GPS, akkumulátor, összegzés

A telefonban egy A-GPS modul is található, amelyet a kameraszoftver geotagging funkciója és az előre telepített térképalkalmazások ki is használnak. A jelet városban pár másodperc alatt meg is találja, ráadásul igen pontosan, a teszteknél maximum néhány méteres eltéréssel sikerült belőni a pozíciót. A Google térképeit használó Maps alkalmazás nagyon szépen fut, zoomolás után szinte azonnal meg is jelennek a részletek, a kép forgatását és a döntéseket is akadások nélkül kezeli.

A telefon az energiát egy 1650 mAh kapacitású lítiumos akkumulátorból nyeri, a töltést konnektorról vagy USB-kapcsolaton keresztül tehetjük meg. Bár a rendelkezésre állási időről még nincsenek hivatalos adatok, bizonyos források szerint két napig simán elmegy egy töltéssel. Nekem masszív használat mellett elsőre másfél napot bírt ki maximum fényerő mellett, a WiFi és a Bluetooth folyamatosan mentek, negyed óránkénti e-mail szinkronizálással és egy jó adag netezéssel és fényképezéssel megspékelve. Mivel még csak két napja van nálunk a mobil, messzemenő következtetéseket nem tudtunk levonni az akkumulátoridejéről, pár nap múlva már okosabbak leszünk; a tapasztalatinkat pedig természetesen megosztjuk az oldalon.

[+]

Azt kell, hogy mondjam: a Samsung megcsinálta. Már a barcelonai Mobile World Congressen érezni lehetett, hogy komolyan gondolják a telefont; körülbelül 55 percen át ajnározták a Galaxy S II képességeit az egy órás prezentáció alatt. A végeredmény a piac legjobb androidos gépe lett, hardverben mindenkit odaver, ráadásul érezni lehet a gyors és majdnem teljesen akadásmentes működésen, hogy a koreai gyártó programozói nem kevés időt töltöttek a rendszer optimalizálásával és a két processzormagban rejlő erő felszínre hozásával. A telefon a dual-core CPU-val szerelt masinák között is igen gyors, a lapozások, görgetések és zoomolások folyamatosak, az alkalmazások megnyitása és a közöttük történő váltások szélsebesek, a böngésző pedig az egyik legjobb mobilos netezési élményt nyújtja. Az egész mobilt ráadásul egy ultravékony és pehelysúlyú borításba zsúfolták össze a Samsung mérnökei, ezt az anyaghasználat sínyli meg, a felső kategóriában sokak preferálják a fémes borítást a plasztik helyett; persze ízlések és pofonok. A kijelző remekbe szabott minősége tovább javít az összképen: élénk színek, tűéles kép, korrekt fényerő és nagy betekintési szögek jellemzik a panelt; ráadásul aki idegenkedik a Super AMOLED vibráló színvilágától, pár mozdulattal a saját kedvére kalibrálhatja kijelzőt. Az egyetlen "gyenge" pontja a felbontás: bár a 800 x 480 képpont egyáltalán nem kevés, pusztán az androidos mezőnyt nézve is láttunk már ennél jobbat: anno már a Meizu M9 is 960 x 640 képponttal rendelkezett, a HTC Sensation és a Motorola Atrix 4G pedig 960 x 540 pixeles felbontással operálnak. A közeljövő csúcsgépei pedig legalább ekkora felbontású panellel lesznek szerelve, így a Galaxy S 2 némiképp hátrányt szenvedhet ezen a téren, bár tény, hogy a Super AMOLED Plus technológiát nem lesz gyerekjáték felülmúlni.

A szoftveres kínálat és az egyedi felhasználói felület pedig hab a tortán. Az extra alkalmazások nagyon jól kiegészítik az alap androidos programokat; bevallom, a Facebook- és Foursquare klienseken kívül egyelőre semmit nem töltöttem le rá, annyira össze van rakva a szoftveres oldal. A TouchWiz 4.0 pedig felnőtt a nagyokhoz, bár a HTC-féle Sense funkcionalitásban szerény véleményem szerint még odaveri, a koreaiak UI megoldása viszont sokkal inkább felhasználóbarát, a megalkotásakor a könnyű kezelés és a hatékony navigálás lebeghetett a dizájnerek szeme előtt. A testre szabhatóság mértéke pedig igen komoly méreteket ölt, a minialkalmazások nagy része átméretezhető, a kamera szoftver gombjaitól a betűtípusig rengeteg mindent a kedvünkre variálhatjuk. A masina adatkommunikációs oldala is kiváló, a képességek között olyan ínyencségekkel lehet összefutni, mint a WiFi Direct, a HSPA+ és a Bluetooth 3.0.

Persze semmi sem tökéletes, a Galaxy S II is rendelkezik pár hibával. Ilyen például a már említett felbontás, a kamera által készített képek közepes minősége, az 5.1-es hanggal kódolt videók esetében némafilmet kell bámulnunk, valamint a plasztik anyaghasználat és a könnyű kialakítás is sokak számára aggasztó lehet. Azonban azt látni kell, hogy ezek a hiányosságok eltörpülnek a pozitívumok és a képességek mellett: egy multimédiás csúcsgéppel van dolgunk. Bár a magyarországi hivatalos ár egyelőre nem ismert, Angliában kártyafüggetlenül már 500 font (körülbelül 150 ezer forint) leszurkolása után boldog tulajdonosai lehetünk a jelenleg legjobb androidos telefonnak. Ha valaki rengeteg pénzt szeretne költeni egy igazán komoly gépre, amely jövő ilyenkor is meg fogja állni a helyét, a Samsung üdvöskéje a legjobb alternatíva. Ezek után nem kérdés, hogy milyen plecsnit sütök rá.

Samsung Galaxy S II

dr. Kind

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!