- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- iPhone topik
- Jókora telepet kapott a OnePlus 13 is
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Apple iPhone 15 Pro Max - Attack on Titan
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Xiaomi Mi 10T - erre vártunk idén
- Android szakmai topik
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
A két számjegyes dekódoláson még gondolkodom egy kicsit. A LED-ek párhuzamba kötése NEM MEGY! Ne felejtsd, azok diódák meg aztán vannak ott még valami soros ellenállások is. Típustól, színtől függően más a nyitó karakterisztikájuk. Azt lehet ellenben, hogy az áramkör, amelyik meghajtja az eredeti LEDeket adjon jelet a következő dekódernek, amire majd még visszatérünk.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Ja a 3. bekezdésem első fele, hogy elbírja-e a 7 szegmensest, az tárgytalan, mert úgyis a dekódolóra megy először, annak meg elég nagy a bemeneti ellenállása.
Ez akkor OK
De egyébként csak 40mA-t bír el: "Absolute Maximum Ratings*: DC Current per I/O Pin....40.0 mA"
A 7 szegmenses kijelző áramszükségletét pedig úgyis a (plusz) dekódernek kell elbírnia.
-
Lompos48
nagyúr
Most picit a dekóderről.
Szerintem a BCD kódolás információvesztéssel jár(hat). Gondolkodj hexa-ban. Lehet láttál már régi alaplapot, amin a BIOS kódokat a lapra szerelt 2 számjegyű kijelző mutatja hexa-kódban. Ha így döntenél, akkor külön kötöd az alsó meg a felső 4 bitet egy-egy bináris/hexa dekóderre [link]
Így mind a 256 érték megmarad a 00-FF intervallumban.
Ez nem kéne probéma legyen számodra, hiszen programozol is
Valami ellenben szomorúbb ügy: valószínű, hogy a használandó 8 jelet + GND külön beforrasztott szálakkal kell majd kihoznod a lapról. Használhatnád valamelyik ki-be portot is, de ezért kár lenne a hozzáférés feléről lemondani. -
-
Lompos48
nagyúr
Ott van a válasz az @And hozzászólásában:
A bemenete lehetne egyetlen 8-bites port, a kimenete meg ízlés szerint, de én valószínűleg időmultiplexelt megoldással készíteném, az három számjegyhez 7+3 kimenetet jelentene, valamint egy relatív egyszerű kis működtető programot.)Az egy jó fogás volt a relével. Ritka az, ami 5V-on oly keveset egyen. Ki is próbáltad (mérted)?
Relé helyett tehetnél olyan feszültségstabilizátor IC-t, aminek a soros feszültségesése, aminek a soros feszültségesése 100 mV körül van (low voltage drop regulator). -
Lompos48
nagyúr
Ott van a válasz az @And hozzászólásában:
A bemenete lehetne egyetlen 8-bites port, a kimenete meg ízlés szerint, de én valószínűleg időmultiplexelt megoldással készíteném, az három számjegyhez 7+3 kimenetet jelentene, valamint egy relatív egyszerű kis működtető programot.) A közös anód vagy katód akkor már a programból kezelhető/válogatható.Az egy jó fogás volt a relével. Ritka az, ami 5V-on oly keveset egyen. Ki is próbáltad (mérted)?
Relé helyett tehetnél olyan feszültségstabilizátor IC-t, aminek a soros feszültségesése 100 mV körül van (low voltage drop regulator).[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Létezik olyan áramköri elem ami csak egy adott feszültség alatt enged át?
Nem lehet egy mondatban válaszolni a problémádra. Megcsinálható ugyan, de nem olyan egyszerű.
...Néhány ledet párhuzamosan kötve hangszóróba építeném...
Azt ne csináld! A LED-ek nem ellenállások, nem lineárisok. Nagyon valószínű, hogy nem világítanának egyformán. Az áramot mindig az előtétellenállás határozza meg. Nagy jelnél pedig mindenképp elszállnak, mert nincs, ami az áramot korlátozza. A karakterisztikájuk miatt "csak úgy" rákötve a hangszóróra jutó jelet is torzíthatják.
Lehet ehhez áramkört kiagyalni, de azt valamivel táplálni is kellene. Mi a véleményed?
-
Lompos48
nagyúr
Ahhoz, hogy egyformán világítsanak a legjobb megoldás a soros kötés, akkor minden diódán ugyanaz az áram folyik. Egy világító diódán a feszültségesés 2V körül van. 3-5 LED az 6-10V. A következő kérdés, amire nem tud(hat)om a választ az, hogy mekkora a kimeneti jel. Elég feszültséget ad ehhez, vagy nem. Ha igen, akkor számigálhatunk ellenállást. De mindenképp az erősebb jelre villog, gyengére nem (erős jel = nagyobb feszültség).
