Bevezető

Nem ez az első ilyen jellegű összehasonlító anyagunk, nem is ez lesz az utolsó. Eddig azonban úgy történt, hogy amikor felbukkant a piacon néhány három megapixeles masina, akkor azokat engedtük egymásnak, aztán az öt megapixeleseket, majd a jöttek a nyolcasok, aztán ugyan voltak már olyan telefonok is, amelyekbe tizenkét megapixel került, de ott már nem álltunk neki az összevetésnek. Feleslegesnek éreztük, hiszen sem a szenzorok, sem pedig az algoritmusok nem változtak olyan sokat. Most viszont megint nekifogtunk.

[+]

Egyrészt előre tudtuk, hogy új királyt fogunk hirdetni, mivel a Nokia 41 megapixeles szenzorral felszerelt masinája ugyanis Bocha szerint "nem kérdez", hanem inkább utat mutat, még csak megközelíteni sem nagyon tudta semmi. Másrészt viszont egy ideje nem változik (a PureView-t leszámítva) a kamerák felbontása, ami talán arra is enged következtetni, hogy a gyártók elmozdultak a minőség irányába a teljesen értelmetlen felbontás-hype után. Körülnéztünk tehát a szekrényben, majd a piacon is. Rengeteg olyan készülék létezik ma már, amely nyolc megapixeles felbontást ígér, próbáltunk a nagy gyártóktól összeválogatni legalább egy ilyen masinát, s persze igyekeztünk a legfrissebb modelleket beszerezni. Biztos lesznek majd olyanok, akik hiányolnak egy-két terméket, de azokat válogattuk ki, amelyek dedikáltan csúcsgépek, ismertek és jól fogynak az üzletekben. Összesen nyolc versenyzőt szemeltünk ki, melléjük csaptunk egy igazi fényképezőgépet, csak a miheztartás végett és arra kerestük a választ, hogy ha valakinek ez az egyik legfontosabb paraméter egy okostelefonban, akkor hová tegye a voksát, ha nem szereti a Symbian rendszert. Mert az teljesen biztos volt, hogy a PureView bucira pofozza az egész mezőnyt.

[+]

Annyit már most kijelenthetünk, hogy bár vannak eltérések az egyes készülékek produkciói között, nagyon vészesen mellényúlni azért nem lehet. Ma már ott tartunk, hogy tényleg korrekt, otthoni, hobbi jellegű felhasználásra vidáman elegendő minőségű képet tudnak lőni a normálisabb okostelefonok. Ha csak magamból indulok ki, akkor is azt veszem észre, hogy néha már a mérete és a macera miatt magammal sem viszem a szerkesztőségi masinát egy-egy sajtóeseményre, mert ha csak egy-két fotót kell lőni a tömegről, a hangulatról, vagy éppen a beszélő emberkékről, akkor telefonnal is meg tudom oldani. Nyilván egy igazi fényképezőgépet egyelőre még a Nokia csodája sem pótol, a beállítási lehetőségek sokszínűsége és a különböző objektívek cserélhetőségének megoldhatósága soha nem lesz meg egy telefonban, de egy átlagembernek, akinek a fényképezés szempontjából is átlagos minőségi igényei vannak, bőven elég lehet egy telefon.

[+]

Az emberek pedig ki is használják, hogy ennyit fejlődött a képalkotás képessége az utóbbi időben. A közösségi oldalak telis-tele vannak telefonos fotókkal, egyre több "mobiltelefonnal rögzített felvétel" feliratot láthatunk különböző kereskedelmi tévék bulvárhíradóiban, kvázi mindenki egy két lábon járó képrögzítő ügynökké változott. És ideális fényviszonyok között nincs is különösebb gond, a problémák inkább sötétebb környezetben jönnek elő, itt már lehet szélsőséges eltérés az egyes masinák között. A nyolc telefonnal tehát útnak indultunk és megpróbáltuk ugyanazt, ugyanonnan, ugyanakkor, ugyanolyan beállításokkal megfotózni azért, hogy össze lehessen az eredményeket hasonlítani. A készülékeket a gyártók hazai képviseletei küldték el, kivéve az iPhone 4S-t, amelyet az XXL GSM-től kaptunk.

