Előszó, tartozékok

A Sony Ericssonnak soha nem jött össze a Windows Mobile alapú készülékek gyártása. Az Xperia sorozatot elindító X1 és az utódnak nevezett, ám a valóságban nem sok újdonságot hozó X2 egyaránt csúfosat bukott, a gyártó pedig okosan átnyergelt az androidos készülékekre, aminek az eredménye a kiváló X10 mini és X10 mini pro lett, valamint a nem különösebben kimagasló, de azért alapavetően nem is olyan rossz X10 lett. Ezek után szinte érthetetlen, hogy a japán-svéd társaság miért próbálkozott meg újra egy Windows Mobile alapú gép készítésével... mégis megtették.

Az Aspen már koncepció szintjén is halott. Az odáig teljesen rendben van, hogy a formavilág a BlackBerry készülékekre hajaz, a QWERTY billentyűzet egy sláger, a probléma a 2,4 hüvelyk átlójú kijelzővel kezdődik, mely — tessék megkapaszkodni — érintésérzékeny, a készüléken ugyanis Windows Mobile operációs rendszer fut. Nyilván fel lehetett volna használni a kifutott Smartphone vonalat, ám ezt utoljára az Asus tette meg hasonló eszköznél, akkorát estek, hogy többet nem is nagyon próbálkoztak saját név alatt telefonok gyártásával — na jó, ez kicsit túlzás, de az M930 botrányos lett. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy miért nem az Androidot tolták fel az Aspenre? Logikus lett volna, az X10 mini felhasználói felülete ugyanis pont az ilyen kis kijelzőkre lett optimalizálva.

GreenHeart szériás készülékről van szó, a doboz ennek megfelelően nem túl nagy (bár kicsinek sem mondható). A készülékhez töltőt, adatkábelt és sztereó headsetet kapunk, többre igazából nincs is szükség.

Külső

Az Aspen egy furcsa kinézetű készülék. A gyártó megpróbálta vegyíteni a nevével fémjelzett dizájnelemeket a BlackBerry-kre jellemző formavilággal, az eredmény pedig egy jól felismerhető Sony Ericsson készülék lett, mely ennek ellenére sem szép — pedig a japán-svéd vállalatot dizájn szempontjából nem bánthatjuk, készülékeik rendszerint igen jól sikerülnek. Az anyaghasználtot egyértelműen a tervezők rontották el, a cucc attól is nyekereg, ha felemeljük az asztalról, a hátlap alatt érezhető hézag van, az illesztések is elég neccesek, amihez közepes minőségű műanyagok társulnak. A legfurcsább rész véleményem szerint az előlap alján található, lekerekített holttér, semmi funkciója nincs, csak bután néz ki. A méret átlagosnak mondható, a 130 grammos tömeghez 117 x 60 x 12,5 milliméteres kiterjedés társul.

A kijelzőt csillogó, ám kevésbé ellenálló keret mögé bújtatták, mely egészen az előlap tetejéig elfut, ahol értelemszerűen a gyártó logója és a telefonhangszóró található. Maga a megjelenítő 2,4 hüvelyk átlójú, QVGA felbontású, érintésérzékeny: rezisztív technológiát használ, tehát az ujjal való nyomkodást kevésbé érzékeli, mint a körömmel/ceruzával való kaparászást. Bár napfényben kevésbé olvasható, képminősége alapvetően rendben van, a színek szépek, a betekintési szög nagy, a Nokia hasonló paraméterekkel ellátott TFT-LCD paneljeit simán veri.

Közvetlenül a kijelző alatt helyezkednek el a fő kezelőszervek. Középen egy igencsak méretes d-pad található, mely fizikai adottságaiból adódóan kellemesen használható, csak úgy, mint az őt körülvevő gombok, melyek közül a felsők a hívásokat kezelik (zöld/piros, ha valakinek nem lenne egyértelmű), a bal alsó a multimédiás menüt hozza elő, a jobb alsó pedig az OK, tehát az ablakok bezárására használható. A QWERTY rész teljesen átlagos, a gombok kicsik, körömmel fogjuk nyomkodni őket, a kiosztás és a háttérvilágítás viszont jó, tehát azt mondhatjuk, hogy a gombsorból kihozták, amit ki lehetett.

A hátlap teteje ezüst színű, alul pedig fekete: talán ez a masina legnormálisabban kinéző rész. A sötét rész recés felületű, ami kellemes a kéznek, míg a felső rész teljesen sima, de ahhoz is jó érzés hozzáérni. A bal felső sarokból húzhatjuk elő a hosszú és vékony ceruzát, kicsivel alatta pedig a kihangosító hangszóróját és a 3,2 megapixeles kamerát láthatjuk.

Felülre került a képernyő lezárására is használatos bekapcsológomb és a szabványos fülhallgató kimenet. Baloldalt a microUSB csatlakozót vehetjük észre, jobbra a hangerőszabályzók kerültek, alul pedig nincs semmi, a mikrofon közvetlenül a billentyűzet alá került.A microSD bővítőhelyhez a hátlap lepattintása után férhetünk hozzá, a kártyacseréhez nem kell kiszednünk az akkumulátort.

Hardver, operációs rendszer, szoftverek

A készüléken Windows Mobile operációs rendszer fut, a Professional változat 6.5-ös (tehát nem a legújabb, 6.5.3-mas) verziója. A hardver gyakorlatilag ugyanaz, amit az X10 miniben már megismerhettünk, a processzor egy 600 MHz-es órajelen ketyegő Qualcomm MSM7227, a RAM és a ROM mérete egyaránt 256 MB, a felhasználók számára körülbelül 220 MB tárhely érhető el. A készülék sebességével alapvetően nincs probléma, a menüben gyorsan lehet navigálni, az alkalmazások sem indulnak el lassan, néha viszont elképesztő lassulások jönnek létre, a lenti videón is megfigyelhető egy másfél perces "szünet", az egyik panelváltást a készülék nem tudta tolerálni, csak töltött és töltött, de nem csinált semmit. Érdekes.

A korábbi Xperia modellek általunk legkevésbé kedvelt része, a panelrendszer itt is megmaradt. A Windows Mobile-ban gyárilag megtalálható elrendezés mellett öt panellel kedveskedett nekünk a gyártó, a gyárilag beállított egész jó, írja az időjárást, jelöli az elmulasztott eseményeket, tartalmaz pár parancsikont. A második panel nagyjából ugyanezt tudja, csak máshogy néz ki, a stílusa erősen hajaz az SPB által kreált programokéra, valószínűleg azért, mert ők csinálták. A harmadik egy nagyon érdekes cucc: Facebook. Ismerőseinket apró buborékokban láthatjuk, ha valamelyikőjükre rányomunk, megjelenik a legutóbbi status update-jük, magába a natív kliensprogramba pedig egy gombnyomással eljuthatunk. Nagyjából ugyanez mondható el a Skype elrendezéséről is, a dizájn kellemes, plusz talán használható is. Az ötödik Sony Ericsson nézet pedig szintén olyan, mint az első kettő, időjárás, gyorsindítók, elmulasztott események, naptárbejegyzések, ennyi van rajta (egyébként ez is SPB kreálmánynak néz ki).

A Start menüben szép számmal találhatunk extra szoftvereket, de persze a gyáriak sem hiányoznak. A Windows Mobile rendszer személyes adatok kezelésében elég erős, a naptár minden igényt kielégít, a szinkronizálási lehetőségek is kellemesek, az ActiveSync mellett a Sony Ericsson szinkronizációs programja is elérhető. A különlegesebb szoftverek közé sorolható a Google Maps, a Messenger, a már említett Skype, az F-Secure Mobile Security, az Express News (hírolvasó), plusz természetes, hogy van Office Mobile és Adobe PDF olvasó is.