A kb. 2V a piros/sárga/zöld LED-ekre érvényes. A kék és fehér esetén akár duplája is lehet.
Mekkora az erősítő teljesítménye és mekkora terhelésre?[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Nagyon gyors fejszámolás után azt mondom, hogy szinusz jel esetén a max csúcsok valahol 15-16V körül lehetnek. Pl. 4 LED esetén kb 680 ohmos ellenállással kellene fungáljon. Próbáld ki! Ha több LED-et akarsz akkor megduplázhatod úgy, hogy még egy sort plusz ellenállást párhuzamosan kötsz csak ellentétes polaritással szerelve a diódákat. Nem árt mindkét sorba egy-egy közönséges diódát (1N4148, 1N4öö7 stb) kötni sorban, ugyanolyan polaritással, mint a LED-eket, hogy a fordított polaritású feszültség ne nyírja ki őket.
Kukkints bele a köv. oldalba: [link][ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
A kimeneten váltófeszültség érkezik. Ha sziniszban gonolkodsz, húzz egy vízszintes vonalat a közepép (mint a suliban tanítják), a felső részen folyik az áram, az alsón nem, mert ott már a LED-ek nem engedik át. A második sor pont ezt fogja használni, a felsőt pedig nem.
Ha beteszek egy sima diódát és erősebb a jel akkor csak az szál el, és ezt az ellenállás után kell tenni...
Nem! Az megakadályozza, hogy a fordított feszültség kinyírja a LED-(ek)et, mert nagyobb visszfeszültséget bír el. (A LED visszfesz.-e nem mindig éri el a 10V/ot). És nem "áldozza" fel magát.
Az említett rajz jó, képzeld el 4 diódával ugyanazt, majd még bekötsz egy közönséges szilíciumdiódát ugyanabban az irányban. Az alkatrészek sorrendje teljesen mindegy.
-
Lompos48
nagyúr
Még az merült fel bennem, hogy ami van most nekem led az max 3,3V-ot bír.
Ha a 3.3V a VF, akkor újra kell számítani az ellenállást. Ha a VR (reverse voltage) akkor az van, amit említettem a fordított polaritásról. Azt védi ki a plusz dióda.
Ha sorba kötjük úgy lesz ez az érték nagyobb? vagy hogy van ez kapcsolatban azzal, hogy 15-6V-ot bírják?Vagy az ellenállás ennyire lehúzza?
Sorba kötve mindkét irányban összeadódnak a feszültségek. De ne gondolkozz feszültségekben. A LED árammal "működik". A görbéje majdnem exponenciális (plusz kis lineáris-rezisztív kompones). Pici fesz. változásra, nagyon nagyot ugrik az áram abban a zónában, ahol világít. Ezért mennek olyan könnyen tönkre. Az ellenállás az áramot korlátozza!
-
#9605
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9604
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9604
üzenetére
Ez a rajz az adatlapból nem nagyon biztató
-
Lompos48
nagyúr
Első számú problémád szerintem eldönteni azt, hogy mennyire fontos a biztonságos működése a kültéri fogyasztóknak. Ha fontos, akkor felejtsd el a (félig)használt elemek használatát.
Második a tél. Az alacsony hőmérséklet eleve hátrányos az elemek/akkuk kapacitására nézve. (Lásd autók hidegindítását nagy fagyban.) Fokzottan érvényes részben lemerült elemekre.
Apróbbak:
- elemeket soha párhuzamosan nem kötünk. Bármilyen kicsi feszültségkülönbség 2 elem között azt eredményezi, hogy a nagyobb a kissebbet táplálja (fűti) és arra megy el a még megmaradt energiája,
- sorbakötni lehet, de itt a feszültségek összeadódnak, amit mérlegelned kell. Soros kapcsolásnál is a legrosszabb elem diktálja a max. áramot, mert az rendelkezik a legnagyobb belső ellenállással,
- az elemtartók használata kényelmes, de inkább azt tanácsolom, hogy használj ilyennel kapásból AA elemeket a kültérinél, ritkábban kell majd cserélni,
- a [link] klassz kicsi cucc, de az is akkor hasznos, ha "rendesen" van tápláva. És ne felejtsd van neki saját (plusz) fogyasztása is.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Az elemtartókat gondolom gyárilag úgy készítik már, hogy sorban legyenek az elemek. Jól gondolom?