Tesztmetodika

Tesztünk menetrendjét előre kitaláltuk. A Mobilarena szerkesztősége Budapesten van, ezért rengeteg helyszín közül választhattunk. A kiválasztott napon azonban erős szél fújt, ezért a fás-bokros környékeket ki kellett húzzuk a listáról, hiszen pont másképp állt volna az összes levél és faág minden képen. A nappali fotók kapcsán végül a Gellért tér feletti Sziklatemplom előtti területet néztük ki, ahol el is kezdtük a műveletet, amit aztán kezdhettünk elölről, mert csodák-csodája, ledöglött egy villamos a tér közepén, a többi pedig jól fel is torlódott. Nahát, ki gondolta volna...

Két sorozatnyi fotót csináltunk, aztán átmentünk az Infoparkba, hogy a videós felvételeket is megejtsük. Ez sokkal keményebb dió volt, a nyolc készüléknek ugyanis egyszerre kellett üzemelnie. Ezt egy pontról nem lehet megcsinálni, csak egymás mellé leállított mobilokkal, ezért távoli témát kerestünk, így egy szökőkutat is magában foglaló, zöldellő kiöblösödést választottunk, ahol rengeteget szenvedtünk. A telefonokat azonos szögben kihajtott fedlapú notebookokhoz támasztottuk, elindítottuk a felvételt, bóhockodtunk kicsit előttük, s minden alkalommal kiderült, hogy valamelyik készülék nem vett fel semmit. Mert az érintőkijelzőhöz hozzáért a notebook széle és leállította a rögzítést, vagy éppen az elhelyezés során a hangerőállítógombok benyomása miatt az egyik masinánál bekapcsolásra került a digitális zoom. Iszonyat hosszú szenvedés és kórusban történő anyázás után azt viszont sikerült elérnünk, hogy az Infoparkban ebédszünetet tartó munkatársakból komoly nézőközönség alakult ki. Végül csak sikerült valamit rögzíteni, anélkül nem is jöttünk volna el.

A közeli képeknél megmértük az egyes telefonok fókusztávolságát, és a legnagyobbhoz igazodtunk a többi telefonnal. A szerkesztőség előtt a földön térdelve egy elektromos roller kerékcsavarjait választottuk témának. A beltéri, vakus fotózás volt a legkönnyebb, bármikor képesek vagyunk egy művészi káoszba fulladó, apró tárgyakkal telezsúfolt felületet biztosítani, ez most is könnyen sikerült.

Az éjszakai felvételeket a Duna partjáról készítettük, a Parlament épülete kiváló téma volt, nyilván nem a benne ülők miatt választottuk, hanem pusztán építészeti és látványossági szempontok vezéreltek bennünket. Itt úgy döntöttünk, hogy mivel minden készülék biztosítja a felhasználóknak szoftveresen az éjszakai módot, ezért ezt fogjuk használni, természetesen a vaku bekapcsolását mellőzve.

A fotózások alkalmával - kivéve az esti eseményt - a beállításokat középértéken, illetve automatikus állásban hagytuk. Egyrészt úgy gondoljuk, hogy a mobilfotósok zöme így használja a telefonját, másrészt az egyes készülékek lehetőségei merőben mások. Nehezítette a fotózást, hogy például az LG Optimus 4X-en nincs segédrács opció, az éjszakai képkészítésnél pedig nagyon sok modell hajlamos a nagyobb záridő használata miatt a bemozdulásra. Bár úgy gondoltuk, hogy a nyolc megapixeles felbontás lesz az ideális, menet közben kiderült, hogy a Sony Xperia S nem tud ilyet, a kilenc megapixeles képet pedig 16:9-es formátumban készíti el, ezért ott maradt a tizenkét megapixel, amit utána a készülék tömörítési rátáját ismerve csökkentettünk le. A Huawei P1-nél pedig fejjel lefelé készült a videó (a giroszenzor nem tökéletes benne), ezt is utólag forgattuk meg, arról nem is beszélve, hogy sok készüléken nincs külön makró mód sem.

