Kamera és multimédia

A One M9 legfontosabb újdonsága az UltraPixel technológiát váltó 20 megapixeles Toshiba kameraszenzor, amelynek F2,2-es lencséje az elődnél valamivel szűkebb látószögben rögzít. A kétkamerás megoldás tehát eltűnt, a nagy fényerejű, kéttónusú led viszont megmaradt, akárcsak a szoftver felépítése. Nappal átlagos sebességgel működik az érintőfókusz, a módok, a vaku, a beállítások, a galéria, az exponáló és a videó felvevő ikonok pedig a szélekről érhetők el. A HDR és a manuális beállítások a baloldali kameraikonra lépve hívhatók elő, itt az érzékenység, az expozíció, a fehéregyensúly, az effektek, a fókusz és 2 másodpercig bezárólag a záridő is állítható. A rácsvonalak, a koordináták és az önkioldó is beüzemelhető, illetve akad esti, tájkép és makró funkció. További módok közé tartozik a panoráma, az elő- és hátlapi kamerával lőtt kettős fénykép és néhány egyéb, letölthető megoldás, így a sorozatkép vagy a mélységélességgel való játék.

Az M9-nek nappal kellett igazán előrelépnie, ami sikerült is: a vonalélesség egész jó, akárcsak a lencserajzolat a képek sarkait leszámítva, a zajmentesítés ugyanakkor elég intenzív lett, a dinamikatartomány meg csak közepes. Ennél nagyobb gond a fehéregyensúly tévedése nagydinamikájú témák esetében, a HDR mód pedig néha túlkompenzál, és világos, alacsony kontrasztú eredmények születnek. A makrofelvételekre bőven jut minőségi részlet, a témát legfeljebb 7-8 centiméterre lehet megközelíteni.

[+]

Az M9 generációs előnye estére elvész. Az automatika egyfelől nagy érzékenységgel, így csalódást keltő részletveszteséggel rögzít, másfelől a fehéregyensúly sem tökéletes. No, de erre találták ki a kézi beállításokat és a hosszabb záridőket, amivel határozottan jobb képek lőhetők, csak győzzük a készüléket mozdulatlanul tartani optikai képstabilizátor híján. Este egyébként a fókusz lassú és nem mindig pontos. Videoklipek immáron lőhetők 4K-ban 30 FPS-sel, Full HD-ban 60-nal, továbbá elérhető lassított felvétel 720p-ben. A képminőség jó, a hangminőség pedig remek. A HTC az új kamerával előrelépett, azonban még mindig akad munka, mielőtt a tajvaniak a legjobb kameratelefonokat megszorongathatnák, főleg kevés fény mellett. Ha elég képanyag összegyűlt, a Zoe alkalmazással lendületes fotókollázsokat és videocsokrokat dobhatunk össze, amelyeket megoszthatunk az appon belül a Zoe közösséggel, vagy ismerőseinkkel a közösségi oldalakon. Egy ilyen csokor összedobása pillanatok kérdése, csak ki kell választani pár képet és videót, az effekteket, a vágást és a zenét az alkalmazás pillanatok alatt megoldja.

A HTC zenelejátszója remek alkalmazás, amely előadók, albumok, számok, listák vagy a lejátszás gyakorisága alapján rendezi állományainkat. Ha a rendszer egy számot felismer, a dalszöveg megjelenik, emellett VJ effekteket is megcsodálhatunk lejátszás közben. Nem maradtak ki a főképernyős, kezdőképernyős és zárképernyős kártyák, a hangszínszabályzó viszont igen, ehelyett a BoomSound és a Dolby Audio beállítások között turkálhatunk. A sztereó előlapi hangszóró egyébként továbbra is kiemelkedően jó úgy a hangerő, mint a hangminőség tekintetében, és mély hangokban még mindig a HTC technológiájáé a legerősebb ajánlat a mobilpiacon. A gyári füles is minőségi és kiegyensúlyozott hangzásvilágú darab. Az FM-rádió és a videolejátszó fapados szoftverek, egy BS Player feldobásával viszont a One M9 mindenevővé válik, beleértve a 4K-s videók, az AC3 hangok, a feliratok, vagy akár a DivX, Xvid kódolások problémamentes meghajtását.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!