Igen, tudtommal sorba vannak gyárilag kötve.
A [link] -en szereplő cucc arra hivatott, hogy ha jól látom egy poti segítségével 9V-ból akár 3V csinál, némi energiafelhasználásért cserébe?
Nem éppen....
Az egy DC-DC konverter (lehet). Azt jelenti, hogy az egyenfeszt váltóba konvertálja, (fel)transzformálja majd egyenfeszt csinál belőle ismét. Az nem csak cserebere ügy. Itt minden elvégzett dolognak van egy hatásfoka, és az mind veszteséget jelent. Ha lineáris a cucc (ahogy @And írja) akkor az ő százaléka az érvényes....betudom kalibrálni ezt a [link] feszültségszabályozót?....egy multiméter alkalmas arra, hogy egy 1,5V elem használtságát mérjem, azaz, mennyi feszültség maradt benne?
Körülbelül megsaccolható. Sokszori méréssel elég jó tapasztalat szerezhető. Hétfőig típust nem tudok mondani, de láttam olyan kütyüt, ami mutatja elem/akku állapotát. igaz csak talán 25-50-75-100%/os lépcsőkben. Hétfőn talán típus is lesz.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Igen, @And, megelőztél. Persze.
Még picit visszatérek: tényleg a Conrad gyártmányú cucc LM317-tel készült, hatásfoka, - ahogy @And írta - függvénye a bemenő fesz.-nek. A LD1117V33 nem ígényel semmi szabályozást, hozza a szükséges kimeneti feszt. Mindenképp rá kell számítani egy min. 2V-os feszültségesést az IC soros elemén. Végül itt is soros szabályozás van, tehát a Vin-3,3-2V feszültség csak melegít, ha jól gondolom.
[ Szerkesztve ]
-
-
Lompos48
nagyúr
Tökéletesen igaz, az Ube-Uki "csak" az IC-t melegíti. Csak azért említettem, mert az is elvész.
Az LD1117-es viszont LDO, ezért 1V körüli dropouttal is megelégszik
Igen, bár a biztos, stabil mérési feltételeknél mindenhol 2V-ot hagynak rá. De attól még 1V.
A buck/bust az OK.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Illetve szeretném megkérdezni, akkor ez most egy DC-DC konverter (Conrad cucc) vagy fesz. szabályzó?
Egyszerű stabilizátor (fesz. szabályozó).
Ami a LD1117V33 [link] illeti, remek ötlet, csak van egy olyan gondom, (tudom ez most nevetséges ) 3 lába van, és fogalmam sincs, mit hova forrasszak. Hirtelen azt sem tudom, elég 1 db, vagy 2 kell belőle.
Az adatlapból a kapható toktípus függvényében megtalálhatóak a bekötések. Az IN-re jön az elemek plusz pólusa, az OUT megy a fogyasztód plusz kötésére, a GND pedig az elemek és a fogyasztó közös mínusza. Csak 1 darab kell belőle. (Ez az @And válasza kellett volna legyen
)
Az akkuk tényleg ideálisak lennének, télen gyengén szuperálnak és soha nem bírják (sajnos) annyi ideig, mint az alkáli elemek. De ha összevetnénk már féligmeddig leszopott elemekkel már nem tudom mit mondjak...
[ Szerkesztve ]
-
#9635
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9634
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9634
üzenetére
Ha feltétlenül barkácsolni akarsz próbálhatod a hídkapcsolást. Röviden 2 azonos erősítő ugyanúgy erősíti a jelet majd ellenütemben "cibálják" ide-oda a hangszóró 2 végét. Az ATX tápból csak a +12V-ot használva (elég nagy áramot bír ehhez) etetheted az egészet. Gyakorlatilag a kimenő teljesítmény 15 és 20W között van. Egy csatorna egyetlen IC-vel kivitelezhető (benne 2 egymástól független erősítő van), az pedig a TDA2005. A táp simán viszi mindkét csatornát. Nézd meg a [link] rajzait. Megmarad problémának az ATX táp zavarainak kiküszöbölése.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
bandi94
#9636
üzenetére
Egyetértek a TDA 2030-cal. Csak úgy vettem észre, hogy Speedfire meg szeretné takarítani a tápot trafóstól együtt. Ezért merészeltem ajánlani a gyengus 2005-öt. Meg aztán a rengeteg watt után sem szalad. És működik is mellesleg. Egyébként ha beírod a gugliba, hogy bridge amplifier több száz változat található. Döntse el az érdekelt.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
bandi94
#9640
üzenetére
Az AT-s táp röhögve ki fogja neki bírni azt amit kell, az átlag tápok is 12 ampert adnak le csúcsban.Ha normális a hídkapcsolás, a 2005 ból is ki tudsz szedni 40 wattot.Nyilván sokkal jobban melegszik.A TDA 2030 meg stereo hídban sem fog 12 ampert csúcsban felvenni, ha a kínai PMPO csúcsot nézzük.