[+]
A HTC One X a legnagyobb látószögű gép, az Xperia S az egyik legkisebb. Ekkora az eltérés.

A tesztképekből egy-egy jellemző részletet kivágtunk a könnyebb összehasonlítás kedvéért, de a 100%-os verziók is elérhetőek. Effektezést, HDR-t nem használtunk, a látószögek közötti eltéréseket a képeknél megpróbáltuk a kivágásoknál kompenzálni, a videózás során azonban erre nem nyílt mód. Az egyes helyszíneken az egyes témákról négy-öt képet is készítettünk és a legjobban sikerültet tettük bele az összehasonlításba. Bízunk benne, hogy erőfeszítéseink eredményeképpen egy nagyjábóli sorrend felállítható lesz a nyolc szereplő között.

Szereplők

Tesztünk szereplőit úgy válogattuk össze, hogy a piacon kapható, viszonylag friss modellek kerüljenek terítékre, minél többféle gyártó közreműködésével. Ahogyan a bevezetőben is említettük, természetesen számos masina elfért volna még, de ezzel a nyolcassal is bőven lefedjük a nyolc megapixelre képes modellek jelentős részét.

[+]

Névsorban haladva az első versenyzőnk az Apple most még legfrissebbnek számító modellje, a tavaly bejelentett iPhone 4S. Ezzel ez a legidősebb versenyző a mezőnyben, azonban egy ilyen tesztből kihagyhatatlan. Az Apple kamerájának legfontosabb ismérve, hogy nagyjából mindent maga állít be, a felhasználó csak a HDR módot és a vakut tudja kapcsolgatni. Fontos apróság, hogy a hangerőgomb exponáló billentyűként működik, ami megkönnyíti a képkészítést.

[+]

A HTC One X a gyártó aktuális csúcsmodellje, szerepelt is a négymagos masinák összehasonlító tesztjében. Kamerájára a gyártó állítólag nagy hangsúlyt fektetett, ez bizonyos funkcióknál tetten is érhető. Ilyen például a kimagaslóan jó sorozatfelvétel mód, ahol másodpercenként 2,6 képet tud lőni a cucc. Szintén az extrák közé sorolható a HDR, vagy az a néhány effekt, amely valamilyen szinten az Instagramot idézi, nem is beszélve arról, hogy videorögzítés közben is tudunk teljes felbontásban fotózni.

HTC One X

A Huawei Ascend P1 a mezőny legvékonyabb tagja. A kétmagos processzorral a Huawei betette a lábát a csúcskategóriába, a P1-et igen komoly mérnöki munkával rakták össze. Kamerájának szoftvere is saját fejlesztés, megtaláljuk a HDR módot éppúgy, mint a finomhangolási beállításokat. Az összes gép közül a P1 volt az egyetlen, amelyik éjszakai módban nem engedte bekapcsolni a vakut, mi ezt pozitívumnak értékeltük. Az extrák közé viccesen trozító effekteket írhatunk fel, de ezek inkább csak jópofaságként értelmezhetőek.

[+]

Az LG az Optimus 4X HD-vel mutatja meg, hogy nem szabad őket leírni. A szögletes formavilágú telefon kamerájának szoftvere azonban beállítási lehetőségeit tekintve kissé szegényesebb, mint a többi versenyző esetén, nincs például segédrács és a finomhangolás is csak a legszükségesebbekre korlátozódik. Ettől még természetesen készíthet olyan képet, hogy elalélunk, az iPhone sem attól lesz jó fotós, hogy szanaszét lehet paraméterezni.

