Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Soká #7096 üzenetére

    Mind a shaft72, mind a thomgrande, mind a Te megoldásodban látok két közös vonást:
    Első, és egyben fontosabb, hogy jó valószínűséggel nagyon pontos lesz az eredmény. Az ilyen filozófiájú babra általában meghozza a gyümölcsét, készítője keze munkáját dícséri - gyakran évtizedeken át.
    A másik közös vonás viszont, hogy üzemszerűen nem rentábilis. Ha valaki elvállal olykor egy tömörfa bútort, akkor így illik dolgozni, annak a munkabérében benne is van az ilyen pöcsölős pontosság. Viszont ha valakinek annyi laminált megrendelése gyűlik össze, hogy már előjegyzésre kell nála rendelni, akkor ez a fajta játszika hirtelenül szűk keresztmetszetté válik. Ilyenkor válik valós és reális igénnyé egy jól zenélő lapszabászgép, ami túl azon, hogy nem töredez, nagyon pontos, és rendkívül gyors is egyben. Itt nem lehet hibát találni egyetlen derékszögben, egyetlen egyenes v ferdevágásban sem. És most válik igénnyé a profi párostiplifúró, dominómasina, de legalább egy profi lapostiplimaró. Ekkor már nyugodtan lehet sablonnal felfúrni a fogantyúkat, összedobni a fiókelemeket, a végeredmény tuti pontos lesz mindenféle méricskélés és babrálás nélül is. A finomállításra a profibb fióksínek élből lehetőséget adnak, de még egy mezei fiókgörgő is úgy van furatozva, hogy lehessen (mezei módon) korrigálni az esetleges pontatlanságot. Az ilyen beruházás meghaladja a kétmillió pénzt, és nyilván sokaknak nem térülne meg. Ezért tud egy lapszabászat jól prosperálni azzal, hogy az egyetlen gyakorlatilag alkalmazott profilja a bérvágás. A kisebb gépek sem olcsók. 10-20 ezer pénzért nagyon kehegős lamellózót adnak, és még az is drága ahhoz, ha valaki csak a saját lakását akarja saját készítésű bútorokkal berendezni.

    És még egy gondolat:
    Nincs két egyforma filozófiával működő asztalos. Mindenki magának tapossa ki a trükköket, módszereket, amivel versenyben tud maradni, v oda kerülni a pontossága révén. Nyilván lesünk el egymástól fogásokat, de hogy egy példával éljek: Nézheted, lesheted azt naphosszat, ahogyan mdk01 odatartja a fához a lamellózót, és már ott is a horony a helyén. Ehhez sok gyakorlat kell, eleinte kurázsi, később már csupán biztos kéz. És nemnagyon lehet ellesni. Gondolom, Balázs úgy alakította ki ezt a módszert, hogy elég gyakran égett a körmén a határidő. Odáig nehéz eljutni, onnan már csak munka van munka hátán, és a múlté a pászítási dilemma. Az első fiókgörgőm építésekor hétrét izzadtam, az utolsónál figyelnem is alig kellett, csak a kezemnek járni, mint a motolla.

    A fotón látható fecskefarkú illesztésedet, és magát a fiókot is muszáj megdicsérnem. Vizsgamunkának is elmenne, azon túl pedig az anyagok és a felépítés megválasztása is figyelmet érdemel. Ma már kihalóban van az ilyen típusú igényesség.
    Az oldható kötésekről pedig ennyit: Ebben a szakmában az számít mestermunkának, ahol fém sehol nincs a fában (még szeg se, legfeljebb faszeg!), és nincs szükség rá, hogy ezt a kötést valamikor is oldjuk fel. (Kivéve, ha az előlap és a fiók káva közt a fogantyút rögzítő csavar.) Régen a fogantyút ékelt fatiplivel szerelték fel, oldhatatlanul. Ha letört, akkor újra kellett csak fúrni, és készíteni új fogantyút új tiplivel. És ott még e fiókgomb sem látott vasat. Ez már teljesen kihalt, és csak nagyon kényesen igényesek tudnak róla, hogy egyáltalán létezett.

    Több fa van, mint asztalos!

  • Márton111

    aktív tag

    válasz Soká #7096 üzenetére

    Az oldható kötés = csavar kötés ide tartozik a forgácslapcsavar is
    csavarállóság = hányszor tudod az anyagba vágott menet roncsolódása nélkül ki-be hajtani a csavart az anyagba magyarul meddig az addig amíg még fog benne :)
    Különböző anyagok csavarállósága különböző
    A keményfáé példul egész jó én a keményfára úgy tekintek mint az alumínium szerves anyag megfelelőjére csak az alu kissé keményebb de egy külön vídiás körfűrésszel még szabható .
    Példul a repülők régen fából készültek, ma alumíniumből megjegyzem fa légcsavar van de alu légcsavarról nem tudok.Tehát azért a fa van ahol többet teljesít.Nem is beszélve azokról az áthidaló gerendákról amik a legnagyobb fesztávot hidalják át (egy uszodáról van szó) rétegelt fából gyártották többet tud mint a vasbeton!!
    De ettől még tényleg nagyon precízen és szépen megcsináltad a fiókot (pláne ha a fiókelő fut a többivel szépen,de ez téged ismerve ,megelőlegezhető,akkor is ha külön, nehezített úton jársz)
    A teschauer ablakokba viszont azért kell a teschauer mutter mert fenyőbe (puhafa) megy a csavar, nagy súly és rendszeres szétszerelési veszély a taki néni részéről fennáll :D

Új hozzászólás Aktív témák