Na, itt álljon meg a verekedés! Honnan az a 40W? 12V-os tápnál a jel csúcstól csúcsig nem lehet több 10V-nál, mert utána a végtranzisztorok miatt limitálásba mennek át, tehát torzítanak. Így a színuszgörbe max. amplitúdója ennek a fele, azaz 5V. Ennek az effektív értéke 5/1,41=3,54. Ez egy 4 ohmos hangszórón 3,54*3,54/4=3,133W teljesítmény. Hídkapcsolásban, ugye, ennek max. 4-szerese érhető el, tehát 12,532W.
Ha eltekintünk a végtranzisztorok szaturációjától (mondjuk teljesítmény MOS-ok alkalmazásával), tehát Vpp=12V, akkor is csak 18W paszírozható ki belőle elméletileg.
Ha sikerül autós 2 ohmos hagszórót szerezni, akkor ez a 2 érték tényleg 25 vagy 36 W. Vagy ha netalán 1 ohmos akkor 50 és 72 W. De erről nem volt szó.
A PMPO-t pedig hagyd a kínai vagy szomáliai kereskedőknek.Ez az erősítő kérdés is olyan, hogy egyszer kell normálisan összerakni, én speciel a 250 wattos végfokomnak magam tekercseltem a trafóját, egy leégett 380/220 as 300 wattos trafóról van szó.
Szép globális hatásfok ez a 250/300=83.33%
Vagy ez PMPO?[ Szerkesztve ]
-
#9643
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9642
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9642
üzenetére
Ha ezzel tényleg meglehet oldani egyszerűen, viszont a táp kérdéses még akkor h most gerjedni fog vagy sem. Ha gerjed akkor nem állok neki, inkább kukázok valahonnan egy megfelelő tápot.
Nincs szó gerjedésről. Mivel a z AT(X) táp kapcsolóüzemű be tud zavarni. Ott kell majd kicsit gépészkedni, ogy ne fütyüljön bele.
Az ic oldala szerint 12v-on kb 17w-ot tud leadni 4ohm-os hangszórónak, ami elég is lenne.
Remélem van neten hozzá kapcsolási rajz is.A 17W nagyon a határon van, de lásd a számítást, amit leírtam. Kapcsolási rajz pedig mindig van az adatlapon. A TDA2005-nél adtam linket róla.
@PHM
Bocs a beleszólásért![ Szerkesztve ]
-
#9644
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9642
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9642
üzenetére
A TA8210AH esetében 13.2V tápnál 19W, 14.4V-nál pedig 22W typ a megadott adat. Ezek tipikus autóakku feszültségértékek, az első leterhelt, a második terheletlen teljesen feltöltött akku esetén. Tehát 12V-os tápnál még elvész belőle.
"Gerjedés"-re: Végy egy autós rádiót, tápláld azt az AT(X)-ből ), feltétlenül kazetta lejátszással és nem rádiózva, így próbálkozhatsz szűrésekkel, ha befütyül.
[ Szerkesztve ]
-
#9646
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9645
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9645
üzenetére
Itt nem gerjedés esete áll fenn. (Te említettél gerjedést) A gerjedés az, amikor a kimeneti jel valahogy visszakerül a bemenetre és pozitív visszacsatolás miatt egyre többet ad ki, amíg erősítőből oszcillátorrá válik, magától generál egy váltóáramú jelet, ami sikít a hangszóróból. Ezekkel a tápokkal az a probléma, hogy kapcsolóüzeműek, n10kHz-es konverziós frekvenciával. Ez a (nem színuszos) jel nyomokban megmarad a kimeneti egyenfeszültségen is. Ezt kell kisimítani. Ez egy PC-t nem zavar a működésben, mert kicsi ahhoz, (ugye ott minden 1 vagy nulla
), de erősítőben gond. Próbának tegyél egy tranzisztoros rádiót a táp közelébe és nézd meg mit produkál rövid-közép-hosszú hullámod. Ez mind digitális zaj. Azért írtam, hogy a szűrést próbálatni kell, mert jó (sőt szükséges) oda az elkón kívül kiskapacitású kondenzátor is a nagyobb frekvenciákhoz. Ezért ajánlottam az autórádiót is.Igazából nekem ami a lényeg lenne kb 2x15-20watt, kb ennyi lehet a két régi tesla hangfalam teljesítménye is. A tda2030-at már hallottam szólni elég szépen szól. A többiről nem tudom mit írni, az ic-k ára is nagyjából azonos, így nekem mindegy lenne melyik.