[+]

A mezőny legnagyobb királya a Nokia 808 PureView, amelynek 41 megapixeles szenzora már önmagában is bucira ver mindent. Szerencsére van is értelme a megoldásnak, már az összevetés előtt is biztosak votunk benne, hogy ez a készülék egy ilyen teszt toronymagas favoritja. A vaskos, kissé fejnehéz, Symbian rendszert futtató telefon más területen nem brillírozik, de ezúttal kizárólag a kamera képességeivel foglalkozunk. A tesztben mindenhol nyolc megapixelesre állítottuk a felbontást, ami azt is jelentette, hogy veszteségmentesen tudtunk zoomolni, bár az összehasonlításban ennek nem volt szerepe, lévén erre a trükkre csak a PureView képes. Videózás közben is.

[+]

Egy Windows Phone alapú eszközt is meg szerettünk volna méretni, ezért a Nokia másik, vagy inkább "másfajta" csúcsmodelljére esett a választásunk. A Lumia 900 a finn gyártó legmorcosabb ablakos rendszerű készüléke, a Carl-Zeiss optika még akkor is bizalmat ébreszt, ha korábban voltak is félresikerült modellek. A jókora tepsi hardveresen nem ér fel a többiek szintjére, kamerájával csak 720p-s videót rögzíthetünk, de reméltük, hogy a fotózásban meg tudja mutatni, hogy a Microsoft megoldása is tud olyan algoritmust, amivel egyenrangú ellenfele lehet az androidos csúcsmodelleknek.

[+]

A Samsung természetesen a Galaxy S III-al képviseltette magát. A négymagos tesztben is szereplő, abszolút csúcskategóriás masina az előzetes várakozások alapján versenyben van a második helyért. Kamerájának szoftvere mindent tud, a rengeteg beállítási lehetőség mellett itt is van HDR, mosolyfotózás és panoráma mód is, a videók közben pedig ez a gép is képes arra, hogy nyolc megapixeles felbontású fotókat is rögzítsen. A mezőny legnagyobb kijelzővel büszkélkedő tagja nekünk speciális fejtörést okozott: nem tudtuk úgy letámasztani, hogy a hangerőt is szabályozó gombokkal ne kezdjünk el véletlenül zoomolni.

[+]

A Sony Xperia S a PureView-n kívül a másik gép, amelyben nem nyolc megapixeles optika volt, hanem ebben az esetben tizenkettő. A szoftver nem is kínálja fel a lehetőségét a nyolc megapixeles képeknek, ezért bizonyos esetekben utólagosan csökkentettük a felbontást olyan arányú képtömörítést használva, amelyet a telefon is alkalmaz. Az Xperia S érdekessége a teljesen lezárt állapotból indítható gyorsfotózás, azaz a dedikált kameragomb hosszas megnyomása feloldja a kijelzőt, elindítja a kamerát, fókuszál és exponál, mindezt pár másodperc alatt. Az Exmor R fantázianevű kamerától főleg azt vártuk, hogy majd gyenge fényviszonyok között domborít igazán.

[+]

A referenciagépként használt Olympus E-PL1 a MILC típusú, cserélhető objektíves fényképezőgépek egyik első képviselője volt. Ma is megállja a helyét, a teszt folyamán jól érzékeltette, hogy mi a különbség a telefonok és a tényleges fotómasinák között, ugyanakkor izgalmas volt a PureView képeit is mellétenni. A lenti táblázatban az egyes telefonok fotózással kapcsolatos legfontosabb tulajdonságait szedtük össze.

Nappali és makró

Nappali képet két fotót is lőttünk, egyrészt azért, meg talán ez a mobiltelefonos kamerák leggyakoribb felhasználási területe, másrészt mert szerettük volna hagyni, hogy a masinák ideális körülmények között is megmutathassák, hogy mire képesek. A fotókból egy-egy jellemző, viszonyítási alapként szolgáló részletet vágtunk ki száz százalékos méretnél, de aki minden részletre kíváncsi, az ezekre kattintson is rá, hogy az eredeti, nyers fotókat megtekinthesse.