Íme egy rövidnek szánt videó, melyről látható a készülék sebessége és a kezelhetőség:

Adatkommunikáció, telefonálás, internet

Adatkommunikációs téren teljesen rendben van a telefon, a négynormás GSM-(850/900/1800/1900 MHz) és a háromnormás UMTS-modul mellé fejlett adatátviteli képességek tartoznak: GPRS, EDGE, UMTS, HSPA (7,2 Mbps le és 2 Mbps fel). Van 802.11b/g szabványú WiFi, 2.1-es verziójú Bluetooth, 2.0-s microUSB, melyen keresztül a készülék töltődik is, plusz kártyaolvasóként is működik. Telefonálás közben a hangminőség jó, a térerővel kapcsolatban sem tapasztaltam problémákat.

A telefonkönyv és az üzenetkezelő funkcióját az Outlook tölti be. A memória dinamikus, tehát a névjegyzékbe annyi ember adatait visszük fel, ahányét csak akarjuk, extra mezők akadnak szép számmal. Üzenetekből jöhet az SMS, az MMS és az e-mail is, utóbbiaknál semmi sem jelent akadályt, a kliensprogram a hitelesített szerverekte és a csatolt fájlokat is gond nélkül kezeli, utóbbiakat rendszerint meg is nyithatjuk, mivel az ismertebb dokumentumokhoz tartozik valamilyen program. Fontos megjegyezni, hogy az SPB-s témák használatával mindenféle látványos és jól kezelhető gyorstárcsázó felületeket érhetünk el, amire szükség is van, mert a fektetett kijelzőn a gyári telefonkönyv nem látszik túl jól, csupán három név fér ki egy képernyőre. Igaz, a billentyűzet miatt gyorsan meg tudjuk keresni a felhívni kívánt személyt.

A webet az Internet Explorerrel tudjuk böngészni, mely elég lassú, néha furcsán jeleníti meg az oldalakat, de nagyon jól kezeli a Flash tartalmakat, ami mindenképp pozitívum. A YouTube-hoz ettől függetlenül natív kliensprogram tartozik, teljesen jól működik.

A social-networking kimerül a Facebookban, ott viszont sok lehetőségünk van. A legnépszerűbb közösségi oldalt tartalmazó panelről (avagy Today témáról) már volt szó, két nézete van, a már szintén említett buborékos, valamint a "sima", a kettő között egy gombnyomással tudunk váltani. Sem a sebesség, sem a funkcionalitás nem hagy kívánnivalót maga után, a Twitter megszállottai viszont kénytelenek lesznek keresgélni a Windows Marketplace-en. A Skype nem kifejezetten SNS témakör, de azért itt említem meg, hogy van, teljesen jól működik, plusz a Facebookhoz hasonlóan tartozik hozzá panel is.

Multimédia, üzemidő, összegzés

A kamera 3,2 megapixeles, fixfókuszos, a legnagyobb elérhető felbontás állóképeknél 2048 x 1536, videóknál 640 x 480 pixel, utóbbiaknál a másodpercenkénti képkockák száma 15. A kamerát kezelő szoftver finoman szólva is fapados, a gyártó gyakorlatilag minden beállítási lehetőséget eltávolított, fotózáskor és videózáskor is három dologra vagyunk korlátozva: előbbieknél bekapcsolhatjuk az éjszakai módot (amit Twilight mode-nak hívnak, hatalmas), az önkioldót és a geofotózást, tehát azt, hogy a GPS-koordináták rögzítve legyenek a képeken. Videóknál szintén jelen van az éjszakai mód, ezen kívül ki és bekapcsolhatjuk a mikrofont, valamint beállíthatunk MMS-méretlimitet, hogy frissen felvett mozgóképünket tovább is tudjuk küldeni.

Ilyen pocsék képminőséggel Sony Ericsson telefonnál még nem találkoztam, nem is értem, hogy egy olyan gyártó, amelyik a jó minőségű kameráiról híres, hogy engedhet ki a gyárkapun egy ilyen telefont. A fakó színű zajtengerek úgy néznek ki, mintha VGA felbontásból nagyították volna őket, tényleg borzasztó. A legrosszabb talán a béka ülepe alatt lévő dinamikatartomány, minek köszönhetően minden kép ki vagy be fog égni, amelyiken árnyék és napfény egyszerre van jelen.

