Külső
Messziről aligha mondaná meg valaki, hogy ez nem egy G2, mivel elölről rendkívül hasonlít egymásra a két masina. Az ok persze teljesen egyértelmű, az eredmény magáért beszél, hiszen a kivitelezés kiváló, tényleg szép lett a G2 mini, ráadásul az ergonómiával sincs gond, mivel még egy kézzel sem lehetetlen használni az eszközt. Az anyaghasználat megfelelő, műanyag és üveg a két fő alkotóelem, az összeszerelési minőség hibátlan, egyik része sem recseg a telefonnak. A készülék egyébként 129,6 x 66 x 9,8 milliméteres dimenziókkal és 121 grammos tömeggel rendelkezik, ezzel a könnyebb, de vaskosabb masinák csoportjába tartozik. A tapintás kellemes, összességében elég jól sikerült a formatervet átmenteni a nagytestvérből.
Az előlapon található 4,7 hüvelykes IPS-LCD kijelző védelmét a Gorilla Glass 2 garantálja, vagyis az átlagosnál elvileg karcállóbb az üvegborítás. A megjelenítő felbontása 540 x 960 pixel, úgy tűnik, hogy ez lesz idén a középkategória mániája (talán jövőre már HD-re váltunk), a képsűrűség értéke így eléri a 234 ppi-t. A színek nagyon rendben vannak, a betekintési szöget sem érheti kritika, persze közel sem annyira patinás a dolog, mint a G2 esetén, viszont néhány konkurensnél még így is szebb képet biztosít tesztalanyunk. A fényerősség erős közepes, napfényben már érdemes maximumra tekerni ahhoz, hogy jól látható maradjon minden. A képernyő alatt már csak egy LG logót láthatunk, a vezérlőgombok a kijelzőre kerültek. Az előlap tetején a beszédhangszóró és az 1,3 megapixeles kamera figyelhető meg, irgum-burgum kimaradt mind a fényérzékelő, mind pedig az értesítő led, előbbi miatt az automatikus fényerő beállítása bizony csak vágyálom marad.
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | LG G2 mini | Motorola Moto G | Alcatel Idol S | Sony Xperia M2 |
| Fehér fényerő | 316 nit | 420 nit | 435 nit | 484 nit |
| Fekete fényerő | 0,41 nit | 0,58 nit | 0,56 nit | 0,48 nit |
| Kontrasztarány | 771:1 | 726:1 | 778:1 | 1009:1 |
| Színhőmérséklet | 12355 K | 7755 K | 8110 K | 10490 K |
A kicsit fémhatású oldalsó élek a kellemes fogást biztosítják, bár természetesen plasztikból készültek. A jobb és a baloldal tátong az ürességtől, felülre viszont több érdekességet is szereltek. A 3,5 milliméteres szabványoknak megfelelő fülhallgató kimenet és a másodlagos mikrofonnak a jelenléte kevésbé meglepő, ám került ide még egy infra jeladó is, ami újdonság a középkategóriában, hiszen így távirányítóként is használható a gyártó újdonsága. Kicsit megörültem, amikor megpillantottam alul a két szimmetrikusan elhelyezkedő, hangszórórács-szerű valamit, ám kicsi csalódást éreztem, amikor rádöbbentem, hogy csak a jobboldalin jön ki hang, a másik inkább csak díszítés, vagy a beszédmikrofon szerepét látja el. A két elem között csatlakoztathatjuk a microUSB kábelt, amin keresztül tölthetjük a készüléket.
Az LG sajátos formaterve a hátlapon elhelyezkedő gombokról ismerhető fel leginkább, mivel a bekapcsológomb (nincs körülötte világítás), és a hangerőszabályzó billentyűk közvetlenül a kamera és a ledes villanó alatt helyezkednek el. Hozzáteszem, hogy a G2 esetén ez nagyon jól működött, a G2 mininél azonban már kevésbé kényelmes a történet, a kisebb méret miatt a mutatóujj alapesetben pont a kamerára illeszkedik, így egy gyors fogásváltoztatásra van szükség ahhoz, hogy például lejjebb tudjuk venni a hangerőt. A készülék hátlapja műanyag, recézett felülete nagyon jól áll a kütyünek, kicsit elegánsabbá válik a dizájn. Meglepő módon a borítás pillanatok alatt leválasztható, így nem csak az oldalt egymás alatt elhelyezkedő microSIM és microSD foglalatokhoz férhetünk hozzá, hanem az akkumulátort is kivehetjük, vagy esetleg kicserélhetjük.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
