Adatátvitel, akkumulátor

A Huawei nagy elkötelezettje a 4G-nek, az MWC-n is kizárólag ilyen masinákat mutattak be. A P7 sem kivétel, a Cat.4-es technológia 150 Mbps letöltési sebességet ígér. A WiFi modul érzékensége a közepesnél jobb, de ennél is jobb hír, hogy nem maradt ki az NFC, illetve ugrásszerűen javult a GPS modul, ami villámgyorsan fog pozíciót és egyetlen egyszer sem vesztette el autókázásaim során, pedig ebben a bórús időben volt azért erre némi sansz Budapest belvárosi utcácskáin kanyarogva. A Bluetooth már 4.0-s, az USB csatlakozó pedig OTG képességekkel is rendelkezik.

Fentiek mind nagyon jól hangzanak, azonban erős árnyékot vet az élményre, hogy a böngésző optimalizálása finoman szólva is tragikus. Egyszerűen itt valami nagyon el lett tolva, a főoldalunk görgetése döcög, a paragrafusokra történő nagyítás megakad, másodpercekig arra kell várni, hogy az áttördelt oldal újra megjelenjen a kijelzőn, egyszerűen nem méltó az általános minőségi szinthez a netezési élmény - mert élményről nemigen beszélhetünk. Ezen nagyon sürgősen javítani kéne, mert ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik mobilról böngésznek - ők pedig nem fognak örülni annak, amit a Huawei ezen a téren nyújt. Ugyanakkor nem a hardverrel van a gond, a Dolphin Browser szélsebesen üzemel a P7-en, amíg nem fabrikálja meg a gyártó az eredeti böngészőt, addig érdemes mondjuk ezt használni.

Az akkumulátoros üzemidő annak ellenére nem kiemelkedő, hogy a hátlap alá rámolt telep immáron 2500 mAh teljesítményű és számos energiatakarékossági extrát is kapunk. Aktív használat mellett, minden adatkommunikációs funkció folyamatos használatával másfél napig képes egy töltéssel életben maradni a telefon. Ha aktiváljuk az ultra energiatakarékos módot, akkor ez simán a duplája, de nyilván nem ezt vesszük alapul, hiszen ilyenkor a legostobább készülékekkel kerül egy szintre a P7. Öt és fél óra alatt egyébként sikerült 50%-ra lenyomnom a töltöttséget, ez 1 órányi aktív képernyő mellett jött össze, amiben persze volt navigáció, fotózás, játék és böngészés is, de ennél jobbat vártam kissé.

[+]

Összegzés. A P7 nem egy ócskaság, de egyszerűen nem üt akkorát, mint a P6 a maga idejében. A formaterv ezúttal is elsőrangú, persze sokan a Sony stílusjegyeit vélik benne felfedezni, de továbbra is tele van olyan részletekkel, amelyeket láthatóan igyekszik továbbvinni a Huawei. Az anyaghasználatba nem lehet belekötni, remekül meg is van építve a ház, tényleg kifejezetten szép a kijelző és intelligens megoldásokkal van tele szoftver, mintha igyekeztek volna meghallgatni a cégnél a P6 felhasználóit. Javult a GPS, jobb a kamera, hangyányit az üzemidő is kellemesebb talán, örömteli, hogy egy szélesebb körben ismert GPU került a processzor mellé, van 4G és NFC, de mégis az embernek hiányérzete van. Mert a HiSilicon proci messze nem olyan erős, mint ahogyan erre a P7 árából következtetni lehetne, mert a kamerán bőven lehetett volna még csiszolni, a szépen megrajzolt felhasználói felület meg-megdöccen, a gyári böngészőt pedig szóra sem érdemes méltatni. A zenei produkciótól sem estünk hanyatt, miközben a P7 rengeteg ponton felül tud emelkedni az előd hibáin, mintha keletkezett volna egy sereg más, apró gond, ami persze nem azt jelenti, hogy komoly probléma van a telefonnal, csak egyszerűen a P6 robbanásszerű innovációja és egyedisége után kicsit csalódást kelt bennünk. Mindezek mellett még mindig egy nagyon szerethető eszköz a P7, csak hát az a baj, hogy az ember addig vágyik esetleg egy ilyen készülékre, amíg szembe nem találja magát a vágfelhasználói árral, ami bizony erősen pofán is csapja a telefonnal kacérkodó vásárlót. A 130 ezer forintra becsült hazai fogyasztói ár olyan konkurens modellekkel teszi egy ligába a P7-et, amelyek hardverben simán állva hagyják a Huawei üdvöskéjét, elég, ha csak az LG G2-t hozom fel példaként. Így viszont már nem tűnik akkora sikersztorinak a P7, mint amilyen jól időzített volt a P6 megjelenése és árazása, sokkal többet kellett volna fejlődnie az újdonságnak, hogy versenyképes legyen ezen az áron. Egy jó szolgáltatói ajánlat még segíthet a dolgon, és tényleg senki nem mondhatja rám, hogy ne szeretném a P6-ot, de az utódmodellnek csak egy halovány tetszett plecsnit tudok adni, mert ez pont kifejezi az érzéseimet a telefonnal kapcsolatban.

Huawei Ascend P7

Bog

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!