A felhőalapú szolgáltatások és azok korlátai

Az elmúlt évek a különféle felhőalapú szolgáltatásoktól voltak hangosak, épp ezért szinte biztos vagyok benne, hogy nincs olyan olvasónk, aki ne találkozott volna ezzel a kifejezéssel vagy annak angol nyelvű változatával – cloud. Tovább is mehetek, ugyanis olvasóink túlnyomó része egészen biztosan használ is egy efféle szolgáltatást, vagy ha nem is használja aktívan, fiókkal biztosan rendelkezik. A felhős megoldások kapcsán ugyanis nem feltétlenül az Apple iCloudra vagy a Microsoft SkyDrive-ra kell gondolni, hiszen a különféle ingyenesen igénybe vehető email tárhelyek is felhős megoldások, hiszen leveleink és azok csatolmányai valahol tárolásra kerülnek, míg mi a megfelelő kliensek segítségével könnyedén elérhetjük őket.

A felhős szolgáltatások ugyanakkor sokkal többről is szólhatnak, mint az egyszerű levelezésről, ezt pedig az elmúlt években a világszerte gyorsuló internetelérések és a növekvő felhasználói igények kapcsán sokan észre is vették, ezért lehetséges, hogy jelenleg szinte az összes nagy szoftveres cég rendelkezik saját megoldással (Apple iCloud, Google Drive, Microsoft SkyDrive), plusz sok cég futott fel efféle szolgáltatásaival (Box, Dropbox). Ha a kissé eltérő működésű Apple-megoldástól eltekintünk, akkor elmondhatjuk, hogy ezek a rendszerek nagyjából ugyanazt tudják. Adott egy online tárhely, ahova szabadon másolgathatunk fel fájlokat és azokat a böngészőnkön vagy különféle kliensszoftvereken keresztül is elérhetjük. Ezen kívül számítógépes használat esetén létrehozhatunk egy mappát, melynek tartalma automatikusan szinkronizálásra kerül az online tárhellyel, ahonnan pedig a kiválasztott fájlok és mappák átkerülhetnek a többi eszközünkre is. A felhős szolgáltatások ebből adódóan az egyik legegyszerűbb módját jelentik a birtokunkban lévő számítástechnikai és telekommunikációs eszközök (desktop és hordozható számítógépek, táblagépek, okostelefonok) között létrejövő adatszinkronizációnak, de ennél többre is lehet őket használni.

Ez a több pedig a sok informatikai szakember által kántált, a laikusok agyáig az esetek többségében nem eljutó szó, a backup, melyet magyarul biztonsági másolatnak nevezünk. Kézfeltétel helyett arra kérném a tisztelt olvasókat, hogy nyomják a meg az itt látható szavazódobozban, hogy volt-e már adatvesztésük, mert ha megteszik, akkor nem nekem kell leírnom, hogy milyen nagy azok aránya, akik nem veszik elég komolyan ezt a jelenséget. Fontos és pótolhatatlan adatai ugyanis azoknak is vannak, akiknek munkája egyáltalán nem kötődik az informatika területéhez, hiszen a nagyi 80. születésnapján fotókat még csak-csak be lehet szerezni valamelyik rokonunktól, de saját gyermekünk felcseperedését nem biztos, hogy rajtunk kívül tömegek tárolnák merevlemezükön. Épp ezért a felhős szolgáltatások használatán mindenkinek érdemes elgondolkodnia, hiszen gyakorlatilag ingyenes megoldást kínálnak erre a felhasználókat hosszú idő óta sújtó problémára.

*A Box minden Sony Xperia készülékhez 50 GB tárhelyet ad időkorlát nélkül, a Dropbox a Samsung tulajdonosoknak ad ugyanennyit, de csak két évre. A maximálisan elérhető tárhely egyes szolgáltatóknál az itt szereplő értékeknél nagyobb is lehet üzleti csomagok esetén, de mi a magánszemélyeknek nyújtott megoldásokkal foglalkozunk.

A fenti táblázatból látszik, hogy a négy legismertebb rendszernek vannak korlátai, bár az itt kiolvasható dolgok még a kisebbik problémát jelentették nekem. A nem korlátlan, de legalább 100 GB-os tárhely ha nem is mindenkinek, de a felhasználók többségének bizonyára elég, ellenben a fájlméretbeli korlát problémát okozhat azoknak, akik videókat, DVD-képfájlokat szeretnének lementeni. Számunkra viszont még csak nem is ez okozta azt a korlátot, ami miatt belefogtunk a keresgélésbe, ami végül a Bitcasa megtalálásához vezetett; a népszerű megoldásoknál számítógépről csupán egyetlen egy mappát tudunk szinkronizálni, mindent abba kell belemásolnunk. Ezzel a megoldással egyrészt át kell rendezni a mappastruktúrát, másrészt nem lehet biztonsági másolatot készíteni azokról a fájlokról, amiket nem tudunk mozgatni. Nekem tipikusan ilyen a 10 GB-os levelezésem (amit egyébként a fájlméretbeli limitek miatt sem tudnék lementeni), ami rendszerfájlként létezik és nem tudom átrakni mondjuk a Dropbox mappájába. Másrészt az ismert megoldásoknál arra sincs megoldás, hogy bizonyos fájokat kizárólag online tároljunk, de a gépükről is úgy lássuk, mintha a gépünkön lenne és szükség esetén streamelve is tudjuk olvasni. Sok családi videótól szeretném megszabadítani notebookom SSD-jét, de úgy, hogy adott esetben azért meg tudjam nyitni a fájlt. Ezek adták tehát a kiindulás, a válasz pedig egy szó lett: Bitcasa.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!