száma:0
Munkaadói egészségbiztosítási járulék (3%):9.000 Ft
Munkaadói TB járulék (24%):72.000 Ft
Szakképzési alap hozzájárulás (1,5%):4.500 Ft
Munkavállalói járulék (1,5%):4.500 Ft
Munkavállalói eü-i járulék (6%): 18.000 Ft
Állami nyugdíjjárulék (1,5%):4.500 Ft
Magánnyugdíjpénztári befizetés (8%):24.000 Ft
GYES:0 Ft
Családi adókedvezmény:0 Ft
Számított SZJA:64.770 Ft
Családi adókedvezménnyel csökkentett SZJA:64.770 Ft
Különadó:0 Ft
Összes adó:63.510 Ft
Adójóváírás:1.260 Ft
Nyugdjíjárulék utáni kedvezmény:0 Ft
Összes kedvezmény:1.260 Ft
Havi összes levonás a bruttó bérből:114.510 Ft
Havi összes munkaadói járulék:85.500 Ft
Összesen havonta az államnak fizetendő:200.010 Ft
Munkaadó összes havi költsége:385.500 Ft
Nettó havi munkabér:185.490 Ft
Családi pótlék:0 FtTehát idén 300.000-es havi Br. kereset mellett 24.000 a havi mnyp befizetés
Az 5%-os hozam amivel számolsz szintén vicc kategória, én inflációt követő hozammal számolnék, tehát:
40 év után jelenértéken 40 x 12 x 24.000 = 11,5M lessz a számládon (8% mnyp járulékkal számoltam, a jelenlegi helyzetet figyelembevéve)J.
[ Szerkesztve ]
-
válasz glutamin #524 üzenetére
-2011-ben a brutto bér 10%-a menne a MNYP-be
-A 24% az a munkáltató által fizetett járulék, a bemásolt szövegben TB járulék néven fut. A jövőben ezt nyugdíj adóvá fogják átkeresztelni; A 300.000 HUF brutto fizetéses példánál maradva, ez 72000 HUF adó (járulék) havonta, melyet a te munkáltatód fizet.
-Az összes nyugdíj jellegű kiadásod/ "befektetésed" a bruttó béred 10+24=34%-a lessz, vagyis 300.000 HUF esetén valamivel több mint 100.000 HUF, havonta.
-A 2% reálhozamban lehet reménykedni, de számolni vele szerintem botorság. 5% pedig egyenesen vicc kategória..J.
[ Szerkesztve ]
-
1,
Abban amit írsz teljessen igazad van, bár egyelőre azért kínálnak az államosítás mellett valamilyen a legtöbbek számára csak látszatalternatívát, ezért én nem nevezném a dolgot kényszerállamosításnak.2,
Be kell látni, hogy nem volt meg a 100%-os fedezete az emberek MNYP-ba terelésének akkoriban, illetve most méginkább nincs meg, ezért kényszerrel el vissza akarják terelni az MNYP tagokat a közösbe, hogy a felhalmozott tőkéből folyó kiadásokat fedezzenek, ez az összeg a jelenlegi nyugdíjasok kifizetésére fog legalább részben elmenni, azért hogy ne kelljen megreformálni a nyugdíjrendszert.3,
A kettes pont értelmében a jelenlegi MNYP tagoktól elvárják, hogy szolidárisak legyenek az aktuális nyugdíjasokkal a saját adójuk/tőkéjük terhére, úgy hogy véletlenül sem látszik, hogyan lessz ebből állami nyugdíj 40-év múlva, ráadásul egésszen biztosnak tekinthető, hogy az én generációm állami pillérben lévő tagjai (akik most váltanak) reálértékben jóval kevesebb állami nyugdíjal kell beérje mint a jelenlegi nyugdíjasok. Ez tény.4,
Egy értelmes kompromisszumos megoldás lehetne, ha mindkét fél engedne (ilyen nem fog szvsz megvalósulni), tehát
A nyugdíjasok:
-nyugdíjjogosultságát felülvizsgálnák, aki nem fizetett az átkosban járulékot, az nem kap nyugddjat (a nyugdíj jogosultsági alapra kerüljön a jelenlegi szociális segélyezés helyett)
-korkedvezményeket megszüntetni, visszamenőlegesen (ne lehessen 40 évesen állami nyugdíjba menni)
-Rokkantnyugdíjak felülvizsgálata
MNYP tagok:
MNYP befizetés + nyugdíjadó. A kettő aránya persze ne 10/24 hanem inkább fordított legyen. (ez sem fog megtörténni)J.
