Történelem - Psion, EPOC

Ígéretünkhöz hűen folytatjuk a mobiltelefonokon futó operációs rendszereket bemutató cikksorozatunkat. Az első rész kellemes fogadtatásán felbuzdulva még nagyobb erőbedobással írom e cikket, a történelmi részre pedig igyekszem az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektetni. Kezdjünk is bele!

A Series 60 a közhiedelemmel ellentétben nem egy különálló operációs rendszer, hanem egy felhasználói felület a Symbian OS nevű rendszerhez, melynek története igen régre nyúlik vissza. Elődje a brit Psion cég EPOC nevű rendszere, mely a pletykák szerint az Electronic Piece of Cheese kifejezés rövidítése. A brit Psiont 1980-ban alapították, szoros kapcsolatban állt a Sinclair Research nevű vállalattal, akiket többek között a ZX Spectrum kapcsán ismerhetünk. Kezdetben szoftvereket fejlesztettek Spectrumra és ZX81-re, melyek Sinclair márkanév alatt jelentek meg. 1983-ban megbízták őket egy irodai programcsalád fejlesztésével a Sinclair QL számítógépre. Ezt sikerrel el is készítették - az alapjaik már évek óta megvoltak -, majd 1984-ben előrukkoltak első hardverükkel, a Psion Organiserrel, mely a Föld első hordozható számítógépeként ismeretes. Egy 8 bites Hitachi 6301 processzor hajtotta, 4 KB ROM és 2 KB RAM került bele, kijelzője pedig egysoros monokróm LCD volt.1986-ban jött az utód, az Organiser II, mely megnövelt memóriával és rengeteg gyárilag telepített programmal büszkélkedhetett. A mi szempontunkból viszont fontosabbnak tekinthető a single-tasking operációs rendszere, melyhez a végfelhasználók is fejleszthettek programokat az akkor rendkívül népszerű, BASIC-hez hasonló OPL-ben (Organiser Programming Language). A cég masináinak hanyatlása 1997-ben kezdődött, a Series 5-ös gépek ugyanis egyre kevésbé tudtak versenyezni az olcsóbb Windows CE alapú eszközökkel és a Palm Pilottal.

Psion Organiser II

A kis kitérő után kanyarodjunk vissza az EPOC-hoz. A rendszer első verzióját, az EPOC16-ot a 80-as évek végén/90-es évek elején használták a SIBO nevű 16 bites gépekben. A 32 bites EPOC megjelenésére egészen 1997-ig kellett várni, az új rendszer a már említett 5-ös szériában debütált, EPOC32-t futtatott többek között a Series 5mx, a Revo és a Revo plus is. A rendszer C++ nyelven lett megírva, megjelenése előtt évekig fejlesztették. Egy felhasználós multi-tasking rendszer volt, ARM alapú processzorokon futott, grafikus felhasználói felülettel rendelkezett, melynek neve EIKON volt. Érdekes módon e környezet sokkal inkább hasonlított az akkori asztali PC-ken lévőkhöz, mint a konkurens palmtopokéhoz. Az EPOC-ot először a Geofox nevű cég liszenszelte a Psiontól, ám mindössze 1000 darab erre épülő készüléket gyártottak le.. Az áttörést az Ericsson hozta, akik saját nevük alatt kiadták a Psion Series 5mx-et (ez lett az Ericsson MC218), valamint piacra dobtak egy EPOC Release 5.1-es okostelefont is, az R380-at. Hihetetlenül hangzik, de tulajdonképpen ez tekinthető a Symbian alapú okostelefonok ősének, vagy inkább az első Symbianos telefonnak. Időközben az Oregon Scientific is kiadott egy EPOC-ra épülő alsókategóriás kéziszámítógépet, ez volt az Osaris, melynek különlegessége, hogy egyedül ez használta a Release 4-et.

Oregon Scientific Osaris, az egyetlen EPOC Release 4-en alapuló kéziszámítógép

1998-ban jött a váltás, Psion Computers, a Nokia, a Motorola és az Ericsson megalapította a londoni székhelyű Symbian Ltd-t, amivel egyidőben megszületett a Symbian Operation System is, mely valójában az EPOC rendszer 6-os változata volt. A vállalathoz 1999-ben a Matsushita (Panasonic), 2002-ben pedig a Siemens és a Sony Ericsson is csatlakozott. Jelenleg a cég 47,9 százaléka a Nokiáé, az Ericsson 15,6, a Sony Ericsson 13,1, a Panasonic 10,5, a Siemens AG 8,4, a Samsung pedig 4,5 százalékot birtokol. Érdekes, hogy bár a Siemens mobil üzletágát megvette a BenQ, a Symbianos részesedés nem szállt át rájuk.

Ericsson R380, EPOC Release 5.1 alapon

A Psion a Symbian megalapítása után nem szűnt meg, de fejlesztéseik üteme lelassult. A bővített tudású Series 5-re két évet kellett várni, a színes változat 2001-re lett kész. Időközben több projectjük is kudarcba fulladt, amelyik pedig piacra került, közel sem lett sikeres - pedig több érdekes dologgal is próbálkoztak, többek között egy PDA-s hangfelismerő szoftverrel. A PDA gyárát 1999-ben adta el a cég, ami miatt 1200 alkalmazottukból 250-et el kellett bocsátaniuk. A kéziszámítógépeket a Psion fénykorában csak egy szűk réteg használta, a 21. században azonban egyre többen akartak egy szeletet a tortából, a cég pedig sajnálatos módon nem bírta tartani a tempót. A végső döfést a Motorolával közös Odin project leállítása jelentette 2001-ben. Az amerikai gyártó ugyanis kiszállt a fejlesztésből, melynek költségvetése addigra 11 millió angol font körül volt. A Prison egy ideig még keresett partnert a PDA-telefon projectjének folytatásához, sikertelenül. Ezzel egyidőben összeolvasztották a modemes, a számítógépes és az InfoMedia egységeket is, Psion Digital Solutions névvel. Miután leálltak a PDA-k gyártásával, rendkívül nagy veszteségeket produkáltak, 2003-ban a Symbian alapítói között lévő Motorola eladta részvényeit a Psionnak és a Nokiának, egy évvel később pedig a Psion is kiszállt a bizniszből, részvényeit szintén a finn óriás vette meg. A cégnek jelenleg egyetlen diviziója működik, a Psion Teklogix.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!