Aktív témák

• #4726 zed01 őstag Erőforrás #4710

  2008-08-10 17:06:54 #4726

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  zed01

  őstag

  válasz Erőforrás #4710 üzenetére

  "Az ingyenes szoftverek ellen meg azt mondom, hogy jó, hogy vannak ingyenesen elérhető alkalmazások, de aki dolgozik, és főállásban szoftvereket gyárt, az nem hiszem, hogy az ingyenből megélne. Így én nem osztom azt, hogy valaki az ingyenesség előnyét emeli ki a linux alatt!"

  Richard Stallman

  A nyolcvanas évek elején egyre több cég szállt be a számítógépek gyártásába, s nem állt érdekükben elősegíteni az univerzálisan használható, „hordozható” szoftverek elterjedését. Abból a célból, hogy a saját gépükre írt szoftvereket ne lehessen könnyen átvinni más gépekre (hiszen már akkor is a szoftver adta el a hardvert, és az a gép számíthatott a legnagyobb sikerre, amelyhez több jó minőségű programot lehetett elérni), lassan megszűnt a szabad forráskód nemes hagyománya, és a helyét különféle copyrightok, licencszerződések és titoktartási nyilatkozatok vették át.

  Richard ezt a programozás szabadságának elárulásaként, a szép elvek pár(ezer) dollárért való kiárusításaként fogta fel, és tűzzel-vassal harcolt ellene az MIT laboron belül – amíg tudott. 1980-ban a labor megmaradt hackerei két táborra, azaz két cégre – a List Machinesre és a Symbolicsra – szakadtak; mindkét társaság a saját feje után menve próbált meg pénzt csinálni a laborban közösen megalkotott szoftverekből. A társaiban mélységesen csalódott Richard pedig megkezdte magányos keresztes háborúját a szabad szoftverekért.

  1983 szeptemberében létrehozta a GNU alapítványt, és elindította a GNU projektet (’84 januárjában ott is hagyta az egyetemet a GNU kedvéért, így a Phd diplomáját, amelyen már tíz éve (!) dolgozott, sosem kapta meg), majd egy évvel később a Free Software Foundation alapítványt segítette világra. Richard kezdeményezései, személyes hírnevének köszönhetően, nagy visszhangot váltottak ki világszerte, és sok hozzá hasonló idealista programozó csatlakozott a szabad szoftverek mozgalmához. Rövid időn belül 350 ezer dollárnyi adomány gyűlt össze az alapítvány számláján, amelyből több száz önkéntes programozó közreműködésével beindulhatott az ingyenes, szabad forráskódú, Unix-alapú univerzális operációs rendszer fejlesztése (a GNU betűszó jelentése: GNU is Not Unix).

  Richard megalkotta a „copyleft” fogalmát, amelyet később a GNU General Public License program keretében ismert meg a világ (a rendszer egyébként a mai napig működik). A „copyleft” által védett program lehet ingyenes vagy kérhetnek érte pénzt – a lényeg, hogy a forráskódja és minden dokumentációja nyílt, bárki számára elérhető, és a program szabadon módosítható, egészen addig, amíg a módosított, átírt programok is ugyanezen feltételek mellett látnak napvilágot.

  Linux: a GNU projekt legnépszerűbb gyermeke
  Ezen elvek mentén a GNU projekt lassan, de biztosan haladt a tökéletes operációs rendszer megalkotása felé: elkészült rengeteg felhasználói program, fejlesztői környezet, szerkesztőprogramok, a postscript nyelv implementációja, C fordító és egyebek – csak az egész rendszer magját képező kernel hiányzott. Sorozatunk hűséges olvasói már ismerik a történet végét: egy finn programozó, Linus Torvalds szerényen saját magáról elnevezett operációsrendszer-kernelje került a rendszer szívébe, létrehozva így a szabad forráskódú, ingyenes, állandóan fejlődő és a mai napig a legbiztonságosabbnak, legstabilabbnak tartott operációs rendszert, a Linuxot (a hivatalos neve egyébként GNU/Linux).

  Bővebben

  “Amikor az emberek félnek a kormánytól, az önkényuralom. Amikor a kormány fél az emberektől, az szabadság.” Thomas Jefferson

Aktív témák