-
1,
Persze, hiszen az állami nyugdíj egy pilótajáték, az aktuális befizetésekből fizetik ki a jelenlegi nyugdíjasokat.2,
Mivel a pilótajáték már jó ideje működik, nem tudsz nek veszteségek nélkül véget vetni, a pénz el lett szórva, a jelenlegi befizetések nem fedezik a kifizetéseket.3,
Ha borul a bili tehát valahogyan fel lessz számolva ez a pilótajáték (akár a kötelező MNYP bevezetése miatt)akkor már csak annyi a kérdés, hogy kire mennyi veszteséget akar sózni a politika. Valakinek vinni kellene a cehhet, kérdés, ki lenne az. (jelenlegi nyugdíjasok vagy az aktív befizetők, vagy mondjuk is-is?)4,
Az mindenkori kormányoknak egy teljes nyugdíjátalakítás, ahol megszüntetnék ezt a pilótajátékosdit túl nagy falat, sose mernének/akarnának belevágni. (És nem, szerintem az egész mnyp konstrukció a bevezetésekor sem volt rendessen kidolgozva). Ennek az az oka, hogy a nyugdíjasok/alacsonybérűek/korkedvezményesek tól nagy szavazóbázist jelentenek, illetve az állami kasszából a kormányok számára könnyebb pénzt lenyúlni.5,
A jelenlegi kormány sem akarja borítani a bilit, tovább akarják folytatni a nyugdíj-pilótajátékot.J.
-
Igen, teljessen igazad van. Erre írtam az 536/4-es pontot. (jelenleg, csak mi engedünk,
természetesen kényszerből, a nyugdíjasok pedig követelik a 14. havi nyugdíjat is, pedig garantáltnak tőnik, hogy 20-30-40 év múlva sokkal kissebb állami nyugdíjak lesznek a jelenleginél)Nagyon dúrván vissza kellene vágni a jelenlegi állami nyugdíjkifizetéseket. Az, hogy
8,5 / (8,5 + 1.5 + 24) -ed része vagy éppen 10 / (10 + 24) -ed része megy a nyugdíjjellegű levonásaidnak a saját ellátásodra az kicsit túl sok a szolidaritásból. szvsz.J.
[ Szerkesztve ]
-
-
válasz viharhozo #841 üzenetére
Nevetséges.
Eddig kúrva sokba került a pénztártagoknak a magánnyugdíjpénztári számlavezetés (persze én ezzel eggyütt is jobban hiszek benne, mint a tisztán állami rendszerben)
Számoljunk csak:
2010 november-ig kb 30Mrd Ft vándorolt MNYP kasszákba, havonta ez egy 5%-os mőködési költséggel (befizetés arányában) havonta 1.5Mrd Ft-t jelent a kasszáknak, összessen. Brutálisan sok pénz egy kis portfoliómenedzselésért. Az én esetemben ez tuti jelent legalább 2000Ft havonta, 24000 Ft-t évente, melyet a befizetéseimből von el a pénztáram. Amit kapok érte, az annyi hogy vezetik a portfoliómat, a többi 100.000, ugyanolyan összetételő portfolióval eggyütt ill. évente küldenek egy levelet. Semmi Netbank, komolyabb call center stb, semmi. Egy bankszámlavezetés kerül vagy 200Ft-ba havonta, nem értem, hogy a nyugdíjszámlám miért lenne drágább.A nyugdíjkasszák egyszerűen sírnak, mert lényegesen kissebb szeletet tudnak ezután lecsípni, azonban gyanítom, hogy még így is nyereségesek leszek, vagyis az MNYP ügyfél jár jól. A média meg szokás szerint terjeszti a hisztériás féligazságait.