100 százalékos képkivágás, a képek nagyíthatók

Felül: Apple iPhone 4S / HTC One X / Huawei P1
Középen: LG Optimus 4X / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 900
Alul: Samsung Galaxy S3 / Sony Xperia S / Olympus E-PL1

Az első adag fotóból és pár mérésből gyorsan megállapítottuk a látószögeket; ez a beltéri fotózásra is gyakran használt mobilfényképezőknél különösen fontos, hiszen nagyobb látószög esetén nem kell olyan távol mennünk a témától, azaz a családi fotózáskor esélyes, hogy a legmagasabb unokának sem fog kilógni a feje búbja a képből. Az egyértelmű bajnok a HTC One X, mely valódi nagylátószöggel (kb. 27 milliméter ekv.) büszkélkedhet. Az élboly része a Nokia Lumia 900 és a Galaxy S III, melyek szintén sokat látnak a világból; őket követi az ebből a szempontból kicsit gyengébb Nokia 808 Pureview, mely még mindig elég kellemes értékkel bír. Egy nagyobb ugrás után az LG Optimus 4X-hez és az iPhone 4S-hez jutunk, melyektől szintén elég jelentősen elmarad a Sony Xperia S és a Huawei P1, ezek a készülékek bírnak a legkisebb látószöggel.

Az elkészült fotókon nem azok minősége, hanem az őket készítő gép gyártójának és típusának abc-ben történő elhelyezkedése alapján fogunk végighaladni. Az iPhone 4S szép képet csinált, melynek színei talán egy picit túl vannak húzva, de az az átlagfelhasználók számára inkább előny, mint hátrány, a képmanipuláció nem zavaró. Összhatás tekintetében hasonlóan jó a HTC One X is, melynek színei természetesebbek, de a zajszint magasabb és némi részletvesztés is megfigyelhető a picit túlságosan is erős zajszűrésnek köszönhetően. A Huawei P1 gyengécske fotót lőtt, melyen amolyan ködfátyol található, raádásul nem tudni, hogy miért, de a kép közepétől balra lévő területek teljesen homályosak. A kis képkivágás alapján az LG Optimus 4X nem tűnik jónak, de nem sokkal rosszabb a HTC versenyzőjénél, de komoly probléma vele, hogy nem tud megbirkózni a híd közepén lévő merőleges vonalak tengerével, melyek nemes egyszerűséggel el vannak mosva. A Nokia 808 PureView kilométerekkel veri a mezőnyt, kis túlzással tökéletes, hibáktól mentes képet készített, mely nem mondható el a Windows Phone rendszert használó testvéréről, igaz, a Lumia 900-nak sincs komoly szégyenkeznivalója, mert hozza a szintet, csak a színei egy kicsit furcsák. A Samsung Galaxy S3 szintén túlszűri a zajt (a híd íves részén ez jól látszik) és kissé túlexponált, azaz a kép világosabb a kelleténél, de az összhatás azért így sem kimondottan rossz. A Sony Xperia S a gyártó készülékeinek alapvető problémájával rendelkezik; olajfestményszerű képként rögzíti a fotót. A híd közepén ez gyönyörűen látszik, a zajszűrés és egy általunk ismeretlen elem egyvelegének végeredménye ez. De a képminőség azért elviselhető, bár kétségtelen, hogy a készülék a mezőny gyengébb tagjai között helyezkedik el.

100 százalékos képkivágás, a képek nagyíthatók

Felül: Apple iPhone 4S / HTC One X / Huawei P1
Középen: LG Optimus 4X / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 900
Alul: Samsung Galaxy S3 / Sony Xperia S / Olympus E-PL1

A második adag képnél ugyanez a helyzet, a legszebb képeket a Nokia 808 PureView, az Apple iPhone 4S és a Lumia 900 lőtte, a középmezőnyt a Galaxy S3 és az Xperia S adja, míg a HTC One X, a Huawei P1 és az LG Optimus 4X kimondottan gyengén teljesített. A Samsungnál felmerült az a gond is, hogy belelógott az ujjunk a képbe; három képet csináltunk, mindegyiknél. Egy kicsit lehet, hogy furcsa helyen van az optika.

