Hirdetés

Aktív témák

  • guest

    veterán

    Sziasztok!

    ASUS V7700 + AMD 1600+ ABIT KG7-en kellene családi videót rögzíteni. A kártyához adott ASUS Live beveszi a filmet, nem írja, hogy kimaradt volna frame, mégis van ugrás a visszajátszásban, miért? Csökkentsem a frame rate-et 25-ről 16-ra?
    További kérdés, hogy megvalósítható-e, hogy fénykép minőségben nyomtatható legyen a videóból kikapott kép (mert a video capture max 720*350, ami nyomtatásban elég raszteres)?
    Megoldja-e a problémát digitális videokamera alkalmazása, vagy videóhoz Hi8/digitális kamera, fényképhez digitális fényképezőgép kell (ami bagyobb felbontásban rögzít)?

    P.ter

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz guest #1 üzenetére

    A procid bőven elég erős a valós idejű, teljes PAL/NTSC felbontású videó digitalizáláshoz. Ha akadozás van, akkor az alighanem azért van, mert nem megfelelő codec-et használsz - vagy egyáltalán nem is használsz. Tömörítés nélkül a teljes PAL/NTSC felbontás (720x576/25fps, 720x480/30fps) adatfolyama több, mint 30 MByte/sec, amit még a leggyorsabb desktop HDD-kre sem lehet ráírni, így a frame-dobálás törvényszerű lesz. Ha pedig használsz codec-et (pl. DivX- 4.12-őt), akkor meg az okozhat problémát, hogy rosszul állítod be, és még a máskülönben gyors procid számára is túl sok munkát ad.
    A megoldás:
    Ha DivX 4.12-őt használod digitalizáláshoz is, (nem csak utólagos áttömörítéshez), akkor használd a következő beállításokat:
    1-pass, Fastest, 6000 kbit/sec, Maximum key frame interval: 25, Maximum quantizer: 8. (Utólagos áttömörítésnél meg a Fastest-t helyett Slowest, csökkentsd a sávszélességet 2000 kbit/sec körülire, és növeld a maximum key frame interval-t 250-re.) A codec beépített Deinterlace funkcióját NE használd, mert szinte többet árt, mint használ. A digitalizáláshoz használd a VirtualDUB-ot, mert ott lehetséges a Multisegment Capture, és plug-in filterként zseniális szűrőket használhatsz, többek között nagyon jó deinterlace-inget is.

    Egyébként a 720x350 pixeles maximális felbontásodat kétkedéssel olvasom, ugyanis a 350 az nem egy szabványos függőleges felbontás sem PAL, sem NTSC rendszerben. Ha mégis igaz, akkor sajnos számítani kell arra, hogy az elkapott kép nem lesz tökéletes, hanem vizszintes csíkok jelenhetnek meg benne.

    A videómagnókról kapott kép eleve nem fénykép minőségű, mindenesetre az elérhető, hogy a digitalizálásnál már ne romoljon lényegesen tovább, sőt, bizonyos hibáit digitálisan még ki is lehet javítani.

    Fénykép minőségben azok a digitális fényképező gépek tudnak dolgozni, amelyek legalább 3-4 millió pixelt rögzítenek. (A nyomtatás minősége meg természetesen leginkább a nyomtatón múlik.)

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz guest #2 üzenetére

    Köszi. Én is úgy gondoltam, hogy a kamera nem lesz elég nagy felbontású még ha digitális akkor sem, ha fényképet akar nyomtatni. Ez megválaszolja azt a kérdést is, hogy karácsomyra digitális kamerát vegyen, vagy digitális fényképezőgépet. Fényképezőt fogom javasolni, az még azért is jobb, mert nem kell neki Fire-Wire/i-Link kártya, hanem megy simán USB-n.
    A felbontás valóban nem 350, hanem 576 ahogy írtad, csak eltévesztettem.
    Még nem foglalkoztam ilyennel, de utána kell járnom, mert megbíztak vele.
    Most akkor mivel jó digitalizálni VDubbal vagy DivX-szel? Meg aztán olyan progi kell, amit egyszerű kezelni, mert aki használja, most lát szinte először gépet. Mi a hátrány annak, ha csak 16 fps-et használok?

    prohardver vendég

  • Den

    veterán

    válasz guest #3 üzenetére

    A Divx egy codec (codec = COder-DECoder), egy adattömörítő ''algoritmus'', aminek a feladata hogy az embertelen méretű videó folyamot kezelhető, és legfőképpen tárolható méretűre tömörítse. VDub egy virtuális ''videómagnó'', ami a digitalizált nyers videojelet, valamilyen codec-el (Pl divx -el), tömöríti és fájlba rögzíti.
    A 16 fps -el az a baj hogy az emberi szem 30 fps fölöt érzékeli folyamatosnak a mozgó képet. 16 fps, még darabos lenne.

    www.simson4t.hu

  • guest

    veterán

    válasz guest #3 üzenetére

    Jó minőségű állóképekhez tényleg egy digitális fényképezőgépet célszerű venni, mint pl. a Fujifilm 6900 Zoom.

    A digitális videóval való szórakozást nem mondanám egyszerűnek. Bár személy szerint nem látom túl bonyolultnak sem, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb PCs felhasználó gondolkodása egyszerűen nem passzol hozzá.

