Hardver, szoftverezettség

A Hammer S hardverét több készülékből is ismerhetjük már, talán a Doogee X5 Pro és a Doogee Valencia 2 Y100 a két legnépszerűbb ezek közül, a MediaTek MT6735P egy visszafogott órajelű MT6735, amihez négymagos, 28 nanométeres csíkszélességű, 1,0 GHz-en pörgő Cortex-A53 processzor, Mali-T720 MP2 grafikus gyorsító és 2 gigabájtnyi RAM tartozik, a 16 gigabájtos belső tárolóegységből pedig körülbelül 12-t használhatunk fel a saját dolgaink tárolására. Elsődleges tárolónak megadhatjuk a microSD kártyát is, nem csak a kamera képeit, a filmjeinket és a zenéinket tarthatjuk itt, számos alkalmazás adatait is áthelyezhetjük ide.

A teljesítmény-teszteken látható, hogy a hardver lehetne sokkal acélosabb is, a mindennapi használatban viszont elég jó rendszersebességgel találkozunk, a módosítatlan Android kezelőfelület gond nélkül hasít, egészen addig, amíg valami komolyabb programot nem veszünk elő: a grafikus gyorsító korlátait viszonylag hamar feltérképezhetjük, ha egy Asphalt 8-jellegű alkotást próbálunk ki. A visszafogott órajel előnyei közé tartozik, hogy a melegedés szinte egyáltalán nem jelenik meg, több benchmark program lefuttatása és számos játék után sem éreztük, hogy forró lenne a kütyü.

Az UMi nem nyúlt bele különösebben a gyári Android 5.1-be, mindenféle sallang nélküli a megjelenés, egy-két ikont kicseréltek, kapunk néhány egyedi hátteret, ezzel pedig gyakorlatilag véget is ér a különlegességek felsorolása. A legalapabb Google-szoftverek helyet kaptak a phableten, de kimaradtak olyan programok, mint a Drive, a Play Játékok, a Play Zene, a Hangouts vagy a Chrome. Cserébe kapunk néhány fapados, de jól működő AOSP-szoftvert, a fájlkezelő, a zenelejátszó, az email-kliens, a hangrögzítő, a naptár és a névjegyzék is innen származik. A rendszer rootolva érkezik, erről a SuperSU is árulkodik, a Busybox-ot és a többi érdekességet viszont magunknak kell telepítenünk.

Extrák azért akadnak a beállítások között: a gesztusvezérlést „okos ébresztés" névre keresztelte a gyártó, itt találhatjuk a duplakoppos feloldást, illetve a lezárt kijelzőre is rajzolhatunk, ha a rendszer egy értékelhető karaktert lát az ujjmozdulatunkban, alapján rögtön elindítja a hozzá tartozó funkciót, de a karakterekhez tartozó programok sajnos nem módosíthatók. A rendszer jobban működik, mint például a Doogee X5 Próban, de sajnos még így is nagyon sokat hibázik.

Ujjlenyomat-olvasó van, bármilyen helyzetben képes érzékelni az ujjunkat, az érzékenysége pedig sokkal jobb a vártnál, ha a konfiguráláskor elég sokféle szögből mutattuk meg az ujjbegyünket a szenzornak, akkor tízből kilencszer felismer minket. Egyszerre egyébként 5 ujjat képes tárolni, nem csak a képernyőzárat, hanem alkalmazásokat is védhetünk biometrikusan, a sikeres azonosítást rezgéssel jelzi a rendszer. Az érzékelő azonban csak az egyik része a dolognak, hiszen a szoftver érzésre teljesen különállóan működik a rendszertől: a probléma abból adódik, hogy az érzékelő nem csak akkor működik, amikor mi azt szeretnénk. Tételezzük fel, hogy elővesszük a telefont csak azért, hogy megnézzük az órát: az ujjlenyomat-olvasó remek helyen van, tehát a hüvelykujjunkkal megnyomjuk a bekapcsológombot, a mutatóval pedig megtámasztanánk a telefont, de rájövünk, hogy akkor old a kijelző, ezért elemeljük azt. Miután örömmel konstatáltuk, hogy pontosan 13:06 van, lenyomjuk a bekapcsológombot, lekapcsol a kijelző, majd visszahelyezzük a mutatóujjunkat az érzékelőre és zsebre vágjuk a mobilt. Ilyenkor a telefon rezgéssel reagál, majd a zár kiold. Furcsa szituáció, de az emberrel sűrűn előfordul. A gond lényegében annyi, hogy a biometrikus azonosító nem kapcsol ki a kijelzővel, de ha benn vagyunk a menüben, akkor sem mindig. Ilyenkor is előfordul, hogy letámasztjuk az ujjunkat és rezgést érzünk, ami azt jelzi, hogy felismerte az ujjbegyet. De minek?

A tanítható infraport vezérléséhez egy ZaZaRemote nevű programot kapunk, ez szinte hibátlanul működik, képes barátkozni a környezetünkben fellelhető televíziókkal és klímaberendezésekkel, abból a szempontból viszont bele lehet kötni, hogy a HTC, LG és Samsung készülékekből megszokott megoldásnál lassabban teszi a dolgát. A készülékben található egy kínai nyelvű biztonsági alkalmazás is, ami sok dologra nem használható, viszont az új programok megnyitásakor rengeteg értesítést küld arról, hogy mihez fér hozzá az adott szoftver.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!