- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Mobil flották
- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Android szakmai topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Samsung Galaxy S21 és S21+ - húszra akartak lapot húzni
- Samsung Galaxy S10e - esszenciális
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
- Milyen okostelefont vegyek?
Hirdetés
-
Hivatalos képen a Samsung hajlíthatók
ma Csak épp nem hivatalos forrásból érkeztek. Merre vagy, Z Fold Ultra?
-
Computex 2024: a jövőt vázolta fel az NVIDIA
ph A korábban bemutatott fejlesztések mellett a 2025-ös és 2026-os tervek kerültek elő.
-
PC-s demót kap a The Alters
gp A teljes kiadás már konzolokon is elérhető lesz majd, a próbaverziót azonban csak Steamen és Microsoft Store-ban érjük majd el.
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
_Petya_
#1807
üzenetére
A kék led üzemeltetése nagyon necces: nem biztos, hogy teljesen kinyit 3V-ról, még ellenállás nélkül sem, úgy pedig kockázatos működtetni. Ha a normál üzemi áramát csak 3V feletti nyitófeszültség mellett éri el, akkor alig (vagy egyáltalán nem?) fog világítani. A piros biztosan menni fog, de annál is csak 1db. köthető sorba egy ellenállással. A soros R értéke: R= (3V-Uf)/ If, ahol az Uf 2V környezetében, If pedig 20mA körül alakul (ill. legfeljebb annyi lehet, amennyit megengednek az adott led-re). 50..75Ω körüli R-rel biztosan nem lesz túlterhelve a led, de ha a dióda több áramot bír 20mA-nél, akkor nem is fog teljes fénnyel világítani -> kisebb R kell.
-
And
veterán
válasz
_Petya_
#1812
üzenetére
Ezzel sikerült is ledenként kb. 4mA-es áramot áthajtanod, így persze, hogy halványak. Az 1 db. közös ellenálláshoz: de sokszor leírtuk már, hogy ledeket nem kötünk párhuzamosan
. (Az csak a véletlen műve, hogy 270Ω -os közös ellenállással a ledeken átfolyó áram összege sem lesz nagyobb, mint 4...5mA, ezért a ledek biztosan nem fognak károsodni. De ugyanezt eljátszani 80mA-es közös árammal, azt gondolván, hogy majd az egyes, párhuzamosan kötött ledeken szépen eloszlik 20-20mA -re, nem túl szerencsés ötlet.) Sajnos 3V-os tápnál kénytelen vagy minden piros led elé külön R-t tenni, értékük az #1808-ban. Ahányszor nagyobb R-t teszel sorba a ledekkel az ott javasolt értéknél, az áram - és ezzel a fényerő - megközelítőleg annyiszor kisebb lesz, mint a javasolt 20mA. -
And
veterán
''A fogyasztás visszaszorítása csak úgy lehetséges, hogy átverik a szemedet - villogtatják a LED-et.''
Csak érdekességképp: a nyugdíjba vonult Nokia 6210-esem aktivált Netmonitor-menüje szerint kikapcsolt háttérfénnyel, készenlétben mindössze 5mA-es volt az áramfelvétel az akkuról. Ha a ledek bekapcsoltak, a fogyasztás 105mA-re (!) ugrott. Lehet, hogy villogtatták a ledeket (ha valóban DC-konverterről ment a táplálásuk, akkor is biztos vibráltak néhányszáz kHz-cel), de ez mindenképp szép fogyasztás annak a pár darab diódának a táplálásához. -
And
veterán
Nincs is szó ''spéci'' kék v. fehér ledekről. Inkább arról, hogy az a 2.22V - mint a teló rajzáról, és egy másik, Winner_hun -nak a témában indított topikjából
kiderül - a többi, párhuzamosan kötött és a méréskor még ki nem forrasztott zöld led nyitófeszültsége volt. Amint az összeset kicserélte, mintjárt tudtak világítani a kék / fehér ledek is.. -
And
veterán
Hi! Az oldalon, amit linkeltél, pont nem galvanikus csatolást említenek, bár ez részletkérdés. Egy PMR-nél azért válhat be ez a fajta kicsatolás, mert ezeken a rádiókon a hullámhossz miatt eleve tekercselt antenna van a készülékekbe építve, így az RF-energia egy külső tekerccsel viszonylag kis veszteséggel elhozható (a két tekercs jó csatolásba kerül, szinte transzformátort alkot). Egy BT-eszközön viszont - a WLAN-os kütyükből kiindulva - vagy az áramköri panelen kialakított hurokantenna, vagy (kihajtható antennás BT-illesztő létezik?) kis dipólantenna lehet. Ilyen antennákról viszont nehezen tudsz induktívan jelet kicsatolni, vagyis valszeg. sokkal rosszabb hatásfokkal, mint egy PMR esetén. Úgyhogy szvsz. az a többlet, amit egy egyszerűbb irányított antennával nyernél, elvész az induktív kicsatolás veszteségén. Itt nincs ''tartalék'' sem, mint egy PMR-nél, hiszen egy BT-modul kimenő teljesítménye csak a töredéke egy PMR-adóvevő teljesítményének.
[Szerkesztve] -
#1936
And
veterán
Winner_hun
#1935
And
veterán
válasz
Winner_hun
#1935
üzenetére
Mégis mit szeretnél erről táplálni? Valahol mintha már említetted volna, de hogy hol.. Ez valami autós stabilizátor lenne pl. cd-drájvhoz? Na, először is a 12V-os ágba tett 7812 tűnik furcsának: ennek a bemenetére ugyanis jó 2,5..3 V-tal (ez terhelésfüggő) nagyobb feszültséget kell adni ahhoz, hogy a névleges kimeneti fesz-t stabilan tudja tartani. Ha egy jól feltöltött, 14V feletti akku táplálja a stabokat, akkor megfelel, ez alatt viszont nem lesz stabil 12V a 7812 kimenetén. A 78xx-ek bekötése egyébként szemből, balról-jobbra: bemenet (A), közös (B, ez egyben a hűtőfelülettel is össze van kötve), kimenet (C, mellesleg az adatlapjuk ezrével fellelhető a neten). Én inkább valami alacsonyabb feszültségesésű - low drop - típust használnék a 7812 helyett (pl. LM2940CT-12 -es típust, 12V/1A-es, max. 0,5V dropout-feszültséggel, tokozása és bekötése ua., mint a ''sima'' 7812 típusé). A 7805 +5V-os stabkockák bemenetével soros ellenállások értéke nem kritikus: szerepük valszeg csak annyi, hogy a soros stabilizálás elve miatt bekövetkező disszipáció (melegedés) nagy részét elvigyék. Ha tényleg a névleges maximummal, 1..1,5A-rel terhelnéd az 5V-os ágat, akkor az 5W-os ellenállás túlterhelődhet (de még az eredetileg javasolt 10W-os is kurvára melegedne). A biztosítékok a túláramvédelmen felül itt még a bemenetre adott fordított polaritású feszültség ellen is védenek, a dióda ugyanis a fordított bemenőfesz-re szépen kinyit, és effektíve rövidre zárja a bemenetet. Mivel az 1N54xx sorozat 3A folyamatos nyitóáramot visel el, a 75xx stabkockák meg egyenként 1..1,5A-t tudnak leadni, a biztosíték(ok) értéke a kívánt terheléstől függően max. 2A legyen.
Mod: meg persze azt a keresztezést sem ártana hanyagolni, amely az ellenállás-GND ''csomópontban'' van, és ebben a formában totál rövidrezárja a bemenetet..
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
Batman2
#1957
üzenetére
Mostmár tényleg kíváncsi volnék, hogy mit produkál egy olyan ''gyári'' tekerccsel, amit a doksi ajánlott. Múltkor már linkeltem az egyik gyártmányt, ez egy másik, amit a DC-konvertered adatlapján említenek: [link]. Ebben a Renco RL-1283 sorozat tagjai is benne vannak. A doksi szerint az induktivitások értékét 1kHz-en garantálják, és semmilyen frekvenciafüggést nem adnak meg (bár az LM2678 adatlapja szerint ezek jók, tehát 260kHz környékén sem lehet nagy változás). Mindenesetre itt is érdemes figyelni a fizikai méreteket: 23mm hossz, 11.5mm átmérő a peremeknél. Az RL-1283-10 (10µH-s) tekercs DC-ellenállás értéke max. 17mΩ, a szaturációs v. telítődési árama pedig 8.7A (a javasolt maximum 4A). Ahogy elnézem, ez se nem toroid, se nem fazékmagra készült, valszeg légrés sincs a magjában (amit én csak fazék- v. lemezelt vasmag esetén tudok elképzelni, de az is lehet, hogy ezügyben túl gyenge a képzelőerőm
).
''Az nem lehet, hogy amit írtam korábban, hogy az egyik boltban azt mondták, hogy kétfajta ferritmag van, az egyik folytótekercsnek jó, a másik pedig trafónak, kapcs üzemű tápegységbe, hogy aszerint különböztetik meg így, hogy milyen frekvenciánnál, az azon a frekvencián szokásos alkalmazásoknak megfelelő tekercset ideális rá elkészíteni?''
Ilyen alapon nem csak két-, hanem jóval többféle felosztás is lehetne. Pl. az RF-felhasználásra alkalmas ferrit v. porvasmagok az alkalmazható frekvenciasáv szerint már évtizedekkel ezelőtt is színjelölést kaptak (legalábbis nálunk), abból pedig jó sokféle volt. A fojtótekercs értelmezés is elég egyéni, ahogy a linkeket elnézem. Van, ahol egy ilyen sima step-down konverter energiatárolóját, vagy egy egyszerű - akár légmagos - RF-szűrőtekercset is fojtónak hívnak, néhol meg azt a vasmagos tekercset nevezik így, amelyik nemlineáris, azaz az induktivitás a mag telítődése miatt nagy áramoknál lecsökken (csakhogy ez meg szerintem minden vasmagos tekercsre igaz, ha éppen szanaszét gerjesztjük).
A légrésről sajnos én sem tudok többet mondani a LukE-féle idézetnél. Ha jól emlékszem, az eredeti hozzászólás az egyik elektrós levlistáról származik, és ott - egyébként gyakorlott emberek is - rengeteget szívtak ezzel a témával (ami Téget valszeg. nem vigasztal..). -
And
veterán
válasz
Batman2
#1970
üzenetére
''Van egy fazékmagom, aminek az egyik oldalára Al: 250 van írva, a másik felére pedig Al: 1200. Jó mi ! A márkajelzés legalább mindkét oldalon egyforma: HAGY
Nem hiszem hogy a két fél teénylegesen különböző lenne.''
Pedig szerintem biztos lehetsz benne, hogy a két fél egy régebbi csere eredménye. Ezekből a magyar gyártmányú fazékmagokból sokféle méretűt és AL-értékűt (azonos méretben is) készítettek. A 250-es AL-érték egész jó (lett volna), 6.5 menettel jó közelítéssel megkaphatod a kívánt 10µH -t. Az sem baj, ha kicsiven többre jön ki az induktivitás, a kimeneti hullámosság azzal ugyanis tovább csökken. Így viszont ''öszvér'' magot kaptál, de szerencsére bejött..
Engem a konkrét terhelhetőségnél jobban izgat az, hogy a mostani konfigurációban mekkora a kapcsolás hatásfoka. Az adatlap szerint 3,3V-os kimenetnél ennek - terhelőáramtól függően - illene 85..80% -os értékűnek lennie. -
And
veterán
válasz
_Petya_
#1980
üzenetére
(Ha a vezérlést már úgyis kontrollerre bízod, akkor mi a ráknak tennél bele ''ósdi'' ICL7107-et? Miért nem inkább valami egyszerű alfanumerikus modult, amely csak 6 db. I/O-portot igényel a kontroller részéről? 10 - vagy több - bites ADC-t meg már egy olcsó uC is tartalmaz.)
-
And
veterán
válasz
gabor128
#2018
üzenetére
A hőálló fólia nekem nem nagyon jött be a valóban szakadozott rajzolat miatt. Pausszal szép rajzolatot tudtam csinálni, viszont az ideális levilágítási idő azzal irdatlan hosszú lett, pedig 80W-os HgLI-lámpát használok. Van Transparent nevű (a sima géppapírt valamennyire áttetszővé varázsoló) spray is otthon, de azzal még nem próbálkoztam élesben. Szemre a pausz kissé több fényt enged át, mint a Transparent-tel kezelt vékony géppapír, ráadásul az utóbbi anyag hatása nem tart örökké, a papír másnapra olyan lesz, mint volt. Van ezzel valakinek tapasztalata?
(Régebben vettem olyan spec. fóliát, amelyet tintasugaras nyomtatóval lehet használni. Sosem próbáltam ki, pedig egy vagyonba került..) -
And
veterán
válasz
eziskamu
#2036
üzenetére
Itt egy adó: [link], meg a hozzátartozó vevő: [link]. Ez természetesen csak egy példa, biztos jó sok integrált infra adó és vevő chip létezik. De sztereó hangátvitelnél azért olyan túlságosan egyszerű áramkörre ne is gondolj, mert azok minimum vivőfrekvenciás működésűek. (Az IC-párok beszerezhetősége ill. ára meg egy másik dolog. Lehet, hogy egy olcsó, kész infrás fejhallgatóval jobban jársz, ha nem szeretnél sokat bűvészkedni.)
-
And
veterán
válasz
Batman2
#2062
üzenetére
''Ha arra gondolsz, hogy a LEDek soros kötésben nem egyforma terhelést kapnak, mivel az ellenállásuk sem teljesen egyforma [..]''
Szerintem volt már erről szó: a ledeknek nincs állandó ellenállásuk. Ez pont azért van, mert a nyitófeszültségük közelében meglehetősen meredek áramváltozás figyelhető meg rajtuk. Példa: (nem konkrét) kék led, 3.5V-on 4mA, 3.8V-on 20mA nyitóáram folyik rajta. Első esetben a helyettesítő DC-ellenállás 875 Ohm, a másodikban már csak 190. Ez a változás pedig teljesen természetes dolog nyitóirányban minden diódára, nem csak a ledekre.
''akkor az ellen az lehet a megoldás, hogy a fő, előtét ellenálláson kívül, még kisebb (10-ed, 20-ad akkora) ellenállásokat is beteszünk az egyes LEDek közé.''
Ezeknek a plusz kisértékű ellenállásoknak szerintem semmi haszna sem volna. A kapcsolás mindenképpen soros marad, vagyis mindenképp ugyanakkora áramerősség folyik az egész körben. A ledeken eső nyitófeszültség természetesen ettől még szórhat, nem lesz teljesen egyforma, de az áram igen! A ledek fényereje meg gyakorlatilag egyenesen arányos a nyitóáramukkal, ezért hiába lesz minden sorbakötött példány nyitófeszültsége más és más, a fényerejük egyforma lesz (ezért lehet sorbakötni akármilyen színű és típusú ledeket: ha a közös áram nem haladja meg egyiknek sem a maximumát, nem lesz gond, mindegyik szépen világítani fog). A feszültségeloszláson meg a sok kis ellenállás sem javítana semmit: az áramkör szempontjából azok külön-külön nem számítanak (''elosztott paraméterű'' ellenállást kapnál), csak az összegük.
''Mondjuk egy adott feszültségre beállított feszültségstabilizátor IC-ról, vagy stabil tápegységről lehet közvetlenül is hajtani (pl. LM317 lin. fesz. reg. IC)''
Ezt meg azért nem érdemes elkövetni, mert hiába lesz stabil a ledek tápfeszültsége, a nyitóáram nem csak attól függ, hanem pl. a hőmérséklettől is. (Ráadásul a hőmérséklet növekedésével az adott áramhoz tartozó nyitófesz. csökken, tehát ha azt stabilan tartod, az áram szépen növekedni fog a hőmérséklet emelkedésével. Márpedig a led üzem közben melegszik..) -
And
veterán
válasz
Batman2
#2072
üzenetére
..Nem is állítottam.
Nyáktéma, hétvégi termés: [link].
Ez a C*nrad-os fotolakkal kezelt nyák elsőre bevált (eredetileg kétoldalas, üvegszálas, 60x100 mm-es, <400 local creditért). Ez azért meglepő, mert egyébként sokat szoktam küzdeni a P20-as lakk felvitelével és kiszárításával, meg a levilágítással. -
#2084
And
veterán
kovacstibor79
#2080
And
veterán
válasz
kovacstibor79
#2080
üzenetére
Ja, saját terv (tervezés volt vagy két hétvége, az elkészítés meg egy óra..). Egy csomó cucc helye kötött volt a panelen, ezért van az, hogy a felületre pakolt alkatrészek nagy része 0Ω.
#2082: igen
, erről beszéltem. Pedig a panel kétoldalas volt, de akkor meg köthettem volna át. Csináltam már olyat is, pl. a Propic2-égető paneljét, de az sem tűnt sokkal jobb módszernek, ráadásul akadt egy kis elcsúszás a két réteg között..
Mod: igen, kémiai ónozó, az a Wolf's TN-akárhányas, de nem egy csúcs. A forrasztást megkönnyíti, de csak nagyon vékony rétegben kerül fel az ón, akár a krokodilcsipesz foga is le tudja kaparni, ha erősebben teszed oda. Ráadásul idővel kissé elszíneződik, csúnya lesz. Lehet, hogy a sima denszeszben oldott gyantával jobban jártam volna.
[Szerkesztve] -
And
veterán
(radioamator vagy/voltal?)
Csak voltam, mert már évek óta nem tartanak amatőr találkozókon kihelyezett vizsgákat, az A-s fokozatú (kezdő) engedélyt meg anno nem akarták meghosszabbítani, tovább kellett volna lépni. Errefelé amúgy sem volt az a nagy pezsgés. Úgyhogy maradt a cb-s fónia (meg néha packet, az URH-val ellentétben ott jó távoli dx-eket is be lehetett gyűjteni), manapság meg inkább csak pmr meg wlan.
#2087: Én is épp azzal küzdöttem a minap, az előbbi pcb-n is van egy 3 opamp-os chopperes (ICL7650) kivitel. A jó öreg MicroSim Schematics eval-verziójával szimuláltam alap 741-esekkel, de - úgy néz ki - bevált. Ez a próbaverzió meg csomópontok száma alapján korlátoz, úgyhogy körítéstől függően 4-5 db. műv.erősítőnél többet nem enged, de annyi elég volt, csak mindig más részletet kellett összerakni.. -
And
veterán
válasz
Batman2
#2098
üzenetére
Régebben, különösen az smd-technika előtti korszakban volt nagy divat ez a gyantás oldattal való kezelés. Nem az egész nyákot tettük be az anyagba, csak a fóliaoldalra vittük fel ecsettel az oldatot. Jól forrasztható lett a réz, és a megszáradt vékony gyantaréteg valamennyire védett az oxidációtól és a szennyeződésektől is. Mechanikailag viszont nyilvánvalóan nem volt túl stabil a bevonat. Manapság inkább az ónozás (kémiailag v. melegen) a menő. Írtam korábban, hogy egy ismerős sima felmelegített réztömbbel + forrasztóónnal csinálta: az is jó lett, nem bántotta a vékony vezetősávokat sem, de megfelelő szerszám - és gondolom gyakorlat is - kell hozzá. Létezik forrasztólakk is, pl. az SK10 (Kontakt Chemie gyártmány), vagy a magyar TN180. (Ezt most találtam: [link], a levilágításos technikát jól leírja, és a magyar fényérzékeny lakkról is hasonló a véleményünk, bár mostanában nem is annyira látok olyat a boltokban).
-
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2103
üzenetére
Akárhogy számolom, ha egyszerre 500 kliens lekérdezését szeretnéd, a kellő sávszélességigény túl nagyra adódik egy szimpla infrás v. rádiós adatátvitel lehetőségeihez képest. Mivel a gyakorlatban csak valamilyen sorrend szerinti (szinkronizált), a játékosokat egymás után lekérdező, kétirányú adatforgalomra építhetsz, a teljes adatgyűjtési idő - ésszerű anyagi / technikai kereteken belül - túl hosszú lenne. Többcsatornás kommunikációval esetleg ez az idő rövidülhet (itt főleg a rádiós átvitelre gondolok), de nagyságrendi javulásra nem lehet számítani. Ha a vétel helyén nincs szükség valósidejű adatfeldolgozásra, ez nem jelent akkora gondot, de az írásod alapján úgy tűnik, Nálad nem ez a helyzet.
-
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2105
üzenetére
''Párhuzamos is lehet!''
Biztos vagy ebben?
Pl. Infrán? Az a véges sugárzási szög meg a helyzetérzékenység (mozgó kliensek(?) ) miatt közel lehetetlen.
Vagy rádión? Az meg - egyszerű módszerekkel - 500 különféle adási/vételi frekvenciát jelentene, ami szintén nonszensz kategória. Az ilyen célra kapható modulok maximum néhány csatornát tudnak egy-egy nálunk engedélyezett sávon (pl. 433 v. 868MHz-en), azokat sem egyidőben.
Mod. #2106-ra:
''Gyakorlatilag egy parkoloban van 500 autó és megnyomom a kulcstartón a gombot, ha minden igaz csak egy autó nyillik ki.''
Jó esetben igen
, de ennek az az oka, hogy minden vevő más-más kódra érzékeny, ráadásul ezek a kódok minden egyes sikeres nyitás után szépen megváltoznak..
''Bár azt nem tudom mivan, ha az összes tulajdonos egyszerre nyomja meg a gombot mi történi?''
Akkor az van, hogy ha pl. azonos adófrekvencián működnek (ami nem biztos, de jó esély van rá, mivel nincs olyan sok erre a célra használható frekvencia), akkor egyik vevő se vesz semmit az interferenciás katyvaszból, oszt' vagy előjön az ''amelyik kutya erősebb'' elv, vagy jól nem történik semmi (hasonlóan bármilyen rádiós zavaráshoz).
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2108
üzenetére
Elméletben én is sokmindent el tudok képzelni, még olyan dolgokat is, amelyeknek a megvalósítása csupán gyakorlati akadályokba ütközik (hidrogénmeghajtású autót mindenkinek!
). De inkább maradjunk a földön. Az infrakamerás az egyik lehető legbonyolultabb megoldás volna, és még csak meg sem felelne a célnak: egy közel pontszerű fényforrás túl sok információt nem tudna átvinni egy képbontással működő eszköz felé.. -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2110
üzenetére
A szerintem legegyszerűbb megoldás, ha egy v. több központi adatgyűjtő egység egyenként - pl. valamilyen fix hardveres cím v. sorszám szerint - megszólítja és lekérdezi az állomásokat. Egy olcsó, néhányezer HUF-ért kapható félduplex adatátviteli adóvevő modul nagyjából a következő paramétereket tudja (példa): adatsebesség: 19.2 kbps, adás/vétel átváltás: oda és vissza is néhány (pl:4..5) ms. Ha minden állomásnak csak 2 byte-nyi adatot kell visszaküldenie a ''központ'' felé, akkor az egy állomásra jutó kommunikációs idő nagyságrendileg és hibamentes átvitelt feltételezve is minimum 15..20ms -ra adódik. Ezzel egy teljes kör (amely az összes kliens megszólításához és lekérdezéséhez kell): 7,5..10 másodperc hosszúra adódik. Ekkora reakcióidő már nehezen nevezhető valósidejűnek, és ekkor továbbra is arra számítunk, hogy nincs hiba a ''keretben'', minden kliens rendben veszi a megszólítást, rendben válaszol, stb. Ha ezt jól megbonyolítanánk, és mondjuk 4 RF-csatornát használnánk párhuzamosan a kommunikációra, még mindig minimum több másodpercnyi keretidőnél tartunk.
Ha a megvalósítás gyakorlati oldalát nézzük, ennyi klienssel még a legolcsóbb eszközökkel számolva is sokmilliós költségekről van szó, és ez még csak a kommunikációhoz kell. De ez most csak szigorúan elmélet..
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2114
üzenetére
Nagyjából úgy, ahogy leírtad. Kivéve, hogy jó esetben nem kell többször megszólítani egy állomást, ill. a biztos vétel érdekében inkább valamilyen hibafelismerő kódolással kellene az adatokat továbbítani, mint simán csak ismételgetni. Egyszerű rádiós moduloknál, viszonylag rövid üzeneteknél - néhány byte - az egy állomásra jutó teljes kommunikációs idő nagy részét úgysem a hasznos bitek átvitele, hanem az adás/vétel átkapcsolás és a biztonsági időrések tennék ki.
#2115: ''Igazábol valami olyan kütyü kell a kontrollerbe,
amit a központi adatgyüjtő bármikor kinyithat és elzárhat?''
Ezt nem teljesen értem. A modul lehet félduplex, ahogy írtad. Ez azt jelenti, hogy az adás/vétel vezérlését mindenképp egy saját kontroller biztosítaná az egyes kliensekben (alapállapot a vétel, adás csak akkor, ha a központ azt megszólítja, és várja a választ).
''Nem lehetne a rendszerben két csatornát alkalmazni?
Egyik csatornán az adat gyüjtő azt sugározná éppen meik kontroller adjon.
A másik csatornán pedig az a kontroller ad akinek éppen kell?''
Attól, hogy az oda/vissza irány fizikailag más csatornán történik, a lekérdezési idő még nem lesz rövidebb. A válasz úgyis csak akkor mehet, ha a kérdés már megtörtént. Több csatornát úgy lehet kihasználni, hogy - pl. két rádiócsatornával - a kliensek fele az egyik, fele a másik csatornán ad/vesz, így fizikailag a két csoport el van különítve, és két központi állomás működik párhuzamosan (minden központ csak a saját csatornáján üzemelő klienseit kérdezi le). Lehet ezt még csűrni-csavarni, de a lényegen sajnos nem változtat: kliensenként és csatornánként minimum 10ms -os nagyságrendű időt kell biztosítani a kommunikációra. Ez távmérésnél, adatgyűjtésnél nem gond, de gyors reakcióigényű alkalmazásokba ennyi klienssel már nem az igazi. -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2117
üzenetére
Ez a téma egyre elvetemültebb
). Attól, hogy Te videojellé gyúrnád a biteket, még nem sok minden változna, csak sokkal nehezebben lehetne megvalósítani.. A bitidő 20kbps sebességnél majdnem egy teljes tv-sor idejéig tartana, az egyes kliensek adásának fel/lefutási ideje meg már egy félkép időtartamával lenne összemérhető. (A PAL-t meg ne keverjük ide, mert az lényegében a színinformációk kódolását határozza meg, nem az időzítéseket.) -
And
veterán
válasz
AliveMOon
#2119
üzenetére
Értem én, hogy mit szeretnél, de ez szvsz. a tv-rendszer igencsak erőltetett alkalmazása lenne. Te digitális átvitelt szeretnél, bináris be- és kimenetekkel. Az említett korlátokon nem változtat az sem, hogy milyen olcsó egy zsebtévé, vagy hogy mekkora az ilyen mikrohullámú adóval szerelt kamerák hatótávolsága. Ennél jóval egyszerűbb - de még mindig kellőképpen összetett
- volna egy saját protokol kifejlesztése, célszerű eszközökkel megvalósítva.
Halkan kérdezném: mégis miről szólna ez az egész? -
And
veterán
válasz
golyani
#2208
üzenetére
''a de a hnagerőt én vhogy szinkronban szertném szabályozni nem oldalanként. ez hogy oldható meg?''
Mivel a hangerőt általában nem szokás csatornánként állítani, kitalálták a sztereó (két független ellenálláspálya, közös tengellyel) potmétereket.
#2202: [link]. Ki lehet fogni normális áron szkópokat, ha az embernek nincsenek túl nagy igényei. Előfordulnak olyan darabok is, amelyeknek kisebb-nagyobb hibájuk van, de adnak hozzájuk szervizdoksit. (Nekem is hoztak tizenegynéhány éve egy ''hibás'' Philips-et kintről, de szerencsére csak 1-2 nyomógombjának volt mechanikai problémája, meg a feliratok voltak kissé megkopva..) -
And
veterán
Pl. TSOP17xx v. 18xx, a kettő között az optikai érzékenységi karakterisztikában van különbség, az xx-ek pedig a vivőfrekvenciát jelölik kHz-ben (30..56-ig, néhány kHz-es lépésekben). Ezek viszont kifejezetten IR-távkapcsolók vételére vannak kifejlesztve, az adó IR-led kezelése ennek megfelelő kell legyen: vivőfrekvenciás modulálás (vivő előállítása és ''billentyűzése''), keretszervezés. Eretedi céljából adódóan sajna csak elég kis bitsebesség kezelésére alkalmas. Ha már infra, PC-re inkább valamilyen IrDA-kapcsolat volna jó, annak a PC-hez való hw-megvalósítása adott ill. egyszerűen összehozható, a célkészüléknél meg egyszerű soros adatfolyamra meg 1-2 plusz IC-re van szükség.
-
#2272
And
veterán
kovacstibor79
#2271
And
veterán
válasz
kovacstibor79
#2271
üzenetére
Igen, jó az UV-fénycső is. A Positiv-20 leginkább az UV-A tartományra érzékeny, legfőképp a 360-410 nm-es hullámhosszon. Ezért az ilyen ''feketefény''-csöveket (nem az átlátszó burájú UV-C -re gondolok!) lehet levilágításra is használni, ha fólia a hordozó. Kisebb fényáteresztő képességű anyagnál - pausz v. Transparent21-essel kezelt papír - a szükséges levilágítási idő igen hosszú lehet, ha UV-csöveket használsz (saját tapasztalat). A higanygőznek nagyobb a fénye, abból a legkisebb is 80W-os. A buráját nem kötelező leszedni (úgy különben is nagyon egészségtelen a használata
), azzal együtt is jó, csak úgy nagyobb helyet foglal. Hátránya, hogy fojtótekercset is kell hozzá használni, ill. zárt dobozban ajánlatos kicsit hűteni, mert iszonyú hőt termel. -
#2277
And
veterán
Panzermeyer
#2275
And
veterán
válasz
Panzermeyer
#2275
üzenetére
''leírja valaki h hogy müködik ez a nyák fotózásos megoldás?''
Nyák készítést lásd: #841-től, ill ez a link is volt már: [link].
#2273: a Conr@d-os, soktízezerbe kerülő levilágító készülékben is csövek vannak.
#2274: Montam én olyat, hogy nem kell? (Bár én speciel inverterrel csináltam meg, abba pont nem kell..) Ettől függetlenül a HgLI-hez való fojtó az valami iszonyúan nagy és randa állat - nekem legalábbis olyat adtak -, míg pár W-os csövekhez egész kicsi példányokat is lehet kapni. Fénycsőből meg kettőt is sorbaköthetsz egy fojtóval, ha hálózatról táplálod azokat.
A csövek ellen szólhat még az áruk is, egy pár darabos garnitúra sokezer Ft lehet. -
#2281
And
veterán
kovacstibor79
#2280
And
veterán
válasz
kovacstibor79
#2280
üzenetére
Próbálj szerezni nátrium-hidroxidot, eredetileg azt szokás előhívónak használni. Gyárilag lakkozott paneleknél is működik. Persze könnyen beszélek, nekem nem akkora gond beszerezni és labormérlegen kimérni a granulált NaOH-t
. Az előírás szerint 7 g/l töménységű hideg vizes oldatot kell csinálni belőle, bár nekem valamiért mindig ennek a másfélszeresénél kezdi csak leszedni a megvilágított festékanyagot. Egyszerre 1/4 liter oldatot szoktam csinálni egy ''kalibrált'' mérőkupak - amelybe 2..2,5g granulátum fér - segítségével (óvatosan kell az anyaggal bánni, mert veszélyes, maró lúg). -
And
veterán
válasz
CYBERIA
#2324
üzenetére
Szerintem egy kivezérelt audió erősítő komplementer végfokozata leginkább feszültséggenerátorként - hisz a kimeneti kapcsokra nézve mégiscsak kétpólus - viselkedik, eléggé kicsiny, nagyságrendileg 0,1Ω -os belső ellenállással. Egy jó erősítő kimeneti feszültsége ugyanis a terhelőimpedancia ésszerű keretek közötti csökkentésére csak kevéssel esik.
Ha áramgenerátoros lenne, akkor nem lehetne túlterhelni pl. a névlegesnél alacsonyabb impedanciájú hangszóróval, és rövidzárvédelmet sem volna értelme beépíteni.
Teljesítménygenerátor: szvsz. hibás megközelítés, hiszen ugyanazt a kimenő teljesítményt többféle áram-feszültség páros is eredményezheti. Pl.: (effektív értékekkel) 10V*2A= 5V*4A= 20W. Ezért teljesítményben kalibrált generátorról csak akkor beszélhetünk, ha mondjuk a terhelő impedanciát lefixáljuk. (Ami pl. az RF-technikában bevett szokás, pedig egy szignálgenerátor is fesz. generátor, csakhogy annak a belső ellenállása ill. a szükséges terhelőimpedancia is megegyezik a rendszer névleges impedanciával.) -
And
veterán
A gyakorlatban így működnek a hőelemes hőmérők. De nem a zárt körben létrejövő áramot mérik, hanem a két, eltérő fém között kialakulő termofeszültséget. Egy csomó szabványosított fém- ill fémötvözet-pár használatos e célra, melyeket betűkkel jelölnek (pl. K-típusú hőelem). Az iparban is használják, mer' a szokványos termisztoros (ellenállásváltozáson alapuló) hőszenzoroknál jóval magasabb hőmérsékleten is bírják a strapát.
-
And
veterán
válasz
X Sügi X
#2351
üzenetére
Nem akarnálak elkeseríteni, de a készen kapható, normális AV-jelátlövők minőségével megegyezőt házilag (értsd: gyors és az eredetinél olcsóbb fejlesztéssel) nem nagyon fogsz tudni összehozni. És ezen sajnos az sem nagyon változtat, hogy mennyire vagy otthon az elektronikában. Az egyszerű adókapcsolások - amelyekhez maga a TV lenne a vevőkészülék - általában nem szabványos jelet adnak (nincs pl. csonka oldalsáv), PLL nélkül nem stabil a frekvenciájuk, valamint csak monó hangot tudnak, azt is kis sávszélességgel. Ezek ugyan nem tűnnek olyan súlyos mellékhatásoknak, ám pl. egy sokcsatornás kábeltévé rendszer közelében egy ilyen kreálmány könnyen okozhat vételi zavart is. Jó minőségű átvitelhez sokkal összetettebb kapcsolás kellene, az pedig eléggé meghaladná egy megfelelő műszerparkkal nem rendelkező földi halandó lehetőségeit, és olcsó sem lenne.
A mikrohullámon, szokásosan 2.4GHz-en működő gyári adó/vevő pároknak nincsenek ilyen fogyatékosságaik. Egy erről szóló topikban ([link]) már 10k HUF-os árat is említettek (igaz, kicsivel nyugatabbra ennyiért már egy pici színes kamerát is kapsz hozzá
).
''(anyám nem ad sok sebpénzt)..''
Ezek szerint viszonylag ritkán fordulsz meg az ambulancián vagy a sebészeten. Bocs.. -
And
veterán
válasz
X Sügi X
#2372
üzenetére
''Na mostmár akkor végül is egy normális tv adó kapcsra lenne szükségem...''
Végül is erről szeretnénk lebeszélni, nem sok eredménnyel.. Műszerpark tekintetében főleg nagyfrekis műszerekre (legalább: szignálgenerátor, jelszintmérő) gondoltam, azok meg nem egy átlag Tesco-s multiméter árában vannak.
''[..] csak azt nem tudom, hogy hogy küszöbölném ki hogy a kábeltévét ne kelljen kihuzigálni.. mert eggyütt a 2 nem kóser sztem..''
Így van, együtt nem megy. A két forrást házilag nem fogod összehozni, maximum kapcsolgatni tudnád. Egy kábelrendszer zavarforrását meg szerintem úgyis hamar megtalálnák.
Én inkább kábelezést javasolnék: ha a tévéd tudja fogadni az s-video jelet (akár Scart-csatlakozón keresztül is) akkor lehetőleg azt. Ilyen távra már tisztességes, 75Ω-ra illesztett koaxkábel(ek)et illene használni, hogy a jel minősége ne nagyon csökkenjen. További ötletek ehhez a megfelelő topikokban találsz: [link], [link], [link], stb. -
And
veterán
válasz
kisninja
#2375
üzenetére
A Q8-as nem teljesítményfokozat, fölösleges mással helyettesíteni (bár hűteni kell, ill. a rajz szerint közös hűtőfelületre kell szerelni a négy darab végtranzisztorral).
