Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés

Manapság már belépőszinten is egyre ritkább, ha nincs 4G (persze a B20-as sáv a drágább készülékekből is kimaradhat), márpedig a Muze A7 esetében le kell mondani az LTE-ről. Helyette a 3G-vel kell elboldogulnunk, így letöltés esetén 21,1, feltöltéskor pedig 5,76 Mbps sebességre számíthatunk maximum. Habár ez sem kevés, érezhető a 4G-vel szemben fennálló hátrány, mondjuk egy alkalmazás vagy egy fájl letöltése esetén, vagy egy olyan régióban, ahol 2G mellett 4G fogható jó minőségben. A hangminőség rendben van, a két SIM csak standby módban működik együtt, híváskor a nem használt kártya lekapcsolódik.

A Chrome böngésző és az akkumulátorhasználat grafikonja [+]

WiFi-ből kétcsatornás, internetmegosztásra képes, 802.11b/g/n-es modul jut, Bluetoothból pedig 4.0-ra számíthatunk, méghozzá A2DP-vel. A navigálást a beépített A-GPS segíti, viszont nincs GLONASS támogatás, szóval húsz másodperc kell ahhoz, hogy a mobil megtalálja a helyzetünket, utána már egész stabilan tartja a jelet. Nincs infra, NFC, még az USB-OTG-ről is le kell mondanunk. A böngészőprogram szerepét elsősorban a Chrome látja el, amit már szinte mindenki ismer, nagy előnye a platformok közötti szinkronizálás. A görgetés sebesség az esetek többségében rendben van, az összetettebb weboldalaknál azért képes megakadni. Nincs éjszakai mód, a nagyítás két ujjal történik.

Van még normál SIM-es telefon, a Muze A7 rögtön kettő ilyen kártyát is fogad [+]

Az akkumulátor 2500 milliamperóra kapacitású, ami nem sok, ám egy napos használatra szinte mindig elég. Telefonálással, fotózgatással, internetezéssel és kevés játékkal 4 óra kijelzőidőre lehet számítani, ha pedig videókat nézünk, akkor körülbelül 5 óra alatt fog lemerülni a telefon. Energiatakarékos módok vannak, főleg alacsony töltöttségnél érdemes bekapcsolni ezeket.

A Prestigio Muze A7 a boltok többségében 43 ezer forintot kóstál, ennyiért pedig egy nagyon jó alsó kategóriás telefon...lenne. Csak elkésett. Persze mit lát az, aki betéved a boltba telefont vásárolni? Jó specifikációt, hiszen a processzor nyolcmagos, RAM-ból pedig két gigabájtot kapott a készülék, és még a belső tárhely méretére sem lehet panaszkodni. Igen ám, csak nem mindegy, hogy azok a processzormagok milyen erősek. A MediaTek MT6592 chipset ugyanis már nem mai csirke, és igazából nem tud többet egy középkategóriás négymagos megoldásnál. A HD kijelző persze nem akkora felbontású, hogy ne tudjon megküzdeni vele a hardver, ám ha már egy kicsit jobban megterheljük a rendszert, képes valamelyest megroggyanni, és ehhez az előbb említett megjelenítő némileg gyenge érzékenysége is hozzájárul. A kamera teszi a dolgát, ennél többet nem lehet elvárni ettől a kategóriától, szerencsére nem valami szedett-vedett szenzort pakoltak a kütyübe, persze csodát ettől nem tudtak tenni. A dual SIM képesség mindig előny, az üzemidő pedig átlagos, de a stabil egy nap mindig megvan. A Muze A7 tehát másfél éve best buy lett volna, ám most már annyira nem lehet hanyatt esni tőle, legnagyobb ellenfele, és csatának legnagyobb esélyese egyértelműen a Vernee Thor, ha pedig nem számít a 4G (mert hát főszereplőnkben sincs), akkor icipicit drágábban a Xiaomi Redmi 3 verheti köröket a mobilra. A Prestigio tehát nem alkotott rosszat, csak elkésett egy kicsit vele, egy tetszett plecsni az ár/érték aránya miatt még a hibái ellenére is megérdemel.

Prestigio Muze A7

Legendd

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!