Nappali fényben még makró képeket lőttünk, ám mielőtt nekiálltunk a munkának, megmértük, hogy melyik telefon milyen közelről tud fókuszálni. A mezőny nagyrésze 7-8 centiméteres távolságtól tud éles képet készíteni, ennél picit magasabb az Optimus 4X értéke (a készülék autofókusza egyébként sem a legjobb, épp ezért ez lehet mérési hiba is), a mezőnytől pedig a HTC One X és a Nokia 808 PureView marad el, utóbbit jelentősen távolabb kell tartani, mint a többieket. Viszont veszteség nélkül lehet vele digitálisan zoomolni, úgyhogy nem mondhatjuk, hogy rosszabb a többieknél.

50 százalékos képkivágás, a képek nagyíthatók

Felül: Apple iPhone 4S / HTC One X / Huawei P1
Középen: LG Optimus 4X / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 900
Alul: Samsung Galaxy S3 / Sony Xperia S / Olympus E-PL1

A közeli fotóknál nem meglepő módon a PureView volt a legjobb, plusz nagyon szép képet csinált az iPhone 4S is. Érdekes módon ebben a számban a Lumia 900 nem remekelt, viszont a P1 megszerezte első bronzérmét. Az utolsó helyen az Optimus 4X végzett.

Esti és beltéri

Mivel mindegyik készüléken található villanófény, evidens volt, hogy készítünk beltérben, gyenge fényviszonyok között is képet. Körülbelül fél-egy méterre lehettünk a témától, aminél kicsit távolabb is elvilágítanak ezek a kis ledek, ám érdekelt minket, hogy lesz-e olyan készülék, amelyik a közelség miatt kiégíti a tárgyakat, azaz annyira megvilágítja őket, hogy fehérek lesznek. Mindenképp fontos megjegyezni, hogy a mezőnyben egyetlen egy Xenon-vakus masina található, a Nokia 808 PureView.

50 százalékos képkivágás, a képek nagyíthatók

Felül: Apple iPhone 4S / HTC One X / Huawei P1
Középen: LG Optimus 4X / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 900
Alul: Samsung Galaxy S3 / Sony Xperia S / Olympus E-PL1

A led és a Xenon közötti különbséget gyönyörűen mutatja, hogy mit alkotott a Nokia 41 megapixeles versenyzője, mely szó szerint lemossa a mezőnyt. Érdemes rákattintani a fent képre, mert pl. az ott lévő fényképezőgép tárcsáján talán még látványosabb a különbség, mint a kivágott órán, mely viszont a fátyolosságot szemlélteti jól. Élesnek csak a Lumia 900 és a Galaxy S3 fotóját mondhatjuk, de a jobbak között van a HTC versenyzője is, mely nem életlen, csak ködös fényképet csinált. Szegény iPhone-ban volt potenciál, de nem tudott normálisan fókuszálni, ezért lett olyan az eredmény, amilyen. A P1, az Optimus 4X és az Xperia S egyaránt zajos, homályos felvételt készített; közülük a Huawei volt a legjobb, cserébe kissé elcsúsztak a színei.

50 százalékos képkivágás, a képek nagyíthatók

Felül: Apple iPhone 4S / HTC One X / Huawei P1
Középen: LG Optimus 4X / Nokia 808 PureView / Nokia Lumia 900
Alul: Samsung Galaxy S3 / Sony Xperia S / Olympus E-PL1

Az éjszakai fotókat szintén állványról rögzítettük, de mivel a telefonokat nem lehet odacsavarni, ezért a tripodunk igazából csak támasztékként szolgált. Fogás szempontjából a Samsung modellje volt a leggyengébb, állandóan megnyomtuk a hangerőszabályzó gombokat és jött a digitális zoom, ami roppant mód zavarónak bizonyult. A fotókat minden esetben éjszakai mód bekapcsolása mellett lőttük, kivéve két Nokiánál; a 808 PureView-nál elfelejtettük bekapcsolni, a Lumia 900 pedig értelmezhetetlen felvételeket készített vele, úgyhogy inkább kikapcsoltuk a funkciót.

A nyertes nem meglepő módon ezúttal is a fényképezőgépbe oltott telefon, azaz a Nokia 808, mely ugyan kissé túlexponálta a Parlamentet, zajhiány szempontjából mindent vitt, itt látszik, hogy mennyivel komolyabb képérzékelője van, mint konkurenseinek. Az előzmények fényében furcsa, de nagyon kiegyensúlyozott képet lőtt a Huawei P1 és kellemes a Sony Xperia S eredménye is. A többiek elég gyengék, közülük a legjobb a Samsung Galaxy S3, a mezőny végén pedig sajnos ezúttal is a másik koreai versenyző, azaz az LG Optimus 4X kullog.

Próbáltuk azt is nézni, hogy mennyire hajlamosak a bemozdulásra a készülékek. Mindegyikkel változó számú, de közel egy tucat felvételt készítettünk, ebből számoltuk ki az alábbiakat. Egyetlen egy gép volt, amivel mindegyik felvételünk olyan jó lett, mint az itt szereplő, ez pedig a Huawei P1, de a fenti táblázatba nem mertük azt írni, hogy 100%-os a siker vele, ezért a 99%-os mutató. Fordítva közelítettük meg a HTC One X-et és az LG Optimus 4X-et, melyek gyakorlatilag nem adtak értékelhető eredményt, de azért 1%-ot bíztatásból kaptak. A többiek eredményei egyértelműek; a teljesség kedvéért elmondanánk, hogy a referencia Olympus fényképező is 100%-os volt, pedig szintén csak letámasztottuk.

Videó

Az egymás mellé tett telefonokkal vett videónkat a lenti ablakban tekintheti meg mindenki. A Lumia 900 a mezőny egyetlen tagja, amelyik csak 720p felbontású mozit képes rögzíteni, a másik Nokia pedig az egyetlen olyan masina, amely vesztegmentesen tud zoomolni felvétel közben.

A videókat sokkal nehezebb vizsgálni, mint a fényképeket. Az egymás mellé rakott képkivágások és az egyenként is megnézett filmek kapcsán arra jutottunk, hogy itt pusztán a képminőséget nézve már nem egyértelmű az eddig toronymagasan mindent alázó Nokia 808 PureView első helye, hiszen a fotózás során mindezidáig botladozó LG Optimus 4X most megemberelte magát és talán a legkontrasztosabb felvétel ehhez a telefonhoz kapcsolható, ugyanakkor többször hajlamos elveszíteni a fókuszt, ami ront az összképen. Jól teljesít a Galaxy S III és a HTC One X is, a Huawei megint fátyolos képet produkál, az iPhone 4S sem remekelt nálunk, az Xperia S pedig a középmezőnyt erősíti.

Érdekes, hogy minden masina 30 fps sebességhez közeli értékkel dologzik, csak a HTC és a Lumia 900 marad ennek alatta. Ez egyébként az elkészült anyagokon szerintünk nem látszik. A HTC One X és a Samsung Galaxy S III képes arra, hogy videózás közben is nyolc megapixeles fotót készítsen. Az LG-nél is lehet mozgókép rögzítése közben fotózni, de itt a felbontás 1920x1080 pixel lesz csupán.

Összegzés

Hogy ki nyeri az összehasonlítást, az talán nem kérdés. A győztes az Olympus a Nokia 808 PureView. Annyira toronymagasan egyértelmű a fölénye, minden tekintetben, hogy az egész mezőny csak kulloghat mögötte. Akármit is ígér a többi gyártó bármilyen reklámban, ez a technológia a mobilos mezőnyben teljesen egyértelműen világelső, a közelébe sem ér semmi más. Még talán videózásban van a legkisebb különbség, de a veszteségmentes zoom funkció szintén egyedülálló és kiemeli a Nokia megoldását a mezőnyből.