A zenei rész sem hozza a gyártó által megszokott szintet, mivel a zenelejátszó szoftverben nincs hangszínszabályzó. Ettől eltekintve mondjuk nem rossz a helyzet, a Multimedia keretprogramban lévő zenelejátszó fut a háttérben, megjeleníteni az albumborítókat, ID3-tagek alapján szűr a zenék között, van hozzá TrackID, ráadásul a felhasználói felület pofásan is néz ki. A hangminőség kihangosítva átlagos, a HPM-60J nevű gyári fülhallgató viszont kifejezetten gyengén szól, ráadásul a fülbe ülő tányérok indokolatlanul nagyok, nekem a headset bele sem ment a fülembe, magyarán nem tudtam hordani, és ezzel valószínűleg nem csak én vagyok így. Jópont jár viszont a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenetért és az RDS-es FM-rádióért, mely kizárólag bedugott fülessel működik. Videózásnál pozitívum a DivX/XviD formátumok lejátszásának képessége.

A készülékben található GPS-vevő, gyárilag a Google Maps-szel és a Gokivo nevű navigációs szoftverrel használhatjuk, de természetesen más navigációs szoftvereket is feltelepíthetünk rá, ha kedvünk tartja.

Az Aspen akkumulátora méretes, egészen pontosan 1500 mAh-s, aminek az üzemidőn meg is látszik az eredménye. Az okostelefon használattól függően két-három napig képes elketyegni egy töltéssel, ami kellemes eredménynek mondható: a gyári adatok szerint a zenelejátszási idő 12 óra, ami viszont kevésbé hangzik jól, de nem szabad elfelejteni, hogy ez alapvetően nem egy multimédiára kihegyezett készülék.

A Sony Ericsson Aspen egy újabb elbaltázott készülék a japán-svéd vállalat háza tájáról. De mégis más, mint a korábbi Windows Mobile modellek, melyek akár lehettek volna jó készülékek, ha normálisan megcsinálják a szoftverüket: itt ilyesmire esély sem volt, már a koncepció is hibás. 2,4 hüvelykes érintőkijelző és QWERTY gombsor egy Windows Mobile Professional operációs rendszer mellé? 2010-ben? Kinek? A hardver és a tudás rendben van, az adatkommunikációs képességek úgyszintén, az elképesztő mértékű lassulásokra képes szoftver már kevésbé, de az legalább javítható. A pocsék kamerára és a gyenge minőségű fülhallgatóra viszont nincs mentség, ahogy a rossz összeszerelési minőségre sem. Árat egyelőre nem tudunk, állítólag "nem lesz drága", ami 60 és 80 000 forint közötti összeget fog jelenteni. Ennyiből pont kijön egy BlackBerry 8520 Curve, ha valaki ilyen formavilágra vágyik.

Bocha

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Sony Ericsson Aspen
	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	117 x 60 x 12,5 milliméter
	Tömeg	130 gramm
	Színvariációk	Iconic Black, White Silver
	Kijelző
	Kijelző átlója	2,4 hüvelyk
	Kijelző felbontása	320 x 240 pixel
	Kijelző típusa	rezisztív TFT érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	65536
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória / max. MMS méret	dinamikus / ?
	Memória	256 MB RAM / 256 MB ROM
	Memória bővíthetősége	microSDHC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 7,2 Mbps / 2 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP is)
	WiFi	802.11 b/g
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van (A-GPS is)
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Windows Mobile 6.5
	Processzor	600 MHz-es Qualcomm MSM7227
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	vannak
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Sony Ericsson-féle multimédiás menü és Today témák, Skype, F-Secure Mobile Security, YouTube, Bing
	Multimédia
	Fő kamera	3,2 megapixeles, fixfókuszos
	Másodlagos kamera	van
	Videófelvétel	van (640 x 480 pixel @ 15 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1500 mAh-s lítium-polimer
	Készenléti idő	450 óra (2G) / 600 óra (3G)
	Beszélgetési idő	10 óra (2G) / 8 óra (3G)
	Zenelejátszási idő	12 óra
	Egyebek
	QWERTY billentyűzet,3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, DivX/XviD lejátszás