Multimédia
A hátlapra egy 8 megapixeles kamera került, autofókusszal és vakuval egyetemben. A kereső felületének jobb oldalán tudunk üzemmódot állítani, itt nyolc előre elkészített séma várja a felhasználót, köztük van éjszakai mód, sorozatfelvétel és panoráma is. Az automatikus módot választva lehetőségünk nyílik a további babrálnivalókhoz hozzáférni, állítható az ISO, a felbontás, a fehéregyensúly, kérhetünk rácsot, geotagginget, van időzítő, történet az exponálás hangvezérléssel, tehát minden itt van, ami szem-szájnak ingere. A nagy S4-ben megismert fázisonkénti sorozatkép, vagy a háttérben kolbászoló nyugdíjasok eltakarításának lehetősége azonban kimaradt, no nem mintha ezeket olyan sokan használták volna.
[+]
Az elkészült fotók (lent) nem olyan jók, mint vártam. Egy mondatban: az a baj, hogy sok a zaj. Még jó fényviszonyok esetén is zajosodnak a felvételek, ráadásul nagyon vékonyka a dinamikatartomány, gyakran beégnek a világosabb részek, s mintha az automatika egy picit túl sok fényt engedne be (talán pont a zaj elkerülése miatt), sok fotó túl világos lesz, ettől kissé fakó az eredmény. Az éjszakai mód tragikus, esti sörözésekre csak azért érdemes elvinni a telefont, mert makróban egészen erős és le lehet fotózni a nachost vakuval. Videót is vettünk a készülékkel, az is lehetne jobb, itt egy tesztfelvétel.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A galériában láthatóak a közösségi oldalakon tárolt képeink is, van minimális lehetőségünk szerkeszteni is az alkotásokat (vágás, forgatás, effektek), persze megoszthatjuk a fotókat az összes létező módon, illetve kapunk egy Sztorialbum nevű alkalmazást, amivel fotóalbumokat lehet készíteni a megadott képekből néhány séma kiválasztásával, majd elvileg ezt meg is lehet online rendelni, vagy csak nézegetjük az eredményt a telefonon.
A videók visszanézése sem okoz gondot, a Full HD tartalmakat is röccenés nélkül játssza le a készülék, ráadásul itt is megvan az a lehetőségünk, hogy ablakba tegyük a mozit és azt oda helyezzük el a menü felületén, ahova csak akarjuk. Nyilván egyetlen mozdulattal átlőhető az egész egy DLNA képességekkel bíró eszközre (mondjuk tévére), ilyen szempontból az S4 Mini simán hozza a nagytesó tudását és funkcionalitását.
Zeneileg jobb a helyzet, egyrészt kimondottan kulturált és elegáns a lejátszó felülete, jól is használható, rengeteg beállítási lehetőség bújik meg a menüpontok mögött. A legfontosabb, hogy van equalizer, előre beállított hangzásképekkel, ezek közül a kedvencem a "csöves erősítő hatás", amiről nekem az jutott eszembe, hogy két hajléktalan a Moszkva téren fekvenyomást gyakorol. Lenne közönség, az biztos. Fülessel kimondottan jól szól a ketyere, anélkül kicsit gyengébb a produkció a telefonos mezőnyben, de nem veszélyesen tragikus. Jó pont jár az FM-rádióért (figyelem, ez például nincs a nagy Galaxy S4-ben), ami headset csatlakoztatását követően kelthető életre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