Sokkal nagyobb kérdés, hogy kinek adhatjuk oda az ezüstérmet. Ennél egyszerűbb megválaszolni, hogy melyik volt a két sereghajtó, ugyanis sem az LG-nek, sem pedig a Huawei üdvöskéjének nem sikerült annyira megszorongatnia a nagyokat. Az LG videózásban azért odatette magát, a P1 pedig jól szerepelt az éjszakai fotók tekintetében, de összességében a többiekhez képest gyengébb produkciót nyújtottak.

A maradék öt telefon között is fel lehet állítani egyfajta sorrendet. Meglepően kiegyensúlyozott produkciót nyújtott a Lumia 900, amely a közeli képeknél jött csupán zavarba, viszont videót csak 720p-ben tud rögzíteni. A Sony masinája nem brillírozott, viszont az Exmor R technológia előnye kijött az éjszakai fotóknál, különben inkább középszerű produkciót képviselt. Marad tehát három versenyzőnk, amelyek közül a HTC szorult le a dobogóról, lévén éjszaka meglehetősen enervált eredményt tudott csak nyújtani, és egyébként sem volt képes sehol sem kiemelkedni a konkurensek közül. Mellette szól a sorozatfelvétel döbbenetes sebessége és a videózás közben történő felvétel lehetősége. Igazság szerint ha a Lumia 900 képes lenne a full HD videózásra, akkor megelőzné a HTC-t, mert bár a színeket néha kissé furcsán kezeli, mégis szinte minden próbatételben derekasan helytállt.

[+]

A PureView mögé a Samsung Galaxy S III és az Apple iPhone 4S állhat fel, de ők is csak tisztelettel csodálhatják a győztest. A cupertinoi vállalat ebben a mezőnyben korosnak számító készülékében az az igazi meglepetés, hogy mindennemű beállítási lehetőség nélkül is a legtöbb szituációban tökéletesen választja ki a megfelelő paramétereket és tesz le az asztalra teljesen vállalható képeket anélkül, hogy a felhasználónak bolyongania kéne a menürendszerben. Videózásban viszont nem volt ennyire erős a produkciója, de az összhatás így is meggyőző, bár azt is megértjük, ha egyesek ódzkodnak attól, hogy nem tudják maguk babrálni a beállításokat. A Samsung csúcsgépe érdekes módon nehezített pályán van inkább elemében, a beltéri és az esti fotóknál jött ki inkább a fölénye, ideális fényviszonyok esetén csak a középmezőnyben végzett.

A Nokia 808 PureView tehát esélyeshez méltóan, magabiztosan nyerte az összehasonlítást, a második helyet megosztva tudjuk a Samsung és az Apple modelljének adni (csak aztán nehogy pereskedés legyen belőle), így viszont leszorult a dobogóról a HTC és a Lumia 900. A Sony megelőzi a Huawei gépét, a sort pedig ezúttal az LG zárja. A sorrendet természetesen mindenki a maga prefernciái szerint állítja fel, ha valakinek fontos a babrálás nélküli élet, akkor nyilván az iPhone felé hajlik majd, lehet, hogy egyeseknek a Sony tizenkét megapixele fontosabb, megint mások pedig a HTC sorozatfelvételét tartják talán nélkülözhetetlennek, vagy talán az LG videózási képességei előtt hajolhatnak meg. Jelenleg egy dolog jelenthető ki biztosan: ha a Nokia a PureView technológiát Windows alapú gépekbe is képes beépíteni, akkor hosszú időre uralhatja a mobilfotózás trónját, a többieknek igencsak fel kell kötniük a gatyát, ha a finnek nyomába akarnak eredni. De egyáltalán nem biztos, hogy mindenki okvetlenül erre óhajt áldozni dollármilliókat, és ha azt nézzük, hogy a tesztben szereplő összes masina képes hellyel-közzel megoldani az összes hétköznapi próbatételt, akkor bizonyos szempontból meg is lehet őket érteni.

Bog feat. Bocha

Special thanks to dr. Kind & Legendd

A cikk elkészítésében a T-Mobile 4G mobilinternet volt segítségünkre.