A 2030 ha még jól emlékszem dupla +/- tápot kér, amit az AT nem tud. A 2005 pedig az adatlapja szerint megy egyetlen fesz. forrásról is.
[ Szerkesztve ]
-
#9668
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9665
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9665
üzenetére
Ha 12 USD-ért meg tudod venni, akkor megéri. Ugyanakkor azt is gondold végig, hogy egy mérőműszert nem 1 évre szokás vásárolni, mint egy mobiltelefont, hanem többre. Ha meg komolyan gondolod az elektronikával foglalkozást, akkor pláne. Kezdetnek biztosan megfelel, de nem tudni mikor hagy cserben egy ilyen kínai cucc. A kapacitásmérésében pedig ne bízz, csak nagyságrendileg ad információt legtöbbször (nem lehet ugyazazzal a konfigurációval 2nF-200µF határok között mérni), de az se semmi. Kapacitásokat nem így szoktak mérni rendesen.
Azon a kapcsolási rajzon semmi CMOS nincs, ne izgulj, a C Moy csak egy név.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Tényleg egy klassz, látványos kis program. CSAK... semmi köze a szimulátorokhoz. Kitűnő áramköri elemek, vagy alapáramkörök működésének szemléltetésére, arra, hogy elemi szinten megértse mindenki, hogy mi mit csinál egy alapkonfigurációban. Tehát didaktikai eszköz. Egy szimulátor ennél sokkal bonyolultabb. Figyelembe vesz minden előfordul(hat)ó feltételt, a kimeneti/bemeneti jeleken kívül az áramköri elemeket típusokra hangolva. Példának csak egyet: egyszerű bipoláris tranzisztor esetén egy nagyfrekvenciás áramkörben tudja mi a különbség egy BF180 és BF254 között úgy, hogy importálja azoknak a megírt matematikai modelljét. Továbbmenve azt is, hogy a megtervezett NYÁK esetén hol jönnek be parazita elemek még a rétegek között is, számolva azokkal.
Közelebbről egy ilyen csomagot ismerek, az OrCAD nevűt, ami egy hatalmas szoftver. Intenetről (is) importál(hat)ja az adatokat tervezés közben, szimuláláshoz pedig a pSpice matematikai modelleket használja. Sajnos nagyon drága is, meg nehezen beszerezhető. Bonyolultsága/ereje lehetővé teszi akár 8 rétegű lapok tervezését is (lásd PC alaplap).
Ugyanakkor tudtommal vannak ennél egyszerűbb külön tervezésre meg szimulálásra kifejlesztett programok is. Idézni nem tudok egyet se, de interneten van biztos információ róluk. -
Lompos48
nagyúr
Nehéz lesz ennyi mindenre válaszolni, de pár dologra azért megpróbálom:
Van más javaslatotok, amiben van valamilyen szintű autoroute ?
Vagy esetleg a másik végletre, ha már úgyis megtanulom (bár akkor ezt lehet majd csak pár hét múlva), akkor valami még komolyabb, pl. amiben szimuláció is van ?Céljaidnak egyelőre gondolom megfelel az Eagle.
Gondolom pár hét múlva nekifogsz tanulni. Nem megy olyan hirtelen a megtanulás, majd meglátod.Elsőnek egy kézifúró kellene, mert a jelenleginek elveszett a tokmánya + egyébként is nagyon alap modell + kezd rossz lenni. [link]
Itt azon is gondolkoztam, hogy egy olyat veszek, ami kicsit komolyabb, erősebb, így lehetne csiszolásra, marásra, polírozásra, kisebb vágásokra, ilyesmire használni.Amire neked kell egyelőre elég a kézi. Nyugodtan nekiugorhatsz akár pár száz lyuk erejéig is. A többi fajta megmunkálás azért már kicsit más. Arra már érdemes valami komolyabbat beszerezni. Asszem nagy a választék.
Egy állvány is jó lenne hozzá (amivel csak lenyomok egy kart, és fúrja ott a panelt azonnal, gyorsan - a gyors ki-be kapcsolásához meg szerintem csinálnék egy láb-gombot).
