Jogi háttér
A szabadalom manapság egy olyan fontos tényező, amely alapján nem csak egy tervben lévő, hanem egy már meglévő projekt is teljesen dugába dőlhet, ha azt nem megfelelően jegyzik, jegyezték be, avagy jogtalanul használják. Az első és legfőbb kérdés talán mégis magának a szabadalomnak a fogalma, mely a követezőképpen alakul: "A szabadalmi jog a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom tulajdonosa számára a versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológiák piacán." Röviden elemezve ezt azt jelenti, hogy adott egy természetes vagy jogi személy, aki kvázi kitalál valamit, és azt az ötletet bejelenti, így akárki, aki később ezt használni szeretné, először engedélyt kér és fizet a felhasználásáért. Amerikában ez lényegesebben nagyobb hangsúlyt kap, mint bárhol máshol a világon. Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalát (továbbiakban EÁSZVH) 1890-ben alapították eme okokból, s azóta rendszeresen jegyeztek be újabb találmányokhoz kapcsolódó ötleteket. A mai szabályokat a szabadalmomra, védjegyre és szerzői jogokra vonatkozó szövetségi előírások kódexe tartalmazza. Maga a regula egyébként elég bonyolult, a bejegyeztetés pedig több lépcsőben történik.
Ejtsünk azért néhány szót a magyar jogrendszerről, hogy össze tudjuk hasonlítani a szabályozásokat! A mi rendszerünkben fontos, hogy a szabadalomnak világviszonylatban is újnak kell lennie, ergo egy olyan ötlettel kell előrukkolni, amellyel még a világon senki sem. 1995. évi XXXIII. tv. 2. § (1) bekezdése szerint "új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához." A benyújtandó szabadalom egyébként egy elég kemény szűrési fázison esik át, hiszen mindenképpen ki kell zárni a duplikációt, vagyis hogy két azonos bejegyzés legyen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban SZTNH) rendszerében. Ha ez megtörtént és minden megfelelőnek bizonyult, el kell készíteni a szabadalmi leírást és rajzokat, majd ezt benyújtva a SZTNH – az illeték befizetése után – megteszi a bejegyzéshez szükséges lépéseket.
A alkalmazotti találmány hasznosítása esetén a hasznosító köteles díjat fizetni a szabadalom birtokosának. Ez nyilván egy kompenzáció a birtokosnak, valamint egy igen fontos szempont is, ugyanis így felhasználó is jól jár, illetve a bejegyzést tevő fél (szabadalmas) is megfelelő összeghez jut. Ennek megsértése, avagy meg nem tétele esetén a szabadalmas felléphet mindazokkal szemben, akik az adott találmány tárgyát képező terméket előállítják, használják, forgalomba hozzák, illetve forgalomba hozatalra ajánlják, vagy az országba behozzák illetve raktáron tartják. A 22. § szerint a szabadalmi oltalom időtartama a bejelentés napjától számított húsz évig tart. Három esetben szűnhet meg a szabadalom, ha az oltalmi idő lejár, az éves díjat nem fizetik meg (ugyanis a szabadalmas köteles jogszabályban meghatározott mértékű fenntartási díjat fizetni), vagy a szabadalmat valamilyen okból megsemmisítik.
Visszatértve az amerikai jogra, egy szabadalmat összesen 13 lépcsőben lehet bejegyeztetni. Az első, a magyar jogban is fennálló duplikáció kérdése. Ha itt mindent rendben talál az EÁSZVH, akkor háromfajta szabadalom regisztrálására van lehetőség: mintaoltalomra, növényi szabadalomra és rendes szabadalmi oltalomra. A következő két lépés azt vizsgálja, hogy globális vagy csak kimondottan USA-ra vonatkozó ügyről van-e szó. Előbbi esetén további kérdés a nemzetközi védelem, utóbbinál pedig fontos, hogy állandó vagy ideiglenes-e a kívánt szabadalom. Az ötödik fázisban az úgynevezett gyorsított eljárás lehetőségére keres választ az EÁSZVH (itt lehetséges kiemelt vizsgálat, gyorsított vizsgálat, első ügyes döntés is). Ha ezekben döntés született, akkor tartunk a folyamat felénél, ahol a beiktatást elvégzőnek a személye a kérdéses, lehet saját (természetes személy) és hivatalos ügyvéd általi is.
Bejegyzési folyamatábra
A következő két fázisban az elektronikus beiktatásra való felkészülés és jelentkezés zajlik (Elektronikus Nyilvántartó Rendszer), majd ezután már az EÁSZVH is nagyobb szerephez jut a kérvény egzaminálása által. Ha az igénybe vevő kérelme nem megengedett, akkor az illető újravizsgálást kérhet, vagy fellebbezhet. Sikeresség esetén már csak a bejegyzéshez szükséges illeték megfizetése van hátra (érdekesség, hogy ez online átutalással, postai úton vagy letét alapján is lehetséges), melynek megtörténte esetén az EÁSZVH elvégzi a regisztrációt. A magyar joghoz képest nagy különbség, hogy háromféle időintervallumra lehet lekötni a szabadalmakat; 3 és fél, 7 és fél, valamint 11 és fél évre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
