Zene

Muzikálisan elég jól felkészült a készülék, sok aprósággal teszi teljeskörűvé a zenei palettát. Egyrészt van egy remek füles, agybadugós, szétszedhető, jó minőségű, jól szól. De mivel kettékapható, ezért tetszőleges headset használható. Maga a telefon is egészen jól szól kihangosítva, ami egy jellemzően műanyagból építkező eszköznél szép teljesítmény.

A zenelejátszó szoftver szokás szerint ID3 tagek alapján rakja sorba a muzsikáinkat. Ha elindítjuk a lejátszást, majd kimegyünk a főképernyőre, akkor alap, hogy a zene nem szakad meg, de automatikusan kikerül a lejátszó widgetje is a kezdőlapra, s innen is irányíthatjuk. Megállítani, elindítani, illetve előre-hátra léptetni lehet így a számokat, a hangerőt pedig az oldalsó gombok segítségével babrálhatjuk. Nincs viszont equalizer, ami számomra érthetetlen, hiszen a spéci füles miatt azt várná az ember, hogy minden ismert funkció benne lesz a telefonban, de ez megint egy nem túl súlyos, ám zavaró hiba.

Az MP3 lejátszó mellett még két alkalmazás tartozik a telefon zenei arzenáljába. Talán a fontosabb az FM-rádió, amely RDS képes, betölti szépen a képernyőt, jó nagy gombokkal lehet hangolni. Ez is fut a háttérben, s szintén kap egy widgetet a kezdőlapon. A használathoz természetesen most is szükségeltetik a fülhallgató csatlakoztatása. A másik okosság neve „Find music”, itt a rádióból, vagy a diktafon segítségével felvett hangminta alapján egy webes adatbázis segítségével próbálja megfejteni a telefon, hogy milyen zene szól. Elég érzékeny, speciel hiába énekeltem rá fel, hogy „levelet kaptam, life”, nem adott találatot, amely egyúttal jelzésértékű az énekhangom milyensége kapcsán is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!