De pl. ez [link] miért kerül 8500-ba ?Az állvány hasznos és kényelmes, ha nagyon sok a meló, de meg lehet élni nélküle is. Láb-gomb minek? Nem kell a fúrót ki-be kapcsolgatni. Az ár magyarázata: annyit ér.
Egy ilyen "harmadik kéz" állvány is jó lenne: [link] , vagy akár paneltartó + külön nagyító. De esetleg lehetne lámpás is.
Csak sok melóhoz vagy nagyon pici dolgokhoz kellhet, de nem nélkülözhetetlen.
Csipesz kell, de az SMD kezelése nem csak csipeszből áll. Nagyon sok olyan van, ami egyszerű forrpákával se forrasztható, ezt alkatrészenként kell mérlegelni.
Forraszanyagok kellenének még, csak ebből nem nagyon vagyok képben.[link]
Jelenleg egy Weller TCP-24 pákám van, kétféle heggyel (az egyik elég kicsi, elvileg SMD-hez is használható).
Először is kéne egy normál méretű (azaz több száz g-os) forrasztóónt vennem végre, valószinűleg 1mm-es kellene, vagy szerintetek ?
Persze speciális esetekre kellene külön kis adag vékonyabb és vastagabb is.A páka jó, esetleg szerezz hozzá még más méretű hegyet (alkatrészektől függ). 1mm-es ón is jó. Vékonyabb nagyon ritkán szükséges, vastagabb csak hogy ne fogyjon tól sok a vékonyból.
Mire jó a külön folyasztószer, forrasztó gyanta, forrasztó olaj, forrasztó krém, stb. ?
Neked egyelőre csak a gyanta kell. Tisztítja a réz felületét, hogy könnyebben folyjon el rajta az ón. A többi általában az SMD-khez kell, de nem pákás forrasztáshoz. A krém pedig - ha jój tudom - nagyon oxidált felületekhez van, ahol a gyanta nem elég, de forrasztás után letisztítandó savas nyomokat (!) hagy maga után.
Az ónszívó szalag mikor, és hogyan használható ?
Ez olyan, mint egy ellapított árnyékoló harisnya, a szálai közé szívja egy forrasztásból az olvadt ónt, ha bontani akarsz egy forrasztást. Leginkább ott használják, ahova egy szippantó pumpával nem lehet odaférni.
-
#9690
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9689
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9689
üzenetére
Rajzold pe a pontokat is, ahova szükségesek, már csak azért is, mert az Eagle nem fog tudni NYÁK-ot tervezni így belőle. Aztán tedd fel mégegyszer, hátha "megszán" valaki és alaposan átnézi.
-
#9692
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9691
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9691
üzenetére
Azokat, ahol az alkatrészek, szálak összefutnak a kapcsolásban. Mondjuk csomópontok. Anélkül a NYÁK-tervnél elviszi egymás mellett.
Szerintem mintadarabként 1-2 darabnál nem "illik" többet. De az is lehet, hogy a kitöltendő űrlap engedi/nem engedi a kért mennyiséget. Ha pedig fizetsz, akkor valahol írja a minimális mennyiséget.
-
#9694
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9693
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9693
üzenetére
OK.
Nincs-nem lehet éves porció. De gondolj bele: mintadarabot próbára/tesztre kérnek, ahhoz pedig elég egy néhány. Meg aztán, ha nekik reklám is és nem nagy költség, azért valaki azt be kell csomagolja és elvigye a postára.
-
Lompos48
nagyúr
Nem ugyanarról beszélünk. Amit én említettem az nem a ... tv és a lámpát nem lehetne külön oldalsó földelés nélküli ... fejezethez tartozik. Kizárólag elektronikus szimulációra találták ki. Azzal PC alaplapokat, videokártyákat terveznek/szimulálnak vele, ahol akár fél milliméter hosszkülönbség is tragikus lehet gigahertzeken 2 párhuzamos adatszál között.
...nem úgy tűnik mintha egy ilyen szimulációt bonyolultabb lenne összehozni mint egy 3d omgwtf játékot ai-val és fizikával...
Egész más. De azért a csomag 3-4 DVD-n vásárolható.
-
#9699
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9695
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9695
üzenetére
Átbogarásztam mind a 3 rajzot. Úgy néz ki, hogy minden rendben van. Ha piszok akarnék lenni annyit tanácsolhatnék, hogy a rajzot még lehetne szépíteni. Persze ez csak a kinézetre vonatkozik, tudnillik annál szebb minél egyenletesebb a rajz elosztása a lapon.