    Ami VirtualDUB és a DivX kapcsolatát illeti, ahogyan már Den is írta: A VirtualDUB egy általános videó elkapó, szerkesztő és konvertáló program, amely AVI formátumban dolgozik, és szerintem az egyik legjobban használható - ráadásul még ingyenes is. A DivX pedig egy tömörítési eljárás, amelyet a VirtualDUB képes használni sok másfajtával egyetemben. A DivX az MPEG-4 tömörítési algoritmusok egyik fajtája. Előnye, hogy jó minőség mellett is igen nagy mértékű tömörítést tesz lehetővé, tipikusan 2-3-szor is jobbat, mint a DVD-k készítéséhez használt MPEG-2 félék.

    Digitalizálni azzal az fps-sel célszerű, amellyel a forrás is rendelkezik. Nagyobbal nyilván felesleges, ha pedig kisebbel digitalizálnánk, akkor a kép ugrálna. Ezen túlmenően, az MPEG tömörítésre jellemző, hogy a 25 fps-sel rögzített videót csaknem olyan picire össze tudja nyomni, mintha csak 15 fps-sel lett volna elkapva. (A magyarázat elég érdekes, de nem akarlak most megzavarni ezzel a kerülővel.) Ezért nem érdemes csökkentett fps-sel digitalizálni, ha a végén MPEG-be történik a konverzió.

    prohardver vendég

  • Den

    veterán

    válasz guest #5 üzenetére

    Engem megzavarhatsz ezzel a kerülővel :) . Érdekelne a dolog.

    www.simson4t.hu

  • McJames

    senior tag

    válasz Den #6 üzenetére

    Csatlakozom.

    Aki a villamos alatt fekszik, annak nem természetes a mosolya.

  • guest

    veterán

    válasz Den #6 üzenetére

    No akkor:

    Az analóg NTSC/PAL/SECAM videójel interlaced jellegű, azaz az egész képek (frame-ek) helyett félképeket (field-eket) továbbítanak. Így digitalizálásnál is a félképeket digitalizálják, 50, vagy 60 Hz sebességgel (PAL/SECAM, vagy NTSC esetben). Ezután jön a tömörítés kérdése. Ha jó minőségre törekszünk, akkor a tömörítés is félképenként történik. Persze, ha az eredeti jelforrás 25(24) egész képet adott (mint a mozi filmek), akkor a tömörítés is nyugodtan történhet frame alapon, csak előbb össze kell illeszteni a félképeket (deinterlace-ing).

    A videó szerkesztő programok többsége frame alapú, tegyük fel tehát, hogy bármilyen is volt a jelforrás, a deinterlace-elésen már túl vagyunk, s így jöhet a tömörítés. Az alapvető tömörítő eljárás a Motion JPEG (M-JPEG), ami a közönséges JPEG tömörítésnek egy különösen gyorsan végrehajtható verziója. E tömörítés veszteséges. Minél nagyobb tömörítést állítunk be, annál inkább. Szerencsére olyan kicsit is beállíthatunk (1.5-2.5-ös tömörítési arány), amelynél már nincs észlelhető romlás a kép minőségében. A tömörítés úgy működik, hogy a képen belül megkeresi a nagyjából azonos színűnek tekinthető (négyzet alakú) tartományokat. Az M-JPEG codec kb. 10-szeres tömörítési arányig ad jó eredményt, fölötte már jelentékenyen romlik a minőség.

    Az előbbieken túl az MPEG tömörítések kihasználják azt is, hogy az egymást követő képek ritkán különböznek drámaian. Pl. amikor híreket mondanak, akkor a kép döntő hányada képről-képre teljesen változatlan, hiszen jószerivel csak a bemondó szája mozog. A redundanciát az MPEG tömörítő algoritmus úgy távolítja el, hogy az egész képeket (''I-frame'', vagy key-frame) csak ritkán tárolja, helyette többnyire csak a képek közötti különbségeket rögzíti és tömöríti. Világos, hogy minél kisebbek a különbségek, annál jobban lesz tömöríthető az adatfolyam. Az MPEG-4 képes akár több száz frame-en keresztül is csupán e kis különbségeket rögzíteni, majd azokból utólag rekonstruálni az eredeti frame-eket.

    Most pedig nyílegyenesen rátérek a tulajdonképpeni kérdésre (:-). Amikor a rendes 25 fps helyett modjuk 10, vagy 15 fps-sel digitalizálunk, akkor ugyan 10/25, illetve 15/25 arányban kevesebb frame-ünk van, de az egyes frame-ek között átlagosan 25/10, illetve 25/15 arányban megnőnek a különbségek, így amikor az MPEG algoritmus eltárolja a különbségeket, akkor ilyen arányban több adatot kell tárolnia. Tehát a helyigény nem lesz sokkal kisebb. Ugyanezért az igaz, hogy ha a 25 fps helyett mondjuk 100 fps-sel jönnének a frame-ek (pl. egy speciális kamerából), akkor az adatfolyamot csaknem ugyanannyira össze lehetne nyomni, mintha csak 25 fps-sel rögzítettük volna az eseményeket. Ezért MPEG kódolás mellett célszerű minél magasabb fps-t használni, mert a méretet nem növeli túlságosan, a mozgás folytonosságának látszata viszont sokat javul.

    prohardver vendég

  • Den

    veterán

    válasz guest #8 üzenetére

    Kössz szépen. Sejtettem hogy valami ilyesmi a dolog lényege, de most már teljesen tiszta.

    www.simson4t.hu

Aktív témák