J.
-
Hol vagy?
Én az OTP-nél vagyok (OTP oldaláról):
Hogyan osztjuk fel a befizetett tagdíjakat?
Az OTP Magánnyugdíjpénztár három tartalék között osztja fel a befizetett tagdíjakat.Fedezeti tartalék: 95,5%
Működési tartalék: 4,4%
Likviditási tartalék: 0,1%
A fedezeti tartalék az egyéni számlákból áll, a pénztár ebből finanszírozza a tagjainkat nyújtott szolgáltatásokat.A működési tartalék a pénztár működési költségeit (például nyilvántartás, könyvelés, munkáltatói levelek és egyéni számlaértesítők költsége) fedezi.
A likviditási tartalék a pénztár fizetőképességének fenntartását és a befektetési kockázatok kiküszöbölését szolgálja.Tehát az 5% az nem állt messze a valóságtól az én esetemben sem (OTP 4,5%)
[ Szerkesztve ]
-
Már terveztem, hogy utánnanézek ennek a dolognak, és oda váltok, ahol ez a részlet is stimmel.
Itt egy link az OTP saját oldalán:
https://www.otpbank.hu/otppenztarak/hu/M01030101.htmlMég régebben (évekkel ezelőtt), amikor utánnanéztem, akkor 5%-ban volt maximalizálva a működési költség. Az OTP láthatóan jól kihasználja ezt a szabályozást...
J.
[ Szerkesztve ]
-
releváns.
Az ördög a részletekben rejlik, most éppen próbálom több-kevesebb sikerrel a számokat értelmezni.Mindenesetre egy mondat a linkelt PDF-ből:
A pénztári befizetések működési és likviditási alapokra levonható maximális összegét a jogszabály 2008-ban 5,5%-ban, 2009-től 4,5%-ban határozta meg.Köszi
J. -
Számomra úgy tűnik, hogy a linkelt PDF nem a befizetésekre, hanem a teljes felhalmozott pénztári vagyonra vetíti le a működési költségeket, ezért beszélünk teljessen eltérő számokról:
-A pdf szerint az OTP MNYP 2009-es díjterhelése 1,13%-volt, nyilván ez a teljes tőkére vonatkozik, tehát nem csupán a 2009-es OTP MNYP befizetésekre.Az egyes pénztárak fajlagos díjterhelésének könnyebb áttekintése érdekében iszámítottuk a 2009-ben működő összes aktív magán- és önkéntes nyugdíjpénztár egységnyi vagyonra jutó átlagos díjterhelését.
....
A fajlagos díjterhelés számítása során az éves beszámolóban szereplő tagdíjbefizetéseknek a fedezeti alapba nem kerülő részét, valamint a vagyonkezelői és letétkezelői díjakat vetítettük a pénztári vagyon záró piaci eszközértékére. Ez a megközelítés a fajlagos díjterhelés mértékét a pénztártagok szempontjából mutatja be.
...
Magyarul az OTP 2009-ben a felhalmozott vagyon 1,13%-t elműködte. Tekintve a hatalmas kezelt vagyont, azt, hogy 3 különféle portfoliójuk van, melybe minden tag besorolható, azt, hogy nem üzemeltetnek net-hozzáférést, drága call centert, ez komoly teljesítmény, ennyi pénzt elverni.
Továbbra is tartom az állításomat, hogy nagyon drágán üzemelnek a MNYP-k. (Persze ettől még van létjogosúltságuk)J.
-
-
Rive:
Ha a 0,2% a teljes felhalmozott összegre vonatkozik évente, ill a 0,9% pedig a befizetésekre, akkor a teljes működési díj lényegesen kissebb lessz már most, mint 1,12% (OTP példa) a jövőben pedig egyre inkább 0,2%-hoz közelítene (éves szinten), a határértéke pedig 0,2% lenne, ahogy haladunk az idő tengelyen.J.
-
válasz Flashcash #865 üzenetére
Csupán részben értek eggyet, mivel én az ilyen-olyan biztosításokat is túlzónak tartom:
-A pénz fele Magyar Államkötvényben van. Ezt kinél és hogyan akarod biztosítani? Szerintem felesleges, nem azért mert olyan jó a magyar kötvény, hanem mert ha CDS-el akarnák biztosítani, akkor az 3%-ba kerülne, évente. (most kb ennyin áll a magyar CDS emlékeim szerint) Aztán akinél biztosítottad magad, az is csődbe mehet...
-A pénz másik fele ilyen olyan részvényekben van. Itt egyszerűen nem engedném/komolyan korlátoznám (nem tudom mi a szabályozás) a határidős ügyletek semmilyen formáját sem, úgy legalább nem lehet nagyot bukni.Inkább arról van szó, hogy a PSZÁF gondoskodjon a rendszeres ellenőrzésekről, hogy a MNYP ne tudjon lelépni a kezelt pénzel.
J.
-
válasz Flashcash #870 üzenetére
Szvsz, Van ami ellen nem véd
Ha a magyar állampapírokat évi 3%-ba kerül biztosítani, olyan nyugati bankoknál, amelyek maguk is jó eséllyel csődbe mennek, ha netán 1000Mrd-kat kéne fizetni nonszensz.
A többi eszköz (részvény) biztosítása pedig a körültekintő szabályozás, jól összeállított portfolió kéne legyen, mely szabályozás kidolgozása a PSZÁF feladata
Az, hogy 1%-kat befizetnek biztosítás címén valahova az egy vicc. Ha egy pénztár lelépne a pénzel (ami csak a szabályozás hiányossága esetén történhet meg), netán eltözsdézi a pénzt (szintén) akkor komolyan gondolja valaki, hogy pénznyomtatáson ill más, gondos pénztárak lehúzásán kívül lenne más eszköz a károk megtérítésére?
J.
[ Szerkesztve ]
-
válasz Flashcash #872 üzenetére
Jól van, hanyagolom a témát, mert sehova sem vezet ezen a mellékvágányon vitatkozni,
nem tesz hozzá semmit a témához. Abban mindketten egyetértünk, hogy a jelenlegi rendszer drága, abban nem értünk eggyet, hogy mi lenne egy elfogadható költség a rendszer működtetéséhez. -
Nem, nálam nem lassú a PH.
Ha a kezelési költséget nem termelte ki a portfoliód /a válságtól eltekintve/, akkor eleve nagyon kevés pénz lehet rajta, valszeg jobban jársz a szolidaritási kasszával, ahol reménykedhetsz, hogy mások majd fizetnek helyetted a közösbe.
J.
[ Szerkesztve ]
-
-
válasz Boxer001 #901 üzenetére
Ez így is volt, megtörtént. A 2008-as teljesítmény tragikus volt, de a 2009-es egészen jó volt. 2008+2009 még mindíg negatív, de azt állítani, hogy huzamosabb időn keresztül negatív lenne a hozam minimum csúsztatás.
Kiragadtál 1-2-3 évet és abból próbálsz következtetni arra, hogy milyen sikeresen fognak működni a pénztárak 10-20-30 év távlatában.
J.
-
Lehet, hogy triviális a kérdés, de mostanában nem hallottam infót erről az "apróságról", ezért megkérdezem:
Ha /ahogyan tervezem/ MNYP-ben maradok, mi fog történni a 14 hónapnyi MNYP tagdíjelvonással??
J.
[ Szerkesztve ]
-
-
-
-
válasz mephi666 #1003 üzenetére
Teljessen elviszed a témát, ráadásul a mondanivalód kevéssé megalapozott.:
Az, hogy a "gyenge" forint miatt nem tud értékesíteni most karácsonykor a számtechboltos az csupán egy szezonális hatás, későbbre halasztja a háztartások egy része az ilyen jellegű kiadásait a magas árakat látva. Ennyi. Ha tartósan "gyenge" marad a forint akkor megbarátkoznak az új árakkal és ugyanannyi pénzt (forintot) költenek kütyükre mint eddig, max nem i5 540M hanem i5 520M lessz a notebookban, mert az import számítástechnikai eszközöknek sajnos nincsen magyar gyártmányú helyettesítőterméke.
A rengeteg import élelmíszerárúnak viszont van, a meggyengült forint miatt növekvő importárú árak a magyar helyettesítőtermékeket fogják előnyhöz juttatni. Nem olasz paradicsomot fogunk venni, hanem magyart.J.
[ Szerkesztve ]
-
Az alábbi számítás a következőket feltételezi:
-A 2700 Mrd Ft MNYP vagyon fele állampapírban van
-A havi 30Mrd Ft MNYP tagdíj fele állampapírba vándorol
-6% az állampapírok súlyozott átlaghozama1,
Eddig havi kb 30Mrd-Ft -t fizettek a munkavállalók MNYP-ba.2,
Mivel az állam úgy gondolja, hogy ez a havi 30Mrd őt illetné, ezért ott első körben 30Mrd Ft hiányként jelenik meg3,
A MNYP-k a törvényi szabályozásnak eleget téve a havi 30Mrd (-4.5%) Ft-ot befektetik, kb a feléből állampapírt vesznek, tehát havi Kb 15Mrd-al finanszírozzák az állam hiányát4,
Az állam hiánya havonta a MNYP-k miatt (csak abban az esetben, ha elfogadjuk, hogy az MNYP befizetések az államot illetnék. (én nem fogadom el)) havonta kb 30Mrd-15Mrd = 15Mrd. Évente 12*15= 180Mrd mindez kamatok nélkül5,
Az államnak kamatot kell fizetnie a MNYP-i fortfoliók kötvényállománya után. Évente 30Mrd*12 /2 = 180Mrd-Ft al gyarapítják az államkötvényállományukat a MNYP-k, ez után 6%-al számolva 10,8Mrd Ft kamatot kell fizetni évente az államnak, amit természetesen ismételt eladósodással teremtenek elő.6,
Kb 2700Mrd van MNYP kasszákban jelenleg, ha ennek fele van államkötvényben, akkor az 1350Mrd Ft. Ez után szintén 6%-al számolva 81Mrd Ft kamatot kell fizetnie az államnak évente. (ez az MNYP hozamának egyik komponense)7,
Tehát az állam teljes hiánya az MNYP-k "miatt" évente:
180Mrd (ez az a rész amiből nem államkötvényt vesz az MNYP) + 81Mrd (Az 1350Mrd os kötvényállomány kamata) = 261Mrd Ft, mely a friss adóság kamatai miatt évi 10,8Mrd-al nő. -
Ez nyugodtan írhattad volna on-topic, nagyon kényes dolog, mely szvsz az MNYP-k achilles sarka, mert:
1,
Állami szabályozás alá esik, hogy a protfoliók mekkora része _kell _ állampapírban legyen, ezáltal az MNYP-ket az alacsony hozamú, hosszú lejáratú állampapírokba kényszerítik.2,
A garantált (és hatalmas) állampapírkereslet lenyomja a hozamokat (főleg a hosszú lejáraton)3,
Az állam kockázata minimális, hiszen garantált a kereslet a bóvlikötvényeire, melyek a saját devizájában denomináltak. Tehát egy lassú inflációval viszonylag könnyedén kibújhat a tényleges fizetés/kamatoskamat-fizetés kötelezettsége alól.4,
Te futod az államcsőd kockázatát, hiszen egy államcsőd a portfoliód állampapír-részét teljessen lenullázná (ez a kockázat 40 év távlatában szvsz 100%)Tehát:
Ha én maradok a MNYP-ban, akkor dönteni akarok abban is, hogy mekkora rész legyen magyar állampapírokban a portfoliómból. (hosszú távon minnél kevesebb). Félek erre nem lessz lehetőség[ Szerkesztve ]
-
Hát ja, teljessen mindegy mennyi bevétele van az államnak annál mindig többet ver el.