Problémát talán egyet látok a NYÁK-tervezésnél. Próbáld úgy helyezni az alkatrészeket, hogy a PCM2900 Vcom (14) lába meg a műveleti erősítők noninv (+) bemenetei minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Ezek nagy impedanciás bemenetek, könnyen szednek össze "szemetet" a környezetükből. Ugyanakkor az üres felületeket az analóg kisjelű vonalak között betölteném testtel, de vigyázva nehogy földhurkok keletkezzenek.
Sikert! -
#9701
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9700
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9700
üzenetére
Nehéz ezt így elmagyarázni, de megpróbálom. Vannak olyan üres zónák a nyák-on, ahol nincs semmi, csak a szigetelő alap. Tehát nem megy ott egy árva szál sem. Oda be lehet pingálni a analóg GND-t (igaz nagyjából kézzel, nem tudom, hogy az Eagle tud-e ilyet), akár a másik oldalról átkötéssel (gondolom 2 rétegű lesz). De asszem egyszerűbb lesz, ha találok egy rajzot vagy fotót és beteszem.
Itt, ami fekete, az mind GND-re van kötve
[ Szerkesztve ]
-
#9708
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9704
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9704
üzenetére
Hát ehhez egyelőre annyit, hogy próbáld az apró alkatrészeket (R, C) odahúzogatni az aktív elemekhez, amikhez tartoznak nagyjából a kapcs. rajzon. Nem kell glédában állniuk, mint kiskatonák a lap egyetlen zónájában. Csak a csatlakozóknak "illik" helyet fenntartani a kártya szélén, mert ugye azokhoz hozzá kell férni.
[ Szerkesztve ]
-
#9710
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9709
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9709
üzenetére
Igen, lesz még vele meló. Ugyanakkor sokat tanulsz belőle. A 2 rétegű NYÁK azért jó, mert megmenekülsz sok kacskaringótól, vagy átkötéstől. Fokozottan igaz amióta az alkatrészek méretei annyira csökkentek, hogy nem járkálhatsz ide-oda x szállal egy ellenállás lábai között. Két rétegnél ha elakadsz átmégy a lap másik odalára és ott mégy tovább. Azért nyomtatott áramkör, hogy ne legyenek légvezetékek.
Nem találtam mi a tda152. Van egy egész család, de mindegyik nevében van még egy negyedik számjegy is. Akármi is legyen (ha erősítő!) érvényes az alapelv: ideális esetben egy erősítő bemeneti impedanciája legyen végtelen (minél nagyobb), hogy ne szívjon áramot az előző fokozatból, a kimeneti pedig minél kissebb (tehát legyen feszültséggenerátor), hogy bármit tudjon meghajtani a jel módosulása nélkül. Ez egyformán érvényes műveleti erősítőkre (opa) meg teljesítményfokozatokra (tda) is. Az, hogy szépen szól azt jelenti, hogy nem változtat a jel alakján hanem csak az amplitúdóján, "több" lesz, de ugyanazt a hanginformációját hordozza. Azt, hogy milyen mértékben erősít azt az IC körüli elemek határozzák meg. Mindenesetre az opa-k, ha jól emlékszem egységnyi erősítésre vannak vannak beállítva a "környező" ellenállásokkal.
-
#9712
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9711
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9711
üzenetére
Ezek szerint akkor ha rá akarok az opa mögé kötni egy erősítőt akkor nem úgy fog szólni ahogy annak kellene. Ezt szomorúan hallom.
Ilyet ki mondott? Épp` azt magyaráztam, hogy az opa-k mindent leválasztanak és így a pluszba kötött cuccok nem befolyásolják az alapáramkört. Tehát OK minden.
Igen, mint a gps, újratervezés.Bocs a sok kérdés miatt, de csak 1x akarom megcsinálni a készüléket, nem akarok később semmit sem áttervezni, kiforrasztani.
Nem hiszem, hogy első nekiugrásból sikerül, de fel a fejjel, lehet én vagyok a pesszimista.
lletve van olyan kapcsoló ami képes lenne több jack aljzatot is kezelni? Pl lenne 2 analóg bemenet amivel lehetne váltogatni hogy melyik bemenet legyen az aktív?
Általában analóg kapcsolókkal (ez is IC) szokták megoldani és én is ezt találom a legelegánsabbnak.
Itt mondjuk majdnem ugyan az a felépítés mint nálam csak duplán van kötve
Érdemes alaposan átnézni
Bocs nem tda152, hanem tpa152
Így már egészen más.