Az erősítő el van látva túláramvédelemmel (Q12, Q15).
TR1 potméter beállítása: az első bekapcsolás előtt az F1 és F2 biztosítékokat 10Ω -os ellenállásokkal kell helyettesíteni. Ezután a TR1-gyet addig kell állítani, amíg az előbbi ellenállásokon 1V-os feszültséget nem mérsz (mindkettőn kb. ennyinek kell esnie). Ezzel állítható be a végfokozat nyugalmi árama. Ha elsőre nem lehetséges 1V-ot beállítani, szükség lehet az R21 vagy az R22 jelű alkatrészek cseréjére (5.6kΩ -ra). -
And
veterán
válasz
X Sügi X
#2383
üzenetére
Koax kábelt? Akkor a gyártók minek adnak árnyékoltat a videókarihoz, tv kimenetre?
Ezt most nem értem. A koax is árnyékolt (és nem csak antennajelet lehet rajta vezetni). A VGA-kártyához meg nem fognak sokszor 10m-es koaxkábeleket (kis csillapítás, korrekt hullámimpedancia) adni. Ez a koax-téma csak annyiban fontos, hogy nagyobb távolságra nem igazán nyerő a sima vékonyeres ''hangfrekis'', ismeretlen hullámimpedanciájú árnyékolt kábel.
Tesco-t meg nem rád vonatkoztattam.
Mod: jó régen kezdtem írni, csak közben dolgozni is kell, de koax-kérdésben az előző hsz.-ben is igazat szóltak..
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz
kisninja
#2410
üzenetére
Nem mindegy a tekercselés iránya. Ha a szekunder feszültségét tovább szeretnéd növelni, akkor az eredeti tekercselési iránnyal megegyezően kell feltekerni az extra meneteket.
''32v ból akarok 50v ot az az ugye még 20 menetet kell rátekerni.''
Nem, egyáltalán nem biztos. A voltonkénti menetszámot a trafó magjának anyaga (trafó fajtája: lemezelt, hiperszil, toroid, akármi) ill. keresztmetszete is befolyásolja. Ha azt nem lehet egyértelműen meghatározni, akkor ki kell kísérletezni: ismert számú menetet rátekersz, megméred a feszültség növekedését, majd ebből kiszámolod az 1V-ra eső menetszámot (vagy aránypárral a neked szükséges plusz menetek számát).
Mod. #2412: megelőztek..
[Szerkesztve] -
And
veterán
Nemtom', de ebből a szempontból a sima diódák is éppen olyanok, mint a ledek. Tehát ha 5V-os tápról kb. 3,2V-os nyitófeszültségű kék ledet szeretne megtáplálni, tegyen elé egy vörös ledet, mert az épp 1,8V-ot fog ejteni?
Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy 6V-os tápra kössön két darab 3V körüli nyitófesz-ű kék ledet, az első majd stabilizálja a második tápját (vagyis ettől még nem lesz áramgenerátoros).. -
And
veterán
Lehet, hogy van benne valami, de így hirtelen nem tűnt logikusnak. Annyi különbség mindenképp van, hogy pl. egy natúr egyenirányító dióda is nagyságrendekkel több áramot viselhet el, mint egy mezei led. De egy ilyen ''egyéb'' diódával toldott soros lánc U-I karakterisztikája nem lesz kevésbé meredek, mintha kizárólag ledekből állna.
#2427: Nem annyira bonyolult ügy ez. Megoldhatod úgy is, ahogyan didyman írta: párhuzamos kötéssel (természetesen csakis az azonos típusokat, egyforma színűeket). A ledeket nem a csúcsáramuk közelében járatva kevésbé meredek az a bizonyos feszültség-áram karakterisztika, így az árameloszlás sem lehet annyira egyenlőtlen köztük. Megcsinálták már ezt a mobiltelókban (de ezt Te tudod a legjobban, topikod is van a témában), meg máshol is. Az átlagosnál nagyobb fényű / nagyobb áramú ledeknél viszont, ha ki is szeretnéd használni azok teljesítményét (ergo az áramhatár közelében járatod), nem nagyon javasolnám a totál párhuzamos kötést, ellenállás nélkül. Nem te lennél az első, akinek hosszú távon nem jönne be. Ez a játék ugyanis kétesélyes: előfordulhat, hogy semmilyen problémát nem okoz, viszont nem igazán biztos megoldás. Lehet, hogy az esetek nagy többségében bejön, de ha Neked éppen nem, az téged utólag már nem boldogítana. A Ja_no által írt, azonos típusok közötti 30%-os áramkülönbség például nem túl bíztató, és a fényerőben is szépen meglátszik. -
#2435
And
veterán
Winner_hun
#2432
And
veterán
válasz
Winner_hun
#2432
üzenetére
Értettem én elsőre is
, de van, aki mást javasolt (természetesen lehet másképp is). Jó lenne, ha kiderítenéd / megbecsülnéd, hogy mekkora áramot szabad ráengedni egyenként azokra a ledekre. Mittomén', pl. 10mA-hez (és a második megoldásodhoz):
- kék ledhez: 150Ω,
- fehérhez: 100Ω,
- piroshoz: 330Ω, minden egyes led elé.
Egyenként 0,1W -os terhelhetőségű bőven elég, smd is lehet. Ha nagyobb áramot szeretnél, körülbelül arányosan kisebb ellenállások kellenek.
Mod: nem szentírás, különösen a kék/fehér ledek esetén, mert azok nyitófesze eléggé szórhat.
[Szerkesztve] -
#2438
And
veterán
Winner_hun
#2436
And
veterán
válasz
Winner_hun
#2436
üzenetére
Ja értelek.. Az a kategória, hogy ''kék led'', nem jelenti azt, hogy minden e halmazba tartozó példány összes paramétere közel egyforma. Ez gyártó, típus, méret, stb. függvénye, és mint kiderült, tök egyforma típusok között is jelentől eltérés lehet. Pontosabb paraméterekhez legalább adatlap kellene, ahhoz meg típusszám. Az említett ellenállásokkal szétégni biztos nem fog egyik sem.
Pl. egy, a Lomex-ben is kapható típus (Kingbright KP-3216MBC): [link]. Ennél a max. nyitóáram If=30mA, amihez a karakterisztika szerint több, mint Uf=4,2V nyitófesz tartozik. Ehhez képest viszont már 20mA-hez is minimum 4,0 tipikusan 4,5V nyitófeszt említenek. Ennyit a szórásról..
Ha az alkalmazott tápfeszed közel van a lehetséges nyitófesz-tartományhoz, az áramkorlátozó ellenállás értéke erősen bizonytalanná válhat.
Az előbbi lednél 5V-os tápból kiindulva, If=20mA (0,02A) áramra:
1.) Uf=4V (minimum érték) esetén az R: (5V-4V)/0,02A= 50Ω,
2.) Uf=4,5V (tipikus érték) esetén pedig R=(5V-4,5V)/0,02A= 25Ω -ra adódna. -
And
veterán
A hirtelenjében talált egycsipes hőmérők közül egyik sem az a kifejezetten pontos és nagy felbontású típus (talán nem is arra lettek kitalálva). A 16 bites kimenet erős túlzásnak tűnik, az még 200°C méréstartománynál is alig néhány ezred °C felbontást (maximum 1 LSB hibánál pedig ugyanekkora tűrést is) jelentene..
Talán célszerűbb lenne a legfontosabb mérési paraméterek - mérési tartomány, felbontás, abszolút pontosság - lefixálása, és utána ahhoz találni valamilyen megoldást. Ha nagyok az igények, akkor abból szvsz. nem LM75-szerű kész alkatrész lesz. (Diszkrét alkatrészekből esetleg sokkal pontosabb, nagyobb felbontású hőmérőt lehet építeni, valamilyen ismert karakterisztikájú szenzorral.) -
And
veterán
Érdekes koncepció ez az AD592, de az egyetlen előnye, hogy integrált. Ha már úgyis külső A/D-ben gondolkodsz, használhatnál sima lineáris PTC termisztort is egy külső precíziós áramgenerátorral, 4-vezetékes méréssel. Így legalább a szenzort külön lehetne választani a meghajtó / feldolgozó áramköröktől. Az AD592 áram/feszültség konverziójára az adatlap is mutat példát. Az ott vázolt K -> °C eltolás nélkül a közvetlen A/D-átalakítás nem érne sokat, hisz a kimenőjel csak 16%-kal változna a 0..45°C tartományban. Úgyhogy - feltételezve, hogy jó felbontást szeretnél - az opamp-os külső áramköröket nem úszod meg
. -
And
veterán
Az opamp-os, nullponteltolós rajz az adatlapon is rajtavan, mint említettem: [link], 6. ábra. Ezzel egyben az AD592 maradó hibája is kompenzálható, mivel a nullpontot neked kell beállítanod. Így csak a nonlinearitás marad, de az eléggé kicsi, a 0..+70°C tartományban legrosszabb esetben is maximum 0,15°C. A kimenete pedig feszültségjel, Celsius-fokkal arányos. Semmi extra nincs benne: az opamp sima 741-es klón, az AD1403 meg egy 2,5V-os referenciaforrás, akár a Chipcad-nél is kapható hasonló, csak Microchip-gyártmány (az ráadásul TO92-es tokban van, nem pedig DIP8-ban 5 db. NC lábbal). Eredeti R-értékekkel a kimenőjel meredeksége külső ADC-hez pont megfelelő, 100mV/°C, azaz 45°C -ra 4,5V-os feszültséget ad, de a visszacsatoló ellenállással (97,6k + 5k poti) változtatható.
. (Az csak a véletlen műve, hogy 270Ω -os közös ellenállással a ledeken átfolyó áram összege sem lesz nagyobb, mint 4...5mA, ezért a ledek biztosan nem fognak károsodni. De ugyanezt eljátszani 80mA-es közös árammal, azt gondolván, hogy majd az egyes, párhuzamosan kötött ledeken szépen eloszlik 20-20mA -re, nem túl szerencsés ötlet.) Sajnos 3V-os tápnál kénytelen vagy minden piros led elé külön R-t tenni, értékük az #1808-ban. Ahányszor nagyobb R-t teszel sorba a ledekkel az ott javasolt értéknél, az áram - és ezzel a fényerő - megközelítőleg annyiszor kisebb lesz, mint a javasolt 20mA.
kiderül - a többi, párhuzamosan kötött és a méréskor még ki nem forrasztott zöld led nyitófeszültsége volt. Amint az összeset kicserélte, mintjárt tudtak világítani a kék / fehér ledek is..
).
, erről beszéltem. 
, de ennek az az oka, hogy minden vevő más-más kódra érzékeny, ráadásul ezek a kódok minden egyes sikeres nyitás után szépen megváltoznak..
). De inkább maradjunk a földön. Az infrakamerás az egyik lehető legbonyolultabb megoldás volna, és még csak meg sem felelne a célnak: egy közel pontszerű fényforrás túl sok információt nem tudna átvinni egy képbontással működő eszköz felé..
). Attól, hogy Te videojellé gyúrnád a biteket, még nem sok minden változna, csak sokkal nehezebben lehetne megvalósítani.. A bitidő 20kbps sebességnél majdnem egy teljes tv-sor idejéig tartana, az egyes kliensek adásának fel/lefutási ideje meg már egy félkép időtartamával lenne összemérhető. (A PAL-t meg ne keverjük ide, mert az lényegében a színinformációk kódolását határozza meg, nem az időzítéseket.)
).
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold
- Suzuki Swift 2005 1.3 GLX CD AC - AndroidAuto & CarPlay
- Bomba ár! HP Elite X2 1011 G1 - m5 I 8GB I 256GB SSD I 11,6" FHD Touch I CAM I W10 I Gari
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad T490 - i5-8GEN I 8GB I 256GB SSD I 14" FHD I Cam I W10 I Garancia!
- 8db GeForce RTX 3090 Egyben
- VAST AI - VAST AI - VAST AI - GeForce RTX 3090
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs