Android történelem

Számunkra, a Mobilaréna szerkesztői számára mindig is fontos volt, hogy a telekommunikáció világában kevésbé jártas olvasóinkat olyan információkkal lássuk el, melyek nélkül valószínűleg elvesznének az cikkeinkben fellelhető információtömegben. Mostanában pedig a csapból is az Android folyik, szinte nincs olyan hét, hogy a rádióadásunkban ne kerülne szóba a Google nevével fémjelzett operációs rendszer, illetve valamelyik azt futtató masina. A HTC mellett a Samsung, az LG, a Motorola, a Sony Ericsson és az Acer is beszállt a buliba, valószínűleg azért, mert észrevették, hogy ez a jövő operációs rendszere — vagy legalábbis 2010 egyik nagy befutója. Ebben a cikkben egyrészt azokhoz szeretnénk szólni, akik nincsenek vele tisztában, hogy miért lepik el zöld robotok a mobiltelefonok piacát, de azokra is gondolunk, akik tudják a válaszokat a jelenséget körüllengő miértekre — számukra remélhetőleg izgalmas olvasmány lesz a szakkifejezésektől hemzsegő fejlődéstörténet, melyben az egyes Android verziószámok által takart funkciókat soroljuk fel. Mindenek előtt tehát alapozás.

Tehát mi az az Android? Ha röviden akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy a Google mobil operációs rendszere, valamint az azt futtató gépek gyűjtőneve, ennél azonban többről van szó. 2005-ben a Google felvásárolta az Android Incorporated nevű kaliforniai vállalatot, majd belefogott a saját operációs rendszerének fejlesztésébe, mely sok alakítás után végül 2008 végén érte el a piacot a G1 nevű készülékkel, melyet a HTC gyártott és a T-Mobile forgalmazott. A Google célja egy olyan nyílt forráskódú, rugalmas, könnyen alakítható rendszer elkészítése volt, melyhez a fejlesztőknek lehetőségük van java nyelven írni ún. managed kódot* használó programokat. A fejlesztést megkönnyítendő az alkalmazások kivétel nélkül hozzáférnek az adott készülék összes erőforrásához, mivel teljesen egyenrangúak — a Google által fejlesztett java könyvtárak már csak a hab a tortán, jelentősen megkönnyítik a fejlesztést. A rendszer monolitikus Linux kernelen (magon) alapul, a kód túlnyomó része Apache, nyílt forráskódú vagy szabad program liszensz alatt van, ami szintén nem semmi.

A köztudatba viszont hibásan épült be a Google és az Android kapcsolata. A helyzet az, hogy az Androidot nem a Google, hanem az Open Handset Alliance nevű cég-csoportosulás fejlesztette, hogy ki mit csinált vele kapcsolatban, azt nem tudni pontosan. Az OHA-nak jelenleg több mint 50 cég tagja, köztük 11 készülékgyártó (HTC, LG, Motorola, Samsung, Asus, Garmin, Huawei, Sony Ericsson, Ericsson, Toshiba, valamint a 2009. június elsején csatlakozott Acer), 13 félvezetőgyártó (többek között az Intel, a Marvell, az nVidia, a Broadcom, a SiRF, az ARM és az Atheros), 10 operátor (köztük a T-Mobile és a Vodafone), 12 szoftveres cég (maga a Google, az eBay és pár kevésbé ismert név), valamint 7 egyéb vállalat — a lista egyébként hónapról hónapra változik, egyesek kiszállnak a buliból, mások viszont csatlakoznak, jellemzően utóbbiak vannak többen. Látszik, hogy nem kispályás kft-k tömörüléséről van szó, az Android tehát elméletileg hatalmas tudás és sok munka eredménye, a konkurencia (egészen pontosan a nagy konkurens Symbiant birtokló Nokia) viszont pont emiatt támadta oly sokat az Androidot — véleményük szerint ugyanis lehetetlen, hogy egy ennyi cég által fejlesztett rendszer egységes és stabil legyen. A tapasztalat viszont nem a finneket igazolja, a Symbian piaci részesedése hatalmasat zuhant az elmúlt évben, míg az Androidé nem különösebben gyorsan, de annál biztosabban emelkedik, komoly piaci résztvevővé vált, mely pár éven belül akár a legnagyobbá is kinőheti magát. Az Android ugyanis készülék és gyártófüggetlenül nyújt hasonló felhasználói élményt, mint az iPhone, szoftveres támogatottsága egyre jobb, a felhasználók pedig a közép és a felsőkategóriában is találnak számukra megfelelő készüléket. A cél az alsókategóriás (tehát olcsó) androidos készülékek megjelenése lenne, erről már évek óta regélnek, Kínában állítólag vannak is ilyen kütyük, hozzánk viszont sajnos egy sem jut el ezek közül. A lényeg tehát az, hogy az Android egy bármelyik gyártó által használható, könnyen alakítható, rugalmas, relatíve kis hardverigényű rendszer, mely a felhasználókat nagy letisztult, látványos felhasználói felületével és könnyű bővíthetőségével kápráztatja el.

*managed kód: virtuális gépen, nem pedig közvetlenül a processzorban feldolgozott kód

Fejlődéstörténet: 1.5, 1.6

Mint arról az előző oldalon már volt szó, az első androidos készülék a HTC gyártósorain készült T-Mobile G1 volt, melyet Magyarországon hivatalosan nem lehetett kapni. A készülék inkább volt az új rendszer képességeit demonstráló bemutatókészülék, mint tömegtermék, ennek ellenére a különféle külföldi licitálós oldalakról több magyar felhasználó is beszerzett egyet — és szerez a mai napig, a rajta található árcímkén ugyanis egy elég kellemes összeg szerepel. Ettől függetlenül nem a G1-et kell a nagy áttörést előidéző készüléknek tekinteni, sikerét a sokak számára ormótlan külső gátolta — a tulajdonosok lelkivilágának megóvásáért gyorsan megjegyezném, hogy nekem a külseje a mai napig tetszik, megjelenésekor pedig egyenesen odáig voltam érte.

Az első itthon is hivatalosan kapható gép a Vodafone-exkluzív HTC Magic volt. Mire hozzánk eljutott, már a piacon volt a 2009. áprilisában megjelent Android 1.5 — a szám a rendszer verziószáma, minél magasabb, annál újabb release-ről van szó. Talán azt is kijelenthetjük, hogy a Cupcake kódnéven futó verzió hozta meg a nagy áttörést a zöld robotok számára, ugyanis számos új szolgáltatással kecsegtetett:

• Videófelvétel lehetősége (korábban csak fotózni lehetett az Androidokkal)
• Videók közvetlenül a YouTube-ra, képek közvetlenül a Picasa-ra való feltöltésének lehetősége
• Új szoftveres billentyűzet szókiegészítő/javító funkcióval
• Bluetooth A2DP támogatás, mely elengedhetetlen a sztereó Bluetooth headsetek használatához
• Automatikus Bluetooth kapcsolódás funkció
• Új widgetek és mappák, melyek még jobbá varázsolták a készenléti képernyőt
• Új animáció a képernyők között
• A copy/paste funkció elérhetővé vált a böngészőben is

Közel fél évet kellett várni a Donut néven futó 1.6-os verzió megjelenésére, melynek megérkezése majdnem minden Android tulaj számára öröm volt, hiszen a legtöbb készüléket a felhasználók is egyszerűen frissíthették — és persze frissíthetik ma is, a művelethez csak aktív internetkapcsolat és pár perc türelem szükséges. A 2009. szeptember 15-én megjelent release újdonságai:

• Továbbfejlesztett Android Market, mely egyszerűbb használatot és több funkciót hozott
• QVGA képernyőfelbontás támogatása
• Integrált fényképező, kamera és galéria interfész
• A galériában már több fotót is ki lehet választani egyszerre, mely megkönnyíti a törlést
• Továbbfejlesztett hangalapú keresés, gyorsabb válaszidővel és mélyebb integrálással a beépített alkalmazásokhoz — ennek köszönhető többek között a hangtárcsázás megléte is
• Továbbfejlesztett kereső: a készenléti képernyőről a weben, a könyvjelzők között, a telefonkönyvben és a hívásnaplóban is lehet keresni
• Új technológiák támogatása: CDMA/EVDO, 802.1x VPN, gesztusok és szövegfelolvasó-motor
• Jelentősen gyorsabb lett a keresőmotor és a kamerát kezelő szoftver

Fejlődéstörténet: 2.0, 2.1

2009. október 26-án jött el az újabb nagy pillanat, ekkor vált elérhetővé a 2.0-s Android fejlesztőkészlete. Az Eclair névvel illetett rendszer a szokásos hibajavításokon felül számos kisebb-nagyobb újítást hozott és igazából ekkortól lehetett érezni, hogy az Android felnőtté vált. Az elsőként 2.0 rendszerrel megjelent készülék a Motorola Milestone/Droid volt. Fontos még megjegyezni, hogy 2009. december 3-án már kijött a 2.0.1, majd pedig 2010. január 12-én a 2.1-es verzió, magyarán nagyon kevés idő telt el az egyes verziók megjelenése között. Utóbbival rengeteg készülék jelent meg és még most is van olyan mobil, melyre a gyártó csupán 2010 vége felé hozta ki a frissítést 2.1-re. Lássuk a változásokat:

• Jobb hardveres optimalizáció, gyorsabb működés
• Több kijelző felbontás és méret támogatása
• Átalakított kezelőfelület, több beállítási, testreszabási lehetőség
• Új böngésző felület, HTML5 szabvány támogatása
• Új névjegyzék
• Jobb kontrasztú háttérképek
• Fejlettebb Google Maps, gyárilag 3.1.2 verzió
• Microsoft Exchange szinkronizálás támogatása
• Vaku/LED támogatás a kamerához
• Digitális zoom a fényképezőnél
• Multi-touch támogatása
• Továbbfejlesztett, kényelmesebben kezelhető virtuális billentyűzet
• Bluetooth 2.1 támogatás, fájlküldés és egyéb profilokkal
• Live (élő) háttérképek

Android Eclair (2.0/2.1)

A felsorolásból látható, hogy több igen fontos újítás is megjelent a 2.0, illetve a 2.1 esetében, amivel a többi rendszerhez képesti hátrányok egyre inkább eltűntek. Tulajdonképpen a 2.1 már az a változat, amivel egy készülék napjainkban is elég jól használható, az ennél régebbi verziókat többségében csak számunkra alig vagy egyáltalán nem ismert gyártók alkalmazzák. Ezen készülékek ugyan sokszor meglepően olcsók, viszont a régi rendszer és a frissítés szinte biztos hiánya miatt komoly kompromisszumra kényszerítik a felhasználót.

Fejlődéstörténet: 2.2

Noha sokáig a 2.1 tűnt „uralkodónak”, most már egyre inkább átveszi a helyét a 2.2, amit 2010. május 22-én indítottak útjára. A legújabb készülékek ezzel érkeznek és a régebbiek nagyobb részéhez is jönnek a frissítések. A 2.2 vagy más néven Froyo verzió ismét sok újítást hoz, a rendszer egyre gyorsabb, egyre többet tud és ezáltal még vonzóbbá teszi az Androidot. Nézzük, mit ad nekünk ez a verzió:

• Általános rendszeroptimalizálás, javított memória felhasználás, gyorsabb működés
• JIT integrálás, jobb Java sebesség
• Integrált Chrome V8 Javascript motor a böngészőhöz
• Jobb Exchange támogatás, kibővített funkciókkal
• Új kezdőképernyő, fix parancsikon a menühöz, a névjegyzékhez és a böngészőhöz
• USB internet megosztás (tethering)
• WiFi hotspot funkció
• Teljesen lekapcsolható mobilinternet opció
• Frissített Market alkalmazások, automatikus frissítési lehetőséggel
• Gyors átváltás a billentyűzet nyelvezete és szótárak között
• Hanghívás és névjegy megosztás támogatása Bluetooth-on
• Numerikus és alfanumerikus jelszavak támogatása
• Fájl feltöltési lehetőség a böngészőben
• Animált GIF-ek megjelenítése a böngészőben
• Alkalmazások telepítése külső memóriaegységre
• Adobe Flash 10.1 integrálása

Android Froyo 2.2

Ismét számos komoly változás került a rendszerbe, egy picit megváltozott a kinézete is, azonban talán a legfontosabb a jelentős gyorsulás és a teljesértékű Flash támogatás megléte. Utóbbi sokat dobhat az internetezés élményén, hiszen végre nem probléma egy beágyazott videó vagy egy flash elemekből felépülő honlap megtekintése. A rendszerkód is alaposabb átíráson, optimalizáláson esett át, ez jót tett a működési sebességnek. Nagyon hasznos lehet az USB-n és WiFi-n keresztüli internet megosztás, ahogy az üzleti felhasználóknak is kedveztek a jobb Exchange támogatással. Azonban a fejlődésnek itt még nincs vége…

Fejlődéstörténet: 2.3

A Froyo után egy kisebb szünet következett, majd pontosan Mikulás napján, 2010. december 6-án került bemutatásra a következő generáció, az Android 2.3 Gingerbread (mézeskalács). Noha az előzetes pletykák komolyabb változásokról, teljesen új felületről szóltak, a valóságban forradalmi újdonságok helyett inkább egy erőteljes optimalizálásról, ráncfelvarrásról beszélhetünk. Nézzük, mi is változott ebben a verzióban:

• Minimálisan módosított kezelőfelület, bővített beállítási opciók
• Átalakított gyári virtuális billentyűzet, multitouch támogatás
• Új, egy érintéses copy-paste megoldás
• Javított energiagazdálkodás, hosszabb üzemidő
• Optimalizált rendszerkód, még gyorsabb működés
• Extra felbontású (WXGA vagy nagyobb) kijelzők támogatása
• Alkalmazáskezelő
• Internethívás (VoIP) támogatása
• NFC (Near-field Communication) támogatása
• Letöltés kezelő
• Alkalmazások szabad hozzáférése a kamerákhoz
• Új szenzorok (pl. giroszkóp, gravitáció, barométer) támogatása és kezelése
• Natív audio és grafikai hozzáférés az alkalmazásoknak
• Frissített grafikus driver, jobb és gyorsabb OpenGL ES támogatás
• Hangeffektek (basszuskiemelés, ekvalizátor) támogatása
• WebM/VP8 video és AAC, szélessávú AMR audio kezelése
• YAFFS helyett ext4 fájlrendszer használata

Android Gingerbread 2.3

Azt nyilván nem mondhatjuk, hogy szinte semmit sem változott a rendszer, hiszen például a VoIP vagy az NFC megjelenése egyértelműen fejlődés. Ugyanakkor a várt nagyobb durranás elmaradt, a felület minimálisan változott csak. Ez nem olyan nagy probléma, és így egyelőre a gyártók is megtehetik, hogy saját felületüket ráhúzzák a rendszerre. Az első készülék, amely a 2.3-as rendszert megkapta, a Google Nexus S (Samsung i9020). Ez egyúttal referenciamodellnek is számít, tehát semmilyen extra felület vagy szoftver nem található rajta. Az elsősorban fejlesztőknek szánt készülékhez kiemelt támogatást ad a Google, tehát a későbbi kisebb javítások, valamint az újabb verziók ehhez a modellhez lesznek elsőként elérhetők.

2.3.3

A 2011. február 9. óta elérhető verzió nem hozott túl nagy változásokat. Mindössze pár apróbb javulást hozott, valamint kiegészítette az API-t néhány újdonsággal.

2.3.4

A 2011 májusa óta elérhető verzió elhozta a hang, illetve videó alapú csevegés lehetőségét a Google Talk alkalmazásba.

2.3.5

A 2011. július 25-én megjelent verzió az előző kettőnél nagyobb horderejű volt, többek között az alábbi változásokat hozta:

• A Gmail alkalmazás fejlesztése
• Javított energiagazdálkodás
• Kameraszoftver fejlesztése
• Új animáció a listák görgetésénél
• Egy Bluetooth-szal kapcsolatos hiba kijavítása a Samsung Galaxy S-ben
• A Google Nexus 4G hálózatkezelésének javítása

2.3.6

Ez a verzió egy hangalapú kereséssel (voice search) kapcsolatos hibát javított.

2.3.7

Ez a frissítés a Nexus S 4G készülékekben engedélyezte a Google Wallet funkciót.

Fejlődéstörténet: 3.x

Időközben az Apple iPad, majd a Samsung Galaxy Tab megjelenésével felpörgött a tablet piac. Egyúttal az is kiderül, hogy bár a Galaxy Tab sikeres startot vett, az Android jelenlegi változatai nem igazán nyújtják azt az élményt és felületet, ami igazán passzolna egy tablethez. A Google persze nem ült ölbe tett kézzel, hanem 2011. január 26-án bemutatta az Android 3.0 Honeycomb (méhsejt, méhrács, de törökmézet is jelent) változatot. Ez viszont valóban forradalmi változást hozott, hiszen nem a korábbi verziók csiszolásával készült, hanem majdnem a nulláról újraírták az egészet. Nézzük sorban, mi is lett belőle:

• Teljesen új „holografikus” kezelőfelület, tablethez optimalizált kezelés
• 3 dimenziós főképernyő, új és átformált widgetekkel
• Hardveres 2D gyorsítás
• Renderscript 3D grafikus motor
• Többmagos processzorok támogatása
• Teljes kompatibilitás a korábbi verziókra készült programokkal
• Virtuális rendszer kezelőgombok (nincs szükség hardveres gombokra az eszközön)
• Módosított multi-tasking rendszer
• Átalakított, megnövelt méretű virtuális billentyűzet
• Fejlettebb szövegkijelölés, copy-paste
• Beépített média/fotó transzfer támogatás, közvetlen kapcsolódás digitális kamerákhoz
• USB és Bluetooth külső billentyűzetet kezelése
• Javított WiFi hálózat keresés és Bluetooth tethering
• Felújított, kibővített gyári alkalmazások (böngésző, kamera, galéria, névjegyzék, e-mail)

Android Honeycomb 3.0

A fejlődés persze itt nem áll meg, viszont a Google mostantól két, párhuzamos szálon futtatja tovább az Androidot. A 2.x verziók lesznek az okostelefonokra szánt változatok, míg a 3.0 és ennek újabb változatai a tabletekre készülnek. Hogy mit hoz a jövő, azt még nem igazán tudni, viszont látva az általános fejlődést, biztosak lehetünk benne, hogy sok még sok újdonságot látunk majd. Van még egy terület, amit illene a Google-nek kicsit nagyobb figyelemmel kísérnie, ez pedig a frissítések. Sajnos az egyedi gyártói felületek hátránya, hogy sokszor alaposan megnyújtja a frissebb verziók kiadását vagy ami még rosszabb, egy-egy adott telefonnál nem is készül el az újabb szoftver. Reméljük, valamiféle egységesítéssel vagy központi felügyelettel ez a helyzet is javulni fog. Annyit már kijelentettek, hogy ezentúl ritkábban jelennek meg újabb verziók az Androidból.

3.1

A 2011. május 10-én napvilágra került verzió jó néhány hiányzó funkciót hozott a rendszerbe.

• Átméretezhető minialkalmazások
• A felhasználó felület fejlesztése
• Sebességbeli optimalizálások
• USB-s kiegészítők támogatása
• USB-s egér és billentyűzet támogatása
• USB-s kontroller és joystick támogatása
• FLAC fájlok lejátszása
• A képernyő lezárása után is megmarad a WiFi-kapcsolat
• A nemrég használt alkalmazások menü görgethető lett
• HTTP proxy támogatás a WiFi AP-k számára

3.2

A 3.2-es verzió 2011. július 15-én debütált a Huawei MediaPad fedélzetén. Bár az újdonságok listája egy kissé szerényebb elődjénél, néhány fontos képesség azért belekerült a kalapba.

• Bővült a támogatott hardverek listája (többek között a kisebb képátlújú kijelzők és a Qulacomm ScO-k is játszanak)
• A külső alkalmazások is elérhetik a memóriakártya tartalmát
• Kisebb felbontású kijelzőre fejlesztett alkalmazások megjelenítése tejes képernyős módban, pixeltöbbszörözéssel
• 720p felbontású televíziók támogatása

3.2.1

A 3.2.1-es verzió 2011. szeptember 21. óta elérhető, a frissítés az alábbiakat tartalmazta:

• Biztonsági, stabilitás-beli és WiFi-vel kapcsolatos fejlesztések
• Frissített Android Market és Google Books alkalmazás
• A beágyazott Flash-kezelés javítása a böngészőben
• Kínai írásfelismerés javítása

3.2.2

2011. augusztus 30-án egy újabb frissítést kaptunk, ám ezúttal csak a Motorola Xoom 4G tulajdonosok örülhettek, az update pakk ugyanis csak az említett táblagép néhány funkcióján javított.

Fejlődéstörténet: 4.0.x

4.0.1

Az Ice Cream Sandwich művésznevű verzió hivatalosan 2011. október 19-én látta meg a napvilágot a Google és a Samsung közös eseményén, melyen a hozzá tartozó referenciamobilt, azaz a Galaxy Nexus-t is bemutatták. Még aznap elérhetővé vált a 4.0-ás fejlesztőkörnyezet, a rendszer forráskódja pedig november 14-én vált publikussá. Az Ice Cream Sandwich immár egységesíti a táblagépeket és telefonokat, véget vetve a Gingerbread és Honeycomb párhuzamos létezésének és a platform ilyen irányú töredezettségének. Az Android 4.0 rengeteg újítást hozott a platformra, a legfontosabbakat az alábbi lista tartalmazza.

• Sebesség- és teljesítménybeli optimalizálások
• A felhasználói felület megjelenítése hardveres gyorsítást kapott
• Android Beam: NFC-alapú adatcserére
• Beépített képszerkesztő
• A gyakran használt alkalmazások egy külön menüt kaptak
• People alkalmazás a névjegyzék helyett
• A fizikai gombokat virtuális billentyűkre cserélték
• Alkalmazások indítása a képernyőzárról
• Átméretezhető minialkalmazások
• Az értesítéseket egyenként is kitörölhetjük
• WiFi Direct támogatás
• Új mappa létrehozása az ikonok egymásra mozgatásával, drag-and-drop alapon
• Megújult a minialkalmazások kezelőfelülete
• A böngésző egyszerre 16 oldalt nyitva tud tartani
• A weboldalakat elmenthetjük, így később internetkapcsolat nélkül is megtekinthetőek
• A közösségi szolgáltatások integrálása a névjegyzékbe, nagy felbontású fotókkal és státuszfrissítésekkel
• A Gmail szoftver kiegészült egy kapcsolat nélküli keresővel
• Az Gmail üzenetei között oldalirányú gesztusokkal mozoghatunk
• Képernyőfotó készítése a hangerő-csökkentő és a ki- és bekapcsoló gomb együttes lenyomásával
• A hangposta (visual voicemail) alkalmazásban lehetőség van az üzenetek felgyorsítására és lassítására
• A galéria immár helyszín és szereplők alapján csoportosít
• Javultak a vágólapra másolás és beillesztés funkciók
• Megjelent a valós idejű speech to text, azaz hang alapú szövegbevitel
• A képernyő feloldása arcfelismerés-alapon
• Lecserélt betűtípus
• Kétujjas nagyítás a naptárban
• A böngésző könyvjelzőinek szinkronizálása az asztali Chrome alkalmazással
• A Beállítások menüben megjelent az adatforgalom monitorozása
• Bezárhatjuk a háttérben adatforgalmat lebonyolító programokat
• Fejlesztett kameraszoftver késleltetés nélküli expozícióval
• Panorámafotók készítése
• Javult a virtuális billentyűzet hibajavító rutinja
• Zoomolás videófelvétel közben
• Gyorsított felvétel készítése
• 1080p felbontású videók felvétele

4.0.2

A 4.0.2 verzió 2011. november 28-án látta meg a napvilágot; a frissítés a Galaxy Nexus néhány hibáját orvosolta.

4.0.3

• apróbb optimalizálások és hibajavítások
• grafikai, adatbázis-beli, Bluetooth-szal és prediktív bevitellel kapcsolatos hibák javítása
• néhány új API a fejlesztők számára
• kamerával kapcsolatos fejlesztések

4.0.4

• stabilitásbeli javítások
• jobb kamerakezelés
• javult a bejövő hívások számfelismerése
• folyamatosabb orientációváltás

Fejlődéstörténet: 4.1.x és 4.2.x

4.1.1

A Google a szokásos éves fejlesztői konferenciáján, a júniusban megrendezésre kerülő Google I/O eseményen mutatta be a legújabb Android verziót. A Jelly Bean elnevezés ismét egy édességet jelöl, egy babszem alakú zselés cukorkáról van szó; a verziószám az előzetes várakozásoknak megfelelően 4.1 lett. Bár az új verzió még nem érhető el a nagyérdemű számára, az újdonságok nagy része már publikus; a lista alább látható.

• A felhasználói felület animálásának folyamatossága rengeteget javult a tripla bufferelést használó Projekt Butter algoritmusnak köszönhetően, a rendszer mindig másodpercenként 60 képkockás sebességgel renderel, az újrarajzolást ott kezdi, ahol a felhasználó megérintette a képernyőt.
• Kibővített értesítések: az értesítések immár nagyítható formában jelennek meg, opcionális interaktív elemekkel megspékelve.
• Javult a programok frissítése: a Smart Update segítségével immár nincs szükség a teljes fájl letöltésére, csupán a megváltozott részeket cseréli ki a rendszer.
• Megjelent a Google Now, egy angolul tudó hang alapú asszisztensprogram.
• Az NFC alapú Beam immár fényképek és videók átvitelére is alkalmas, illetve hangfalakat is párosíthatunk a mobilkészülékkel Beam-alapon.
• Megváltozott a keresés felhasználói felülete. A találatokat immár egy úgynevezett knowledge graph (magyarul tudás gráf) jeleníti meg, interaktív lehetőségekkel kiegészítve azokat.
• Immár alapértelmezett lesz a Chrome böngésző.
• A főképernyő rendezgetésekor az ikonok félreugranak az útból, a minialkalmazások átméreteződnek aktuális helynek megfelelően.
• A kameraszoftverben egy vízszintes ujjmozdulattal húzhatjuk elő az előző fotókat, egy kétujjas gesztussal pedig diasorrá változtathatjuk az interfészt.
• Megváltozott a képernyőzár grafikája, a fényképező és a feloldás mellett immár a hang alapú keresést is elindíthatjuk innen.
• A Maps immár adatkapcsolat nélkül is használható a megfelelő térképrészletek letöltése után.
• Támogatottság vakok számára.
• Javult a prediktív szövegbevitel mögötti algoritmus.
• Bővült az elérhető billentyűzetek száma: a perzsa, indiai és thai nyelv is választható, továbbá új arab és héber kiosztás is elérhető.
• A hangfelismerés alapú szövegbevitel internetkapcsolat nélkül is használható.
• Javult a hang alapú keresés mögötti algoritmus hatékonysága.
• Megjelent az alkalmazástitkosítás, azaz az App Encryption: a fizetős programokat egy készülék-specifikus kulccsal titkosítják az illetéktelen felhasználást megelőzendő. Mindez automatikusan, a fejlesztő és a felhasználó számára transzparens módon megy végbe.
• A Play Áruházban immár elektronikus magazinokat és sorozatepizódokat is be lehet szerezni, a filmeket a kölcsönzés mellett meg is lehet vásárolni. Mindez Magyarországon jelenleg nem elérhető.
• Frissült a Google Plus alkalmazás.

4.1.2

A 4.1.2-es verzió 2012. október 9-én látta meg a napvilágot, első körben csak a Nexus 7 táblagépekre volt elérhető. A frissítés apróbb dolgokat tartalmaz:

• A Nexus 7 táblagép főképernyője immár fektetett orientációban is használható.
• Teljesítménybeli javítások, optimalizálások.
• Apró hibák javítása.
• Az értesítéseket immár egy ujjal is ki lehet nyitni.

4.2

A 4.2-es verzióról 2012. október 29-én rántották le a leplet. Bár jó néhány újdonságot kaptunk, továbbra is a Jelly Bean névvel illetik a rendszerverziót.

• Vezeték nélküli kijelzőtükrözés a Miracast-szabvány támogatásával.
• Megjelent a photo sphere funkció, mellyel gömbpanoráma-képeket lehet készíteni.
• Átrajzolták a kamera UI-t.
• A képernyőzár több oldalassá vált, melyekre minialkalmazásokat lehet pakolni.
• Megjelent a DayDream névre hallgató képernyőkímélő.
• A kijelző tetejéről két ujjal lehúzható panelen bárhonnan elérhetőek a gyorsbeállítások.
• Táblagépen több felhasználói fiókot is létre lehet hozni.
• Támogatás vakok és gyengén látók számára: nagyító és szövegfelolvasó funkciókkal bővült a rendszer.
• A virtuális billentyűzet Swype-szerű beviteli módot kapott, ez a gesture typing.
• Új felhasználói felületet, valamint stopper, időzítő és világóra funkciókat kapott az óra alkalmazás.
• Új kártyák jelentek meg a Google Now-ban.
• A Gmail alkalmazásban immár nagyíthatóak a szövegek.
• A Google Now hang alapú asszisztense új parancsokat képes kezelni.

4.2.1

A 2012. november 27-én érkető frissítés elsősorban hibajavításokat tartalmazott, melyek mellett a rendszer immár a Bluetooth-alapú játékvezérlőket is támogatja.

4.2.2

A 2013. február 11-én debütálú update a kötelező hibajavítások mellett több apró változtatást is tartalmazott.

• A kijelző tetejéről lehúzható beállítási felület WiFi és Bluetooth ikonjait hosszan nyomva ki- és bekapcsolhatóak a kapcsolódó funkciók.
• A letöltések során látható értesítések immár százalékos formában is idő alapon is mutatják a folyamat aktuális állapotát.
• Megváltozott a vezeték nélküli töltés és a merülő akkumulátor hangjelzése.
• A galéria alkalmazás új animációkat kapott.

4.3

A Jelly Bean névre hallgató variáns legutolsó nagy frissítése a 4.3-as verziószámot kapta, az update 2013. július 24-én érkezett meg. Egy kisebb horderejű csomagról van szó, mely elsősorban a motorháztető alatti részeket érintette, a felhasználói felület nagyjából változatlan maradt.

• Megérkezett a Bluetooth Low Energy és AVRCP 1.3 támogatás.
• A rendszer immár az OpenGL ES 3.0 szabványt is kezeli.
• A táblagépeken létrehozható profilok testreszabhatósága fejlődött, immár korlátozásokat is be lehet vezetni.
• A fájlrendszer optimalizálásának következtében bizonyos készülékeken a teljesítmény is növekedett.
• A kameraszoftver új felhasználói felületet kapott.
• A tárcsázóban megjelent az automatikus kiegészítés funkció.
• Megjelent a 4K felbontás támogatása.
• A rendszer immár az RTL-nyelvek (jobbról balra olvasható) kezelésével is megbirkózik, mely mellett öt új nyelvet is támogat.
• Az új WiFi API-knak köszönhetően javult a pozicionálás hatásfoka.

Fejlődéstörténet: 5.0.x

5.0

A Google ismét az I/O fejlesztői konferencián mutatta be a Lollipop nevű új zöld robotot, ám az eddigi évekkel ellentétben most egy fejlesztői előzetest is kiadott a vállalat. A hónapokkal a megjelenés előtti variáns Nexus 5 és Nexus 7 (2013) készülékekre volt telepíthető, a végleges verzióra egészen november 12-ig kellett várnunk.

• Új felhasználói felületet és design-nyelvezetet hozott a Material design.
• A Dalvik futtatókörnyezetet végérvényesen ART-ra cserélték.
• Megújult az alkalmazásváltó, melyben egy app immár többször is előfordulhat.
• Újraindítás után újra megnyílnak az appok.
• Az értesítések a képernyőzáron is elérhetőek, száműzve a lockscreen widgeteket.
• A priority mode segítségével adott ideig lenémíthatóak a felhasználó által kiválasztott appok értesítései.
• A megbízható helyszínek és készülékek listájával egyszerűsödött a képernyő feloldása a megfelelő körülmények mellett.
• Az értesítési panel gyorsbeállítások szekciójából elemlámpa indítható.
• Telefonon is létrehozhatunk felhasználói fiókokat.
• A kitűzés funkcióval egy adott appra korlátozhatjuk a hozzáférést.
• A Project Volta szolgáltatáscsomag az üzemidőn javít.
• Megjelent a battery saver névre hallgató energiatakarékos üzemmód.
• A Tap and go segítségével NFC-alapon költözhetünk át a régi androidos készülékünkről.
• A rendszer gyárilag támogatja a 64 bites processzorokat.
• Elérhető az OpenGL ES 3.1 támogatása.
• Az USB-port immár hangok ki- és bemeneteként is tud funkcionálni.
• A harmadik féltől származó appok ismét elérik a külső háttértárat.
• 15 új rendszernyelv között válogathatunk.

5.0.1

December elején érkezett az 5.0.1-es frissítés, mely a motorháztető alatti komponensekre volt jó hatással. A hibajavítások és optimalizálások mellett az üzemidőt turbózta fel az update, valamint a WiFi-hálózatok kezelésével kapcsolatos problémákat is orvosolták.

5.1

A márciusban érkező frissítés fő újdonsága a több SIM kezelésének hivatalos támogatása volt, mely mellett az alábbiak érkeztek.

• A gyorsbeállításokból is csatlakozhatunk WiFi-hálózatokhoz és párosított Bluetooth-eszközökhöz
• HD Voice támogatás
• Megjelent az elvesztett készülékek megtalálására és távoli deaktiválására szolgáló Device Protection

5.1.1

Az áprilisi csomag apróbb hibajavításokat tartalmazott.

Fejlődéstörténet: 6.x

6.0

A Marshmallow névre hallgató verziót 2015 őszén tette elérhetővé a Google. A 6.0-s számmal rendelkező variáns leginkább a motorháztető alatti részekre volt hatással, többek között a Lollipop hírhedt memóriaszivárgási hibáját is orvosolta.

• Üzemidőt növel a Doze mode és az App Standby
• a Now OnTap segítségével az adott appra fókuszáló kontextuális Now funkciókat kaptunk
• Függőlegesen lapozható és kereshető lett az alkalmazáslista
• Ujjlenyomat-leolvasó támogatás
• 4K kijelzők kezelése
• Engedélyek futás időben történő elkérése
• Új UI-elem a másolás, beillesztés és kivágás kezelésére
• USB C-type támogatás
• Többszintű hangerőszabályzó
• A System UI Tuner segítségével testreszabható a gyorsbeállítások és az állapotsáv tartalma
• Az alkalmazások memóriahasználatát monitorozza a RAM Manager app
• Bluetooth stylus támogatás
• Értesítésből választható ki a számítógépes csatlakozás módja

Bocha feat. Rusi feat. dr. Kind

A cikk elkészítése során használt készülékeket a www.speedshop.hu biztosította, köszönjük!

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.