(ez az egyik alaptörvény amit minden társasági beszélgetésen hangsúlyozok )
Tehát, ha az utóbbi években nagyobb lett volna a bevétel, akkor is megtalálták volna a módját hogyan verjék el a pénzt.Amit írtam az pedig az állam szemszögéből nézve igaz, mert ők úgy érzik, az MNYP befizetések is jogosan az államot illetnék, a számítás pedig azt világítja meg, hogy az állam mint gondol, mennyi bevételtől esik a MNYP-k léte által el.
A MNYP-k illetve a MNYP tagok pedig úgy gondolják, hogy ez egyéni (magán) pénz, az államnak semmi köze hozzá, és különben is, évi kb 180Mrd értékben "támogatják" az állami herdálást államkötvényvásárlás formájában.
És valóban...
Arról beszélünk, hogy az eddigi bruttó bér utáni 24%+1,5% befizetés + egyéb adók átcsoportosítása (SzJA + ÁFA) nem fedezi a nyugdíjkiadást , feltétlenül kell már az a 8%-is. Hát menjenek a fenébe. Ideje lenne a kiadási oldalhoz is hozzányúlni, szvsz.J
[ Szerkesztve ]
-
-
válasz lajafix #1036 üzenetére
"Évi 360 milliárd az új befizetés, ebből max a feléért vesznek állampapírt + van a lejáró állampapírok megújítása."
1,
Igen, én is pontossan ezekkel az adatokkal számoltam, a befizetések kb fele megy állampapírba.2,
Én úgy tudom, hogy ha állampapírról van szó, akkor hosszú távút vettek/vesznek leginkább az MNYP-k.3,
3-4%-os CDS ár megenné a reálhozamot..."'A garantált (és hatalmas) állampapírkereslet lenyomja a hozamokat (főleg a hosszú lejáraton)'
Mecsoda? a hozamszintre nincs állami előírás."Nincs, de a biztos vevő jelenléte mindig lefele nyomja az árakat. Az MNYP-nek havi 30Mrd-ot eszközökre kell költenie, melynek egy bizonyos hányada az állami szabályozás miatt állampapír kell legyen.
[ Szerkesztve ]
-
válasz viharhozo #1043 üzenetére
Az állam kibocsát valamennyi kötvényt, a magánnyugdíjpénztáraknak pedig törvényi szabályozás miatt elég sokat meg kell venniük ezekből, ergó az MNYP egy fix és biztos vevő, mely lefele hajtja a hozamot.
Ha az MNYP-k a teljes havi 30Mrd-ból bel- és külföldi részvényt, vállalati kötvényt vennének, akkor magasabbak lennének az állampapírhozamok.
Abban igazad van, hogyha az a havi 30Mrd egyből az államhoz kerülne és az állam ezt a bevételt nem költené egyből el és emiatt kevesebb kötvényt kéne kibocsátson, akkor alacsonybbak lennének a hozamok.
J.
-
-
Az állam 2009-ben kapott utánnad:
1078596 Ft-ot a munkáltatód 24 %-os TB járulékából
67416 Ft-ot a the TB járulékodból
1076424 Ft személyi jövedelemadót
+ez az amaz több százezer Ft értékben amit nem sorolok fel (EÜ járulék stb)De ez NEM ELÉG nekik, most még kéne az a szaros 359.532 Ft is. (MNYP tagdíj 2009-re)
J,
[ Szerkesztve ]
-
-
válasz fordfairlane #1061 üzenetére
Én itt arról beszélek, hogy már van MNYP rendszer és ha az MNYP-nak nem írnák elő, hogy mennyit _kell_ állampapírba fektetni (stabilitási vagy milyen portfolió) akkor eleve magasabb lenne az állampapírhozam.
Ha a kutya nem szart volna elkaphatta volna a nyulat, abban a képzeletbeli helyzetben ahol nem hoznak létre MNYP-ket és a befolyó magasabb járulékbevételek (30Mrd/hó) terhére nem jutna eszébe eladósodni az államnak, akkor biztossan alacsonybb lenne a hozam.
J.
-
-
Off topic írom, mert nem akarom elvinni a témát.
Totálisan rosszul számoltad a hozamot. Ha kamatoskamatot számolsz, akkor a legapróbb tévedés nagyon elviszi az eredményt.
Ha H a Te MNYP portfoliód 12éves teljesítményéből számított éves átlagos hozam, akkor a következő összefüggés áll fenn:
t(i) = i.-ik tőkebefizetés időpontja évben
T(i) = i.-ik tőkebefizetés mértéke (Tagdíj 94,5 - 95,5%-a megy a számládra, a többit költség)
t(most) = jelen időpont évben
P = portfoliód jelenlegi értékeP = SUM( T(i) x (1+H/100)^(t(most)-t(i))
A t(most)-t(i) az természetesen tört éveben van, nem egészre kerekítve.
Magyarul: Az összes tőkebefizetésedre külön, külön kell kamatoskamatot számolnod, majd az egészet összesítened hiszen mindegyik befizetés különböző időt kamatozott. Az a havi tagdíjad amit 12 éve fizettél be már 12 éve kamatoskamatozik, tehát azt (1+H/100)^12-vel kell szoroznod. Ami a 3hónapja van bennt, az három hónapja kamatozik, azt (1+H/100)^(3/12) -vel fogod szorozni.
[ Szerkesztve ]
-
-
Nagyon jó gondolatmenet, osztom is, csak pár dolog kimaradt.
1,
Eddig sem 24%-t fizettél az államiba, hanem:24% + 1,5% + ÁFA/SzJA átcsoportosítások, tehát többet.
2,
Picit félek, hogy esetleg a 24%-t elkezdik növelni (Nyugdíjadó), a tervezett 10%-t pedig csökkenteni... Na az lenne a kibaszás és gyanítom, hogy ehhez 2/3 sem kell.3,
Az államcsőd 8x4 év távlatában egy komoly kockázat (szerintem 100%), ha van egy portfoliód, aminek a fele állampapírban van, akkor az könnyen bukta lehet.J.
[ Szerkesztve ]
-
"Az alternativ 'befektetés' ráadásul ez esetben ugye totál bukó."
Pont hogy nem. Attól eltekintve, hogy az utcán az emberek botokkal fogják egymást kergetni és egy darabig semmit sem ér a fizetőeszköz, az állami nyugdíjra az államcsőd nem jelent különösebb csapást, sőtt, hosszú távon szerintem jót is tenne neki:
Arra adtak igérvényt hogy az jövőbeli dolgozók járulékaiből fizetnek majd téged és nem arra, hogy X-Y-Z forint tőkét ilyen olyan amolyan hozammal kifizetnek. Ez az igérvény akkor is ér valamit /hogy mennyit az más kérdés/ ha mondjuk a forintot lenullázzák és bevezetik helyette a kiskrajcárt.Az állami nyugdíjkassza csak egy újraelosztó kassza, nem halmozódik fel benne eszköz jellegű megtakarítás /államkötvény/ amit egy infláció megsemmisítene.
J.
