Keresés

Hirdetés

Aktív témák

  • ludsimon

    veterán

    válasz rétisün #18454 üzenetére

    Miért mész bicikliúton?
    Csak ott megyek ahol tudom nincsen egyáltalán biciklis forgalom.

    undefined

  • belaazallat

    addikt

    válasz rétisün #18454 üzenetére

    Nálunk ilyen nem volt még.

    Nálunk szokás, hogy előzik a sort utsó előre kiabál, hogy "hátulról"! Erre mindenki beáll a másik mögé. Ugyan ez "szemből" című felkiáltásra. 2 éve volt hogy beláthatatlan kanyarban két csaj egymással beszélgetett, jöttek szemből, nem tudott kitérni, ütközés. Amit a csaj kapott az nem volt semmi, szabály szerűen leüvöltötte a túravezető, Tamásunk hangja messzire elért! :D Ez a csaj volt egyébként, akinek egyszerre sikerül két felütéses defektet szereznie a verseny bringán.

    Szóval mindenhol lehetnek hülyék, de ha a túravezető odafigyel elkerülhető az ilyen. zsota csoportnál mindig a közlekedési etikett oktatással kezdődik a Túra.

    "Ha valami el tud romlani, az el is romlik. Ha nem tud elromlani, akkor oda kell adni Bélának, és el fog... ;]" by peterkeT \__/ Online FPS nick: Celpont \__/ Minden út járható. ... Harckocsival! Hummer rulez!

  • dqdb

    nagyúr

    válasz rétisün #18454 üzenetére

    Nekem múlt heti túrán volt olyan, hogy félig beláthatatlan kanyar közepén satufék, mert a kis család kirándul. Legelöl a kislány teker az úton keresztbe-kasul kacsázva és hátrafelé fordulva magyaráz valamit. Én megálltam, kioldottam mindkét lábam, és vártam, mit történik. Szerencsére apuka időben ráordított, hogy nézzél már előre. Mindez 30 km/h környéki tempóról egy 4-4.5 %-os emelkedő legelején volt, határozottan díjaztam. Később a többieket utolérve gery03 mesélte, hogy ő is járt már hasonlóan, megállt, és várta mi történik, csak ott a kisgyerek neki is ment ...

    szki: én tavaly jártam úgy, hogy úgy alakult, hogy előző nap nem igazán kajáltam, nuku vacsora, az ebéd is szinte semmi volt, aztán másnap jött 50 km-es teljesítménytúra a hegyek között. Az első hegy még teljesen ment, a lefelé is, aztán a következő emelkedőnél teljesen kipukkadtam. Egyszerűen fél méteres szintkülönbség is tolással végződött, hiába volt alacsony a pulzusom, nem tudtam erőt kifejteni. Úgyhogy kínomban megálltam, megettem mindent, amit hoztam és amit a rajtnál kaptam. Ezután üldögéltem vagy 15-20 percet, aztán folytattam. A következő fél órában még a korábbihoz hasonlóan szenvedtem, aztán végre hatni kezdett a kaja, és a végére ismét feléledtem. Az volt a durva, hogy a célba érve azonnal elindultunk a szomszéd faluban lévő vasútállomásra, és én vártam be többször Ariadnét, pedig ő a verseny közepén nagyon csúnyán otthagyott. Soha többé ilyet, azóta nagyobb tekeréseknél ügyelek az előző napi étkezésre is.

    rétisün: a tényleg hangos hátsó agy a megoldás, mert az ismeretlen zajtípus miatt nem értik, mi történik, ezért gyorsan "menekülnek", míg a csengőnél tudatosul bennük, hogy nem jó helyen vannak, és elsőre a helyzetet mérik fel, aztán utána jön csak a cselekvés. Mondjuk emiatt többször jártam már úgy, hogy kényelmesen be szerettem volna állni egy lassabb tempóra kis tekerés-kis üresjárat kombinációval, de nem tudtam, mert mindenki azonnal elengedett a bringaúton :D

    [ Szerkesztve ]

    tAm6DAHNIbRMzSEARWxtZW50ZW0gdmFka5RydIJ6bmkuDQoNClOBc4Ek

Aktív témák