Ha belenézel az adatlapba [link] akkor onnan kiderül sok minden. Említettem, hogy az opa-k egységnyi erősítéssel szerepelnak a rajzodban. Itt meg a kapcs. rajzban látható RF/RI arány adja meg a fokozat feszültségerősítését.[ Szerkesztve ]
-
#9714
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9713
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9713
üzenetére
Lehet nem volt elég tiszta az "expozé", azt szerettem volna magyarázni, hogy ne aggódj, mert pont arra valók a le/elválasztó erősítők.
IC-s kapcsoló? Ez nekem új.
.
Kapásból a TDA1028/TDA1029 ami eszembe jut, de ezek jó huszonéves IC-k. Tudtommal a Maxim az, amelyik egész családot gyárt ilyen kapcsolókból. Ha gugliba beírod az analog switch keresést, rengeteg eredményt kapsz. Egyetlen logikai szinttel vezéreéhetők (0/1) és többféle konfiguráció létezik...vagy lehet hogy csak számomra nem kézenfekvő a különbség...
Épp a hasonlóság miatt mondtam. Inspirálódhatsz akár az alkatrészek elhelyezéséről a NYÁKon.
[ Szerkesztve ]
-
#9716
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9715
Lompos48
nagyúr
-
#9718
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9717
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9717
üzenetére
Szerintem az elektronika (majdnem) bármely változata megfelel. Nem tud annyit rontani egyik sem, hogy fülhallgatóban észleld. Sokkal kritikusabb a füles kiválasztása.
Bár lassan meggyőznek a csöves megoldásról is.
Na, ne! Minek összehozni egy 100 mW körüli fülest egy száz voltokról működő szerkentyűvel, ami már definícióból fűt? Ok, kihívás a csöves erősítő, de nem fülhallgatóval. Hangszóróval, ...YES. De Te tudod. Szerintem más dimenziókba tartoznak.
[ Szerkesztve ]
-
#9720
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#9719
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#9719
üzenetére
Elvileg jobbféle fülessel érzékelhetően a különbségek.
Elképzelhető, de az is, hogy szubjektív.
Pont most volt logouton egy cikk, ott egy 10k-s csöves fejhallgató erősítőről van szó, hogy mennyire szépen szól. Csak én inkább húzok a digitális cuccok felé, mint az analóg megoldások felé.
A cikk jó(pofa), de szerintem nem garancia semmire.
Ha pedig a csöves/félvezetős/digitális megoldásokat nézzük az elméleti osztályozás a következő feltételezve azt, hogy mindegyik változat biztosítja a teljes frekvenciasávot:
- digitális a legrosszabb kellene legyen (matematikailag), mert minden A/D és D/A átalakítás veszteséggel jár,
- (diszkrét) félvezetők: minden jelamplitúdó változás teljesítményváltozással, tehát hőmérsékletváltozással jár. Ebből kötelező módon (legalább) matematikailag kimutatható torzítások keletkeznek, FET-ek esetén valamivel jobb a helyzet,
- csöves: nincs konverziós veszteség, nincs hőmegfutás, mert a cső tk. állandóan fűtve van (de sokkal rosszabbak a hatásfokok). A legjobb(nak tűnő) változat, de leginkább a végfokoknál van jelentősége/értelme.Mindez - mondom - számítható, de nem feltétlenül hallható is.
A cikkben használt cső a 12AU7, nézz meg egy alkalmazást [link], nem ijeszt el a 100V-os táp?
De mondom, a te döntésed és szép kihívás.
[ Szerkesztve ]
Vagy ez PMPO?
), de erősítőben gond. Próbának tegyél egy tranzisztoros rádiót a táp közelébe és nézd meg mit produkál rövid-közép-hosszú hullámod. Ez mind digitális zaj. Azért írtam, hogy a szűrést próbálatni kell, mert jó (sőt szükséges) oda az elkón kívül kiskapacitású kondenzátor is a nagyobb frekvenciákhoz. Ezért ajánlottam az autórádiót is.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold
- Hoppá! Dell Precision 7550 Tervező Vágó Laptop -70% 15,6" i7-10875H 32/512 Quadro RTX 3000 6GB FHD
- Honor Magic6 Lite 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Dell 7390 13,3" FULL HD/i5-8250U/DDR4 8Gb/256GB M2 SSD/HDMI/4G/CAM/BT/Wifi/Új AKKU 1 Év Gari!
- Aszta! Dell Precision 7550 Tervező Vágó Laptop -70% 15,6" i9-10885H 64/512 Quadro RTX 5000 16GB! FHD
- Thrustmaster racing clamp kézifék tartó
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest