Multimédia

A hátlapon heverő kamera öt megapixeles, nincs hozzá villanó, s az autofókusz is hiányzik. EDOF – így nevezi a Nokia a fixfókuszt, azt mondják, hogy ez azért jó, mert gyorsabban lehet vele exponálni, nem kell megvárni, míg az eszköz fókuszál. Azt már nem szokták hozzátenni, hogy a képek minősége általában láthatóan gyengébb, hogy nincs makró, illetve hogy nekik ez az egész alapvetően sokkal olcsóbb. Nem is beszélve arról, hogy rengeteg kütyü képes már a folyamatos autofókuszra, ami miatt az exponálási idő nem nagyon marad el az EDOF megoldásától.

A beállítások között rengeteg apróságot találhatunk, igen komoly mennyiségű babrálnivaló akad. Van arcfelismerés (minek?), geotagging, játszhatunk a kontraszttal, a vonalélességgel, a színtónusokkal, az ISO-val és a fehéregyensúllyal, van expozíció korrekció, önkioldó és éjszakai mód is. Mondjuk azok, akik EDOF kamerát használnak és ugyebár a Nokia szerint gyorsan akarnak fotózni, biztos nem állnak le ezekkel játszani. Mi sem tettünk így, automata módban a legnagyobb elérhető felbontással fotóztunk egy kicsinykét, az eredmény alant található.

Nos, az eredmény elég kiábrándító. Sötétebb környezetben teljesen elvérzik az optika, de abszolút napfényben is igen sok hiba van a képeken. A vonalélesség helyett inkább a „vonalszőrösség“ kifejezés értelmezhető, ugyanakkor igyekszik is elmosni az algoritmus a zajt, de ennek a kettőnek az eredménye a lehető legrosszabb irányba viszi a képet. Videót is tudunk rögzíteni, VGA felbontással, tesztvideó ide kattintva nézhető meg, de ez inkább tűnik valami interpolált QCIF-nek, mint normális mozinak.

Zenei téren sokkal kellemesebb a helyzet. A beépített lejátszó szépen mutatja az albumborítókat, okosan körülnéz a memóriakártyán és a belső tárhelyen, áttekinthetően listázza a lejátszható számokat. Van equalizer, random mód, ismétlődés, a hangerő füles nélkül is rendben van, tisztán, szépen szólal meg a Nokia 500 – telefonhoz képest legalábbis kifjezetten kellemes az összhatás. Egészen eddig a pontig vidám voltam, ám az kissé lerontotta a jókedvem, hogy az asztalomon heverő, elsősorban videóvágáshoz használt fülesemre azt mondta a finn csoda, hogy nem támogatott tartozék. Szerencsére a szintén asztalon tehénkedő JBL hangfal már nem okozott problémát, szépen, tisztán szólalt meg rajta mindenféle zene. Van FM-rádió is, RDS-sel, ehhez is szükséges lesz a jackbe dugni valami tartozékot. A listát a Shazam zárja, amely egy online zenefelismerő rendszer.

A Nokia két alkalmazással próbálja javítani a kamera gyengeségeit, egy fotó és egy videót vágó szoftvert kapunk gyárilag. Előbbinél mindenféle effektekkel turbózhatjuk a képeinket, forgathatjuk azokat, rajzolhatunk és írhatunk rájuk, ilyesmi. A videós verzió a képeinkből és filmjeinkből vág össze egy montázst, kár, hogy a 4:3 arányú alkotásokat széthúzza 16:9-re, amitől minden kissé lapos lesz. A videó egyébként sem erőssége gyárilag a gépnek, hiszen az általunk próbált összes formátumtól felfordult a gyomra, megint csak az Ovi áruház marad arra, hogy valami értelmes szoftvert töltsünk le.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!