-
-
Az államcsőddel nem tudok mit kezdeni, ha bekövetkezik és elszabadul az infláció, mindegy miben van a pénzed, milyen hozamokkal, hiszen lehet hogy egy kg kenyér mondjuk 300 e ft-ba fog kerülni és akkor a felhalmozott pénz, zsíros hozamokkal elég lesz mondjuk 8 hónapra....
Ez így nem igaz, külföldi részvények, de még az ésszel összeválogatott magyar részvények is jó védelmet nyújtanak _szvsz_ a magyar állam fizetésképtelensége ellen (addig amíg nem államosítják őket) legalábbis jobbat mint egy állampapír. Ezért tartom hülyeségnek, hogy hosszú távon ennyi állampapír van a MNYP portfoliókban.
Az állami nyomda meg kifelyezetten profitálna egy államcsőd esetén, ha minden héten új címletet kellene nyomtatni
J
-
válasz Integra #1120 üzenetére
Kövezzetek meg, de ezért motoszkál bennem az a gondolat, hogy nem olyan borús a helyzet mintha mindenkit egységesen átpakolnának államiba:
1,
Nem kényszer átmenni az állami nyugdíjba, mondhatom azt, hogy maradok MNYP tag2,
Ez után a húzás után sokkal kevesebb jogalapja lessz a mindenkori államnak hozzányúlni a maradék MNYP pénzhez mintha menne tovább az eddig megszokott formában a játék.3,
Biztossan lessz még lehetőség a jelenleg tervezett szabályok ésszerűsítésére (kevesebb nyugdíjadó tőbb MNYP tagdíj, stb)J.
-
válasz Integra #1126 üzenetére
Az a 24% amúgy is elveszett. Vagy azért mert nem élek 70 éves koromig (majdani nyugdíjkorhatár saccra), vagy azért mert 1-2 évet töltök csak nyugdíjban, vagy ha többet benne is leszek, alig kapok vissza valamit az államtól.
Nem vagyok állami erőszakszervezet tagja, nem mehetek el 40 éves korom előtt nyugdíjba 100%-os helyettesítési aránnyal, helyette rendessen be vagyok jelentve és még adót sem tudok csalni ezért nem látom miért lenne nekem jó az államiban maradni.
J.
-
A MNYP befizetéseket 2011 végéig a jelen macerától függetlenül a költségvetés kapja. 'Kompenzáciióként' minden befizető (átlép vagy sem) kap 2011-ig állami nyugdíjjogosultságot
Rive, tudsz ehhez linkelni valamit? Én pont azért maradnék MNYP-ben mert úgy gondolom, hogy többet ér az a 10% befizetés befektetés formájában mint a 34% befizetés állami igérvény formájában. Ehhez képest kapnék +1 év állami igérvényt, lenne 5,5 helyett 6,5 év szolgálati időm na puff. Ezzel kitörölhetem a valagamat.
J.
-
Vérlázító:
A szemkilövő vágó lászló 38 évesen nyugíjas, 280E a havi (nettó) nyugdíja,
naja nem sajnálom tőle, megdolgozott érte.
Link[ Szerkesztve ]
-
-
ehh találtam valami régi anyagot az MKB oldalán.
Ha ez tányleg így van, akkor szét*asz az ideg. Én MNYP tag akarok maradni, ez pedig azt jelenti, hogy szeretném ha a MNYP-amhoz kerülne a bruttó bérem 10%-a az állam helyett. Ez után minden kormány majd időszakosan kitalálja, hogy 1-2-3 évre elvonja a befizetéseket és ad valami hasznavehetetlen igérvényt arra az 1-2-3 évre? Mégis mit érek azzal, hogy a szolgálati időm 5,5 helyett 6,5 év lessz, én a százezer forintokat akarom a számlámon látni a jövendő 2011-es befizetéseim után.
J.
[ Szerkesztve ]
-
Új hozzászólás Aktív témák
- Gördeszka topic
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Xbox Series X|S
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- BestBuy ruhás topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- 3D nyomtatás
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- További aktív témák...