Külső
Akármennyire kiváló készülék is a Hero, a külseje mindenképp megosztja az embereket. Nekem személy szerint úgy-ahogy tetszik, de nem tartom egy különösebben szép készüléknek, ami a kissé túlságosan "kockás" formavilágnak és az alsó részen található törésnek tudható be. A Legend nem szakított a hagyományokkal, de ennek ellenére egy gyönyörű készüléknek tartom. Hogy miért? Egyrészt azért, mert az alul lévő törés szöge kisebb, mint a Hero-nál, így ez nem annyira zavar. Másrészt azért, mert a 126 grammos tömegű újdonság egyetlen egy fémdarabból van kiöntve, melyet a gyártósorokon olyan minőségben dolgoztak meg, hogy arról még írni is maga a gyönyör. Mindehhez teljesen ideális méret (112 x 56,3 x 11,5 milliméter), tökéletes illesztések és kiváló ergonómia társul, a Legend tényleg úgy jó, ahogy van. Mindenképp fontos megjegyezni, hogy a gyártó a saját bevallása szerint idén már az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt fog a dizájnra fektetni, aminek már a Legenden is megmutatkoznak az első jelei — erről kicsit később.
Az előlap tetején a fémből készült telefonhangszórót és az apró HTC logót találhatjuk, plusz megbújva ugyan, de van errefelé egy állapotjelző LED is. Középen terpeszkedik a 3,2 hüvelyk átlójú, 320 x 480 pixeles felbontású AMOLED érintőkijelző, mely szerencsére kapacitív érintésérzékelő technológiát használ, tehát amellett, hogy szemet gyönyörködtető a képe, jól is kezelhető. Ennél többet nem is nagyon lehet elmondani róla, érdemes tehát elugrani az alatta található négy darab gombig, melyek használatával nem leszünk gondban. Alulra egy optikai trackball került, mely tartósság szempontjából valószínűleg lényegesen jobb a Heroban használt valódi golyónál — plusz én használni is szerettem, nyilván ez sem egy elhanyagolható szempont. Meg jól is néz ki.
A hátlapon szinte kiüti a szemünkbe a gyártó új logója — mostantól elvileg az összes készülékükön fogunk találkozni egy ilyennel, mivel a tajvaniak úgy gondolják, hogy a mágikus három betű elég ismerté vált ahhoz, hogy azzal fel lehessen vágni. Nekem kicsit furcsa az eddigi apró feliratok után, de azért még így is elég ízléses, úgyhogy meg fogok vele barátkozni. A Legend hátlapja viszont ennek ellenére kicsit furcsán hat: a középső rész ugyebár fém, amihez véleményem szerint nem igazán illik az a gumírozott betétlap, mely a hátlap felső részén a kamerát, a ledes villanófényt és a kihangosító hangszóróját rejti magában. Plusz vannak rajta lyukak is, ráadásul minden logikát nélkülöző elrendezésben, nem is értem. Alulra is egy fekete gumidarab került (az összhatás emiatt kicsit olyan, mint az iPhone 2G-nél), ennek viszont fontos szerepe is van, ha ugyanis levesszük, hozzáférhetünk az alulról betolható akkumulátorhoz, valamint a SIM és a microSD kártyákhoz. Igen, a memóriakártya cseréjéhez ki kell vennünk az akkumulátort.
Felülre a bekapcsológomb és a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet, a jobboldali rész teljesen üres. Alul a microUSB csatlakozó és a nyak/csuklópánt rögzítési helye látható, balra pedig a hangerőszabályzó gombpáros került. Az idei év HTC-iben egyébként a logón kívül az is közös, hogy mindegyikre szabványos adat- és fülhallgató csatlakozó fog kerülni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
