Előzmények
"A király nem halt meg, csak hazautazott a Marsra." Így szól a nagy igazság, amely ezúttal bizonyított lett, hiszen visszatért közénk. Nehéz elfogulatlanul nyilatkoznom a készülékről, ugyanis úgy érzem, hogy újabb legenda született. Mivel a legtöbb zenei készülék átfutott a kezeim közt, érdeklődve, sőt már-már tűkön ülve vártam az új N szériás mobilt. A legelső merevlemezes mobillal, az i300-zal anno a Samsungnak sikerült valami olyat letenni az asztalra, amelynek felülmúlására mostanáig kellett várnunk, hiszen az N91 tudásban magasan veri versenytársát, és annak legnagyobb hibáját, az alacsony üzemidőt is sikerült kiküszöbölni. A készülék másik riválisa a Sony Ericsson W800i modellje, amelynek napjainkig nem sikerült legyőzőre találnia a hangzás és a dizájn terén. Nos, lehet, hogy sokan meg fognak kövezni mostani kijelentésemért, de az N91 azt is magasan veri. Aki ezért a véleményért elítél, annak javaslom, hogy egy normális fülhallgatóval próbálkozzon (mi egy Sennheiser PXC250-et használtunk erre, amely az újságírói csomag része), és maga is megérzi a különbséget.
Az N széria tagjai igen sokat csúsztak a bejelentéshez képest, ez pedig mindenkit szkeptikussá tett azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyire lesznek még innovatívak, és újítók a megjelenés pillanatában. Az N91-re lassan fél éve pályázom (Bognak megmondtam, hogy csak fejvesztés terhe mellett adhatja másnak), és úgy érzem, megérte. Legutoljára az i300 esetében éreztem ilyesmit: mint amikor karácsonyi ajándékot kap az ember fia, a fa alatt játszik vele hajnalig, és nem akarja letenni, nem akar aludni menni. (Szerencsére fotózás miatt nálam is töltött egy napot a telefon, így megpróbálom ellenpontozni a túlságosan szélsőségesen elhajló rajongást – Bog)
Szóval N91. Nekem ez a mobil azt jelenti, amit Bognak a Sony Ericsson K790i, így csak áradozni tudok róla. Ha jobban megnézzük a specifikációkat, akkor azonnal látjuk, hogy egy merevlemezes modellel van dolgunk, amelyet leginkább zenehallgatásra használhatunk, azonban nem elhanyagolható okostelefon mívolta, illetve adattárolóként való felhasználási lehetősége sem. Amikor megkaptam a készüléket erősen gondolkodóba estem, hogy megszabadulok az iAudio zenelejátszómtól, pendrive-omtól, 6680-asomtól, eladom a saját mobilomat is, és megveszem az N91-et, ami mindezt helyettesíti, ugyanis megtaláltam a tökéletes eszközt erre. Véleményem nem sokat változott a teszt végére sem, azonban a fenti tettről lebeszéltem magam. Még várok egy kicsit, hogy kiderüljön, hová tart a jövő. (Nem mi tartunk a jövőbe? – Bog)
Egy dologban biztos vagyok. Mostanában divat a Nokiáról rosszat mondani. Minden olyan embernek, aki ezt megteszi, egy hétre adnék egy N91-et, a véleménye örökre megváltozna.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
