Külső

„Aztajóéletbe!” - ez volt az első gondolatom, amint a kezembe fogtam az XXL GSM-től kapott készüléket. „Mit csinál ez a Motorola mostanában?” – tettem fel a kérdést jogosan magamban. Ott volt a Z6 néhány héttel ezelőtt, amiben igen pozitívan csalódtam, és most itt a V8, ami legalább akkora meglepetés a Motorolától, mintha Győzike egyszer csak Pavarotti hangján szólalna meg. „Nagyon oda kell figyelnie a többi gyártónak mostantól a Motorolára, ugyanis a V8 legalább akkora áttörést hozhat, mint anno a V3.” – gondoltam magamban. A teszt végére azonban kiderül, hogy bár alapvetően stimmeltek az első benyomásaim, de egy akkora hibát vétett a gyártó, és ezzel egy akkora ziccert hagyott ki, hogy az már szinte hihetetlen. De ne szaladjunk ennyire előre.

Érdemes kézbe fogni a készüléket. Valóban egy élmény, az embernek szinte simogatni támad kedve. Divatos, lekerekített formák uralják a designt, hozzá letisztult stílusjegyek, valamint iszonyatos vékonyság, és fémház. Ez kérem szépen a RAZR2. A telefon mindössze 11,9 mm vastag, amivel egyértelműen penge kategóriába sorolható. Mindehhez azonban hatalmas külső társul (103 x 53 x 11,9 mm), ami szerencsére óriási kijelzőket is hoz magával.

Kétféle érzést érezhet az ember, amikor először a kezébe veszi a V8-at. Lesz, akinek már a telefon fizikai méretei egy kicsit soknak bizonyulnak majd, de lesz aki számára a külső borítás mindent ütni fog. Egy biztos, nekem leginkább a Nokia Siroccoja jutott róla eszembe, csak ugye itt egy jóval kedvezőbb árral társul ez a feeling.

Gyorsan érdemes átszaladni a megjelenésen. Első és legkellemesebb pont, hogy a telefon aljáról eltűnt az eddigi pengékre jellemző dudor. Ezáltal jóval vékonyabbá válhatott a készülék összhatása, azonban született egy hátránya is az átalakulásnak, mégpedig nem maradt elég hely a miniUSB csatlakozó számára, így microUSB került a telefonba.

A készülék bal oldalára helyezték a tervezők a kamera gyorsgombját, valamint a hangerő-szabályozó billentyűket, a jobb oldalon pedig a gyorshívásért felelős billentyű üldögél. A kamera ezúttal is az előlapra csúszott. A billentyűzetről nem esett még szó, de szerencsére nem kell sokat vesztegetnünk rá, hiszen a V3i keyboardját kapta a V8 is, apróbb változtatásokkal.

Kijelző, menü

Kevés olyan mobillal találkoztam eddig, amibe két hasonló paraméterű kijelzőt épített volna a gyártó. A V8 külső kijelzője a legtöbb mobilnak belső kijelzőként is dicséretére válna, azonban a Motorola nem aprózta el a dolgot. A külső display 2 inches, TFT technológiájú és 320x240 pixel felbontású. A belső megjelenítő szinte takkra ugyanez, csak még 0,2 inchet rádobtak méretben. Általánosságban annyit mondhatunk el mindkettőről, hogy iszonyatosan kontrasztos, és pengeéles képű darabokról van szó. Bármelyik telefonnak az éke lehetne akármelyik.

A külső kijelző érdekessége még az, hogy részben érintőképernyőként is funkciónál, ugyanis amennyiben például a zenelejátszót elindítjuk, a funkciógombok összecsukott állapotban itt is elérhetőek. Fontosnak érzem, hogy megemlítsem, hogy kevés olyan érintőgombos mobil van, ami „szeret engem”, a Samsung és az LG gombjai például a sírba visznek, azonban ez a megoldás nekem kényelmes és egyszerű volt. Ráadásul ha sikeresen érintünk, akkor vissza is rezzen a telefon, hogy oké.

Menü terén nem történt nagy változás a Z6-hoz képest, ugyanazt az új verziót kapta a V8 is, amit már korábban ott bemutattunk. Ez pedig a Linux és Java keveredéséből összehozott rendszer, amely leginkább sebességével tűnik ki az eddigi Motorolák után. Talán annyit érdemes megemlíteni, hogy a főmenü nézete nagyon puritánnak tűnik számomra egy ilyen készüléken. Érdemes lenne a Motorolának ezt úgy továbbfejlesztenie, hogy a témák az ikonokat is befolyásolják, bár az amaerikai gyártó modelljeit lehet a legjobban hackelni, ezért biztos, hogy hamarosan tele lesz az internet különböző módszerekkel arra nézve, hogyan lehet gyökeresen átalakítani a menüt.

Alapfunkciók

Kivételesen nincsen nehéz dolgom az alapfunkciók megemlítésével kapcsolatban, ugyanis elég megint a Z6-ot emlegetnem. Az ott már megismert funkciók itt is teljes mértékben megállják a helyüket, megegyezik a telefonkönyv és az üzenetek menü felépítése is.

Egyedüli különbségnek talán azt nevezném, hogy a nálunk járt modellből a frissessége miatt hiányzott a magyar nyelv és a magyar iTAP, de ezt a hazai hivatalos megjelenésre pótolni fogják. Érdekes momentuma volt a Mobil Shownak, hogy a Motorola kávézójában mindenkit vendégül láttak egy Redbullra, amennyiben bemutatta a saját készülékét. A V8-at nem ismerték még.

Nem árt szót ejtenem a hangminőségről. Nos, rég találkoztam ebből a szempontból ennyire eltalált mobillal. Mindkét félnél tökéletes volt a beszédminőség, azonban a kihangosításról már nem mondható el ugyanez, ott némi torzítást fedeztem fel nagyobb hangerőnél, alacsonyabbnál pedig nem volt tökéletesen hallható a másik fél, úgyhogy aki ezt az üzemmódot preferálná, annak érdemes beruházni egy kihangosítóra, és nem a gyárira hagyatkozni.

Multimédia

Kezdjük a zenelejátszóval. A háttérben is futni képes szoftver a készülék bezárásakor automatikusan a külső kijelzőről vezérelhető. A telefonhoz jár egy sztereo headset, amely ugyan minőségben nem éri el a legnívósabb darabokat, azonban egy jó középkategóriának mindenképpen elmegy. A doboz hátulján az S9 reklámja szerepel, azonban senkit ne tévesszen meg, nem része a csomagnak. Mi itt már írtunk a fülesről. A nagy sirámom azonban az, hogy normálisan zenelejtászóként nem lesz kihasználható a telefon, hála a bővíthetetlen, 425 megabájtos memóriának. Akinek esetleg ennyi elég, azt kárpótolhatja, hogy a készülék USB meghajtóként is használható, azaz semmilyen extra szoftverre nincs szükség a másolgatáshoz. Szintén szomorú hír, hogy equalizer nincs a funkciók között.

A külső kijelző képe

Fényképezőgépből 2 megapixeles, fixfókuszos darab került a telefonba. Ez 1200x1600 pixeles képek készítésére képes. A tesztfotók alant találhatóak, mindenki dönthet a minőségük alapján. A felvett videók 176x144 pixelesek lehetnek és a belső memória teljes méretéig tarthatnak. Van lehetőség sorozatképeket készíteni, és használhatjuk az időzítőt, azonban sem mobilfény, sem vaku nincsen. Igaz, ezeknek egyedül egy-egy átmulatott este után láttam eddig hasznát az ajtó előtti hosszas kulcslyukkeresésnél. Jellegzetesen Motorola sajátosság, hogy a kereső álló formátumú, az elkészült képek is jobbára ilyenek lesznek.

Játékokból három található a készülékben, mindhárom a Z6-ban megismert darab. Sajnos egyik sem mutat semmi javulást, így arra következtethetünk, hogy nem a hardver gyenge, hanem ezek a játékocskák ennyit tudnak. A foci azért nem rossz, ha valakinek polipkeze van, biztosan jól fog szórakozni. Rádió sajnos a V8-ba sem került.

Adatkommunikáció, Akkumulátor, Summa

Adatkommunikáció terén érzem a másik nagy hiányosságot a készülékben. A telefon ugyanis maximum EDGE adatátvitelre képes, se HSDPA, se 3G nem fért már bele a keretbe. Ha esetleg olyan szolgáltatónk van, aki nem rendelkezik EDGE lefedettséggel, akkor meg kell elégednünk a GPRS harmatgyenge teljesítményével, ami már messze nem nevezhető nagysebességnek. Infra értelemszerűen nincs, 2.0-s Bluetooth és ugyanilyen verziószámú USB kapcsolat jöhet létre lokálisan, de a régi kábel helyett most mindenképpen az újat kell használni a microUSB bemenet okán. Kezdődik az átállás. A Nokia 8600-nál felesleges volt ennek a szabványnak az erőltetése, itt érthető, bár ha nagyon akarták volna, akkor azért elférhetett volna egy miniUSB is.

Akkumulátorral viszont jól el van látva a V8, ugyanis egy 770 mAh-ás Li-Ion telep került a hátlap alá. Ez papíron 330 óra készenlétet és 7,5 óra beszédidőt kellene, hogy produkáljon, de ezek a számok azért persze erősen túllőnek a valóson. A teszt alatt közepes leterheltség mellett (napi 1-2 óra telefonálás, néhány SMS) két napot produkált töltés nélkül, ami nem mondható rossz teljesítménynek ekkora kijelzők mellett.

Összegzésképpen azt mondanám el, hogy akit nem zavar a bővíthető memória hiánya, és nem vágyik gyors adatátvitelre, annak kifejezetten ajánlott a készülék. Amennyiben valakinek ezekre van szüksége, az várja meg a V9-et, ha a V8 nem is, de az kegyetlen nagyot fog ütni. A zárszó pedig legyen az, amit már régóta nem mondtam ki telefonnal kapcsolatban: Igen, ezek megint megcsinálták a tutit.

Motorola V8

Polacheck

A Motorola V8-at az XXL GSM-től kaptuk.
A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

Specifikációk

Motorola V8
	Technológia	GSM 900/1800/1900
	Méret	103x53x11.9 mm
	Súly	117g
	Kijelző	240x320 pixel, 262 ezer szín, TFT
	Telefonkönyv	1000
	SMS/MMS memória	dinamikus
	Egyéb memória	425MB
	Java	MIDP 2.0
	Vibra funkció	van
	Naptár	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Számológép	van
	GPRS/EDGE/3G	4+2/van/nincs
	Push To Talk	nincs
	Infra/Bluetooth	nincs/2.0 - A2DP
	Prediktív	iTAP
	Hangtárcsázás	van
	Hangrögzítő	van
	Hangvezérlés	van
	Valutakonverter	nincs
	FM rádió	nincs
	Kihangosítás	van
	Alap akkumulátor	770 mAh Li-Pol
	Készenléti idő	330 óra
	Beszélgetési idő	7,5 óra
	Fényképezőgép	2 megapixel
	POP3 e-mail	van
	WAP böngésző	2.0
	HTML böngésző	van
	Játékok	van
	Csengőhangok	MIDI, MP3, AAC
	Operációs rendszer	JUIX
	MP3 lejátszás	van
	Egyebek	